Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-06-28 / 25. szám
SPORT 2009. június 28. VASAI Kulissza Több, mint egy sportesemény A legnépszerűbb magyar verseny a Gemenci Nagydíj Szegény, jobb sorsra érdemes Gemenci Nagydíj... Tudom, hogy ez a csonka, két naposra zsugorodott idei verseny rendezésével minden rendben lesz, a legértékesebb két szakasz is megmaradt, de mégis... Az, hogy Magyarország egyik legrangosabb, de minden kétséget kizáróan a legnépszerűbb, a versenyzők által nagyon kedvelt nemzetközi országúti versenye 35 éves jubileumához érkezve idáig jutott, nehéz szemtelenül, tényszerűen tudomásul venni. Mert innen már nincs messze a szakadék. Mint ahogy az a szomszédos Baranyában megtörtént a Mecsek Kupával.. Ne hagyjuk, ne hagyják, hogy így legyen! Köszönet az Ifjúsági Uniónak, hogy életben tartotta az elmúlt években a viadalt. Ők most is elszántak, ők a végsőkig kitartanak! Látni kell azonban, hogy egyedül képtelenek lesznek mentőakciókra évről évre. Mivel az esemény több, mint egy nagyszabású sportesemény, hiszen helyi tőről fakad, sportági missziós szerepet tölt be, ráadásul a mai viszonyok közepette még komoly közönséggel is bír, ezért a városnak, a megyének kiemeltebben kellene foglalkozni a Nagydíj jelenével, jövőjével. Hogy legyen materiális értelemben egy alapminimum minden évben! Ha csak ez van, és a csökkenő vagy stagnáló szponzori támogatás, már azzal se lehessen tovább süllyedni. A megye sok települését érintő sport-kulturális értékkel való lobbizásra a térség politikusait is rá lehetne venni, akiket megérintett e versenysorozat. Nem kellene kész tényként elfogadni a sajnálkozó szövetségi álláspontot: „Gyerekek, ez mind klassz, amit ti három és fél évtizede Szek- szárdon csináltok, de nekünk erre egy vasunk sincs, megértitek ugye?!” Engedtessék már meg, de nem evidens! Magyarország egyetlen nemzetközi pontszerző versenyéről van szó - még így, lecsupaszított állapotban is. Ennél fogva ne legyen a szövetségnek édes gyermeke csak a Tour de Hongrie, ami sok tekintetben - s ezt nem mi, hanem a versenyzők mondják - elmarad a Gemenci NagydíjtóL A „bocs, hogy élek” magatartás a továbbiakban nem célravezető, mindamellett, hogy egyetértek az Ignácz György vezette szervező bizottsággal, amely azt mondja: „nekünk nem velük, hanem a saját lehetőségeink maximális kihasználásával kell és érdemes foglalkozni.” Ez pedig a tolnai híres bringás versenysorozat erkölcsi tőkéjének kellő helyen, kellő időben történő egyre gyakoribb hangsúlyozása az év 365 napján. Aminek megtestesítői akár a nagydíjunkat dicsérő ismert hazai és külföldi versenyzők is lehetnek. Akiktől állítom - különösen krízishelyzetben - nem áll távol ilyesfajta szerep- vállalás. Nem állítom, hogy7 ebből már jövőre anyagilag is tetten érhetőek lennének a most nagyon hiányzó milliók, de jobban el kell(ene) tudni adni kifelé, amink van! Ebbe a központi sportmédia a szó igazi és átvitt értelemben való megvétele is beletartozik. Mert a képernyőről és az újságokból is az jön le évek óta, mintha a magyar körversenyen kívül nem is létezne más a hazai országúti kerékpársportban. B. Gy. tr Szekszárd áll a Kihívás elé Hatodszor is győzelem a Challenge Day-en Drámai küzdelemben maradtak le a dobogóról Üres kézzel jöttek, majd méretes sportszerekkel teli dobozokkal távoztak az iskola- és az óvodavezetők a városházáról Mint hírlik: a Challenge Day kategória győztese lett - immáron zsinórban hatodszor - Szekszárd városa!! Tudják, a kanadaiak által kitalált világjátékban (huszonnégy óra leforgása alatt a településed polgárait hány 15 perces, folyamatos mozgásra tudott rábírni) idén május 20-án, a Kihívás Napjára szinte kódolt Szekszárd több mint 157 314 ilyet tudott regisztráltan felmutatni, és... Ezzel Hamvas Erzsiké már nyugdíjasként is segédkező sportreferens és lelkes csapata megint - lassan már kezdenek „bepipulni” az irigységtől a hasonló nagyságrendű települések - megvert ezúttal 10 magyar várost, illetve kétszázezres lélekszámú pesti kerületeket is, mint az elsőt, az ötödiket, vagy a hatodikat. Legalább ennyire a hatvanezres Kaposvár, vagy az ugyancsak népesebb Salgótarján lefölözése is fegyverténynek számít. A sporteszközökben tárgyiasult jutalom 210 ezer forint értékű. A labdák mellett egy két gördeszka is került a jutalom-csomagokba. Köszönet a városmarketing értékű győzelemért az 1-es, a 2-es, a Wunderland és a Gyermeklánc Óvoda 95-100 százalék közötti, az általános iskolák 90 százalékos mozgósításának, ahol különösen a hármas és az ötös vitte a prímet. De azoknak is, akik már május 19-én este „nagyüzemet” csináltak a sportcsarnokban: a tucatnyi csapatban focizóknak, kosa- razóknak, kéziseknek, aztán a szólistáknak (pingpongosoknak, futóknak, kocogóknak, kondizóknak), akik a késő esti órákban, vagy normál időben másnap „cselendzsdéjeztek” önmaguk szórakoztatására, s mint utólag kiderült: a város újabb megdicsőülésére. Jómagam azért kíváncsi lennék, mely város végezne az élen ebben a kategóriában, ha csakúgy bejelentés nélkül valakik megszámolnák délután öt és este tíz között, hányán sportolnak valamit az amatőrök közül a csarnokokban, a szabad tereken?! De valakinek eszébe juthat ilyen, amúgy jelzésértékű külön- verseny rendezése?! Az MHK idején, meg a spartakiádok hőskorszakában ez is megtörtént. b. gy. A Garay János Általános Iskola és AMI együttese a Magyar Labdarúgó Szövetség által rendezett országos Tanévzáró Gyermek Labdarúgó Fesztiválon 60 csapat közül az előkelő negyedik helyezést érte el A budapesti tornán a harmadik korcsoport versenyén drámai küzdelemben maradtak le a dobogóról Galambos János edző tanítványai. A Garay iskola csapatának tagjai: Vas Gergő, Cseh Tibor, Révész Kristóf, Mittler Zsolt, Ripszki Ferenc, Pintér Csaba, Kovács Norbert, Tóth Oliver, Horváth Viktor, Rajkó Gábor, Kovács Krisztián, Dudoma Tamás, Báli Bence, Bodrogi Martin. Edző: Galambos János. Hatvan együttes közül lett negyedik a Garay iskola csapata
