Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)

2009-04-05 / 13. szám

2009. április 5. ZENE , SZEKSZÁRDI MSáRiAP 7 „Nem a díj, az oda vezető út a fontos” Beszélgetés Jobbágy Valér Liszt-díjas karnaggyal- Szerencsém volt, hi­szen már az akadémiával párhuzamosan Vass Lajos mellett a Vasas Művész- együttesben, Sapszon Fe­renc mellett pedig a bu­dapesti Bartók kórusban korrepetítorkodtam. Ez is nagyon jó iskola volt, ahol rengeteget tanulhattam. Debrecenben három évig klarinétot, azután már kizárólag szolfézst, zeneelméletet, karveze­tést, karirodalmat tanítot­tam. Megfordultam a pé­csi konziban és a Tanár­képző Főiskolán, a szek­szárdi főiskolán és a Ze­neakadémián. Jobbágy Valér kifogyhatatlan lelkesedéssel tanít Jobbágy Valér tizenöt éves kora óta vezényel. Véletlenül, de sze­rencsésen talált rá ez a pálya. Éle­tének fontosabb állomásairól, majd a Szekszárdi Madrigálkórus legutóbbi koncertjéről kérdeztem. Lakatos Orsolya- Klarinétosként kezdte, majd hir­telen belépett a karvezetés is az éle­tébe. Hogy történt mindez?- A Pécsi Székesegyház ifjúsági kó­rusának karnagyát 1961-ben egyházel­lenes tisztogatás keretében, politikai okokból eltávolították. Első éves „kon- zisként” én ugrottam be a helyére, s visszatekintve már látom, ez volt a leg­fontosabb iskola a számomra. Rákény­szerültem, hogy' hétről hétre felkészül­jek a próbákra, beleássam magam a motetták, misék világába. Ezután már ezen az úton haladtam tovább.- Pécs után hol tanult tovább?- Hatvanötben nem indult klarinét szak a Zeneakadémián, ezért sok más fúvós évfolyamtársammal együtt kar­vezetés szakra felvételiztünk. Egy év­vel később klarinétra is felvettek, s ha­bár megszereztem a diplomát, már csak szép emlékként idézem fel a hangszeres éveket.- Mely együtteseknél, milyen intéz­ményekben dolgozott?- Ma is tanít, több kórust irányít fogyhatatlan lelkesedéssel..- Sok évig a hét minden napján más városban tanítottam. Sokat utaz­tam, kevés volt a „lassítás”. Úgy érzem, ez a lendület megmaradt, de energiái­mat - talán szerencsésebb is így - ke­vesebb helyre kell összpontosítanom. A Zeneakadémián továbbra is számí­tanak rám, s három állandó kórussal dolgozunk: a Szekszárdi Madrigálkó­russal 1981 óta, a pécsi Schola Cantorum Sopianensis-szel tizenegy- néhány, míg a Pécsi Székesegyház Palestrina Kórusával 1988 óta.- Március 15-én az Oktatási és Kul­turális Miniszter Liszt Ferenc-dí- jat adományozott önnek kiemelke dőzenei és előadó-művészeti tevé­kenységéért. Szívből gratulálok!- Nagy megtiszteltetés ez nekem, de úgy vélem, a díjnál sokkal fonto­sabb az az út, amely idáig vezetett. Nyugodt szívvel tehetjük ezt az elis­merést a korábbi és jelenlegi kórusa­im által elnyert díjak mellé, melyeket szintén hosszú, folyamatos munka árán érdemeltünk ki. Ezek a folyama­tok építették ki azt az egészséges ön­ismeretet, önkritikát a tagokban, hogy mos­tanra bármelyikük ér­tékelhető és reális véle­ményt képes megfogal­mazni akár a saját, akár egy másik kórus pro­dukciójáról. Hogy ez ki­alakult, és folyamato­san fejlődik - bár a leg­kisebb mértékben sem akarom lebecsülni e szép kitüntetést -, töb­bet ér minden hivatalos elismerésnél- Két hete emlékhang­versenyt adtak a Szek­szárdi Madrigálkó­russal Hogyan jött az ötlet?- Régi adósságot tör­lesztettünk a megemlékezéssel Az el­múlt évtizedekben a korábban ve­lünk éneklők közül többen már örökre eltávoztak. Ők - valamint a két karnagyelőd: Partos János és Lige­ti Andor - őrizték meg számunkra az együttest. Soha nem sajnálták az időt - s ezzel éppen így vannak a mai kó­rustagok is - az életükből, a család­juktól a heti két próbára. Nekik kö­szönhető, hogy nem a semmiből kell indulnunk, hogy fennmaradt a jelen­tős múlttal rendelkező Szekszárdi Madrigálkórus szellemisége. Környei-siker Vácon Önkéntesek segítenek a kórház betegeinek Igényesség és hagyomány Koncertet adott a Szekszárd Jazz Quartet A XI. Országos Gitárversenyt már­cius 27. és 29. között rendezték meg Vácon, a Bartók Béla Zene­iskolában. V.H.M. Ezt megelőzően térségenként előválo- gatót tartottak, amelyen négy Szekszár- don tanuló növendék - Környei Attila, Illés Alexandra, László Gabriella és Peresics Rita - ért el 49 pont fölötti eredményt, ami „belépőt” jelentett a háromévente megrendezésre kerülő országos versenyre. A Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény Liszt Ferenc zeneiskolájának mind a négy versenyzője Környei Miklós növendé­ke. Környei Attilát kivéve a három gim­nazista - Garayjános, illetve I. Béla - le­ány korábbi tanárai Orbán István, Mol­nár Márta és Erősné Szőr Márta voltak. A rangos megmérettetés négy kor­csoportban zajlott, amelyen az ország­ból korcsoportonként mindössze húsz-húsz növendék mérhette össze tehetségét, tudását, felkészültségét. Tehát a versenyen való részvétel is óri­ási eredménynek számít. Mind a négy szekszárdi gitáros jól teljesített, köz­tük Illés Alexandra igen szép produk­cióval bejutott a döntőbe. A 13 és 16 évesek, azaz a 3- korcso­port legfiatalabbja Környei Attila volt, ám korábbi sikereiből kiindulva csöp­pet sem meglepő, hogy elnyerte az el­ső helyezést. Sőt, a teljes mezőnyre meghirdetett különdíjat is Attilának ítélte a gitárművészek alkotta rangos zsűri. A kiírás szerint ebben a kategó­riák fölötti megmérettetésben ma­gyar kortárs, vagy XX. századi magyar zeneszerző darabjaiból kellett válasz­tani. Környei Attila egy Kocsár Miklós és egy Farkas Ferenc szerzeményét választotta versenyművéüL És nyert! Elnyerte a különdíjat is, amiért egy igen értékes gitárral jutalmazták. Az új hangszer méltó helyen vára­kozik az ifjú művész következő győ­zelmére. A Szekszárd Jazz Quartet gyökerei 1972-ig nyúlnak vissza: ekkor adta vá­rosunk első dzsesszkoncertjét a kvar­tett trió-elődje. Eg)' évtizeddel később csatlakozott a negyedik tag, és létrejött az ország első kamaradzsessz-formáci- ója. Két alapító sajnálatos halálát köve­tően alakult ki a jelenlegi felállás: dr. Ke­lemen Endre vibrafon, dr. Hulin István zongora, Soponyai József dob, Béres János basszusgitár. A kvartett, melynek fontos jellemző­je a nevét ország-, sőt Európa-szerte is­mertté tevő zenei igényesség főként saját szerzeményeket játszik. Az SzJQ 2001-ben a civil szervezetek alapította „A Tolna megyei művészetért” plaket­tet, 2005-ben pedig a város „Közjóért" kitüntető díját érdemelte ki. Hétfőn a kvartett koncerttel örven­deztette meg a Babits színháztermé­ben megjelent több száz műkedvelőt. Mint már megszokhattuk, ezúttal is vendégművészek színesítették zenei palettát, melyet Kis Pál István a versé­vel tett teljessé. A koncert első részé­ben túlsúlyban voltak a komolyzenei és dzsesszldasszikusok (Bach, Jerome Kern, Sonny Rollins) művei. Ezek al­kalmat adtak a közreműködők bemu­tatkozására is: Oscar Peterson majd fél évszázados Hymn to Freedom-p Ágostonné Béres Kornélia fuvolajáté­kát, míg az All the Things You Are Kiss László trombitaszólóit ajándékoz­ta a közönségnek. A koncert második órájában saját szerzeményeket hallhatott a nagyér­demű. Az ív Debussy síremlékétőí Je­ruzsálemig húzódott, lehetőséget ad­va egy JK Szupersztár-beli motívum megjelenésére csakúgy, mint Király Attila virtuozitásának felvillantására a New Times Blues-ban. A SzJQ egykor átalakította városunk zenei hagyomá­nyait - ma már része annak. „Mire is várok, nem tudtam igazán” - írja Hammerstein a már említett Kern- szám szövegében. Aki igényes dzsesszzenére vágyott a hétfő esti naplemente után: megkapta. Kosztolányi

Next

/
Oldalképek
Tartalom