Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-04-26 / 16. szám
2 SZEKSZÁRDI lASÁRMAP UÉTDAI LtCTDCT Bl Swk 1 Ili Vr Kim *» Imk I 1» lm 2009. április. 26. Magyar nap Bietigheimban Jubileum: 20 éve kapcsolatban Szekszárd és német testvérvárosa Korábbi és mai (fő)polgármesterek a jubileumi ünnepségen: Horváth István (balról) és Jürgen Kessing jelenlegi, valamint Kocsis Imre Antal és Manfred List egykori városvezető Szekszárd Megyei Jogú Város Ön- kormányzata közel 40 fős delegációval utazott április 16-19. között német testvérvárosunkba, Bietigheim-Bissingenbe, ahol a két város között fennálló testvér- városi kapcsolat 20 éves jubileumi ünnepségét tartották. Berlinger Attila Szekszárd és Bietigheim-Bissingen között már a nyolcvanas évek elején elindult a kapcsolatfelvétel, majd többszöri találkozás után 1989-ben a két város akkori vezetője, Kovács János tanácselnök és Manfred List főpolgármester szentesítette kézjegyével a testvérvárosi szerződést. A következő időszakban Kocsis Imre Antal polgármester vezetése alatt számos intézményi és egyesületi kapcsolat alakult ki, az elmúlt két évtizedben pedig több ezer ember fordult meg a két város között baráti vagy intézményi cserekapcsolat formájában. A jeles alkalomra Bietigheimből meghívás érkezett az önkormányzati képviselők mellett a polgármesteri hivatal vezetői és azok az önkormányzati intézmények és városi szervezetek képviselői részére is, akik a mai napig aktív részesei a testvérvárosi kapcsolatrendszernek. A szekszárdi delegációt csütörtök este Bietigheim város képviselő testülete és intézményi, illetve civil vezetők fogadták egy ünnepi vacsorán, majd pénteken Stuttgart városának nevezetességeit tekinthették meg a vendégek. Szombaton a német vendéglátók kérésére a szekszárdiak magyar napot varázsoltak Bietigheim belvárosába, ahol a standokon a jellegzetes szekszárdi és környékbeli termékeket kóstolhatták, illetve vásárolhatták meg a helyi lakosok, és - szokás szerint - hatalmas sikert aratott a több bográcsban főtt gulyás és a hozzá kínált szekszárdi bor. A program fénypontjaként szombat este, mintegy 250 meghívott vendég ünnepelte együtt a jeles évfordulót. Jürgen Kessing főpolgármester és Horváth István polgármester ünnepi beszéde után a testvérvárosi szerződés megerősítéséről szóló diplomák aláírására került sor. A két város vezetője beszédében hangsúlyozta, hogy ez a kapcsolat véglegesen átlépte a felnőttkor küszöbét, és a két évtized alatt kiépült viszonyrendszer immáron gazdasági kapcsolatokkal is bővült, melyekből a jövőben mindkét fél profitálhat. Horváth István kiemelte: Bietigheim- Bissingen mindig is mintaként szolgált Szekszárd előtt, és városunk a sikeres városüzemeltetési „Stadtwerkemodell” magyarországi viszonyokra alkalmazott átvételét és kiépítését tűzte ki célul Az ünnepséget a Bartina Néptáncegyesület táncosainak és a helyi zeneiskola és hagyományőrző csoportok művészeti bemutatója zárta. Folytatás Szekszárdon Városunkban a Szent László-napok keretében - június végén - kerül sor a jubileumi ünnepség megrendezésére, melyre közel 100 bietigheimi vendég, többek között a Spillmann utazási iroda által szervezett turista- csoport érkezése várható. Keresztút nélkül nincs Feltámadás „Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok, én megkönnyítlek titeket." (ML 11.28-30.) A Zamárdiban élő Gál Péter József kezdeményezése 2005-ben azért jött létre, „hogy a lelkes emberek kiállása által hirdesse az elfásult, vagy' csalódott honfitársainknak a Feltámadott Krisztussal való szövetségünket, s nemzeti újjászületésünk tiszta vágyát. A kettőt egységbe fogva és egyszerre.” A közel 3000 km-es nemzeti zarándoklat húsvéttól pünkösdig tart, Zamárditól Csíksomlyóig áthalad minden Kárpát-medencei utódállamon. A távolságot a résztvevő közösségek 30-40 km-es szakaszokat vállalva, stafétaszerűen adják össze. Az idén mintegy 150 stációtelepülés vesz részt a Feltámadási menetben, köztük Szekszárd is! Az útvonal eszmeileg egy szívet rajzol a Kárpátmedencébe. A Feltámadási menet egyik ága Zamárdiból délnyugatra indul el, s a szlovéniai magyaroktól visszafordulva az Alföldön át lép be Erdélybe. A másik ág Tihanyból nyugat felé halad, majd keletre fordulva Felvidéket, Kárpátalját köti össze CsíksomlyóvaL A Feltámadási menet jelvényét, a szárnyas keresztet úgy faragták, hogy mindkét útvonalé a teljes jelképet mutassa. Benne rejlik húsvét (kereszt) és a pünkösd (szárny) szimbolikája is. Nagypénteken a tihanyi kálvária feszületénél még egy a feltámadási jelvény, majd ott ketté válik, s hozzák át egyik felét Zamárdiba. „Ma, amikor nagy széthúzás tapasztalható mindenütt a Kárpát-medencében, csodálatos dolog, hogy A mise után felkerültek a szekszárdi szalagok is a jelképre katolikusok és protestánsok, nem tekintve a múltnak elválasztó történéseit, akár együtt egyszerre, akár egymást követő stáció gazdáiként részesei ennek a krisztusi magyar cselekvésnek!” - olvashatjuk Gál Péter József gondolatait. A szekszárdiak április 17-én, pénteken ünnepi műsor keretében vették át a jelvényt a sárbogárdiaktól, akik a megbeszélthez képest egy óra késéssel érkeztek. A rendezvény keretében a Magyar Katolikus Püspöki Karnak a trianoni békediktátum után született imáját, Wass Albert Erdélyi hitvallás, Babits Mihály Áldás a magyarra és Re mányik Sándor Reinkarnáció című versét hallhattuk. Böjté Csaba, ferences szerzetes december 5-ről írott megrázó levele is elhangzott, a Szent József Katolikus Iskola diákjai pedig egy Mária-éneket adtak elő. A Feltámadási jelvényre - melyet szentmise keretén belül Bacsmai László plébános áldott meg - a város nevében Lemle Béláné és dr. Balás Ákos kötött szalagot. A rendezvényt szeretetvendégség követte, a jelvényt pedig másnap a Szent László-híd lábánál a sükösdieknek adták tovább. „A Feltámadási menet pünkösdkor úgy ér véget, hogy a madéfalvi és a csíkszentkirályi kereszt népe felviszi a jelvényeket a nagymisére. Az oltár előtt egyesítik őket, s az újra egy jelvényt a csíksomlyói (csobotfalvi) közösség viszi le a plébániatemplomba, a csángó misére. Ebben a templomban őrzik minden esztendő szalagjait, a feltámadási jelvények pedig visszakerülnek a balatoni kiindulási helyre” - írja Gál Péter József. Végül idéznék néhány sort Jakubinyi György gyulafehérvári érsek úr leveléből: „Örömmel vettük tudomásul, hogy idén is megszervezik, immár ötödik alkalommal a Feltámadási menetet. A kezdeményezést a magunk részéről jónak tartjuk, és erkölcsileg támogatjuk... A jó Isten áldása kísérje felelősségteljes szolgálatukat Egyházunk és népünk javára.” Simon Erika, a szekszárdi stáció főszervezője
