Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)

2009-01-18 / 2. szám

szekszAmm HÉTRŐL HETRE 2009. január 18. Sokakat fenyeget a hideg A Gemenc Zrt. 125 mázsa faanyaggal segít a rászoruló családokon Milyen intézkedésekkel lehet segíteni a leg­rászorultabb polgárokat a szokatlanul hideg időjárás elleni védekezésben? S. K. Ez volt a téma a szekszárdi védelmi bizottság szer­dai ülésén, amelyről Horváth István polgármester sajtótájékoztatón számolt be. A megyeszékhelyen mintegy kétszáz olyan rászoruló család van, amely önerőből nem képes biztosítani magának a tűzifát. Számukra segítség, hogy a városban kidobott kará­csonyfákat a rászorulók között osztják szét. Eddig huszonegy családnak szállítottak ki ilyen tüzelőanya­got, és még mintegy huszonötnek jut a fenyőkből A Gemenc Zrt. 125 mázsa fát adományozott a szekszárdi rászorulóknak. A felajánlást Horváth Ist­ván polgármester kérésére tette meg a cég. Az 5 te­herautónyi, nagy fűtőértékű széldeszka jó pár nap­ra megoldja a hátrányos helyzetű családok számára a téli hónapok elviselését. A faanyagot a szekszárdi Családsegítő Központ által javasolt családoknak, a Polgári Védelem ellenőrzésével az Alisca-Terra és a Vízmű Kft. dolgozói már megkezdték kiszállítani. Lehetőség lesz erdőirtásokon is tüzelőanyagot gyűjteni, szervezett formában. Ezt a fát is a legne­hezebb helyzetben levők kapják majd meg. Gon­doltak azokra is, akiknek otthonában táv-, vagy gáz­fűtés van, és közüzemi díjhátralékot halmoztak feL A helyi közműcégek és az önkormányzat mintegy 7 millió forintos alapot hoz létre, amelyre az „Esély a díjhátralékosoknak Alapítványon” keresztül lehet pályázni a rászorulóknak. Felhívással élnek a kollégiumok, vállalati üdü­lők, magánszemélyek felé takarók, hálózsákok, meleg öltözet felajánlását kérve. Az adományokat a hajléktalanszállón lehet leadni, de a felajánlások­ból nemcsak a hajléktalanokat segítik, hanem a la­kással rendelkező, de a zord időjárás által szintén veszélyeztetett családokat, egyedülállókat is. A polgármester kiemelte, hogy november óta krí­zisvonalat működtetnek. A 06/30-277-26-22-es tele­fonszámon azoknak a bejelentéseit várják, akiknek segítségre szoruló emberekről van tudomása. Akad, aki nem megy hajléktalanszállóra Hárman egy célért küzdenek Ritka pillanatot hozott a szekszárdi látogatás: együtt a Blaskó testvérek Mint a mesében: három egri test­vér, egy szobrász és két színmű­vész volt városunk vendége a Léleképítő sorozat legutóbbi rendezvényén. Gyimóthy Levente János, a legidősebb, aki alkotásain ke­resztül, hazája iránti szolgálatból üzen a magyarságnak. Péter, a középső, aki több mint 40 éves színészi pályafutá­sa, hazai és külföldi sikerei után tagad­ta meg a karrierje csúcspontját jelen­tő Kossuth-díj átvételét a miniszterel­nöktől. Balázs, a legifjabb, aki Eger­ben szintén a színészi hivatást válasz­totta. „Azon vagyok minden pillanat­ban, hogy őrizzem és védjem az egészséges élethez való jogot, a boldo­gulást minden hamis hatalommal szemben. A félelem minden időben megnyomorítja a lelkeket”- vallja a legfiatalabb fivér. „Nálam a kézfogás azt jelenti, hiteles emberrel van dolgom, és valamilyen módon közösséget vállalok vele”- vála­szol a következő kérdésre Blaskó Pé­ter. „Nyílt levelemmel és a Kossuth-díj visszautasításával éppen ezért tiltakoz­ni kívántam a miniszterelnök szemé­lyisége, működése ellen. Negyvenévi színészi munka, sok-sok küzdelem és keserűség után, amikor eljön ez az is­tenáldotta pillanat az ember életében, amikor nagy kísértés a csúcson azt mondani: köszönöm szépen, nem ké­rem! Ugyanakkor levelemmel üzenni szerettem volna az együtt gondolkodó pályatársaknak is...” Blaskó Balázs a kettős állampolgár­ságról szóló népszavazás utáni csíksomlyói előadásukról mesélt, ahova színházuk az Egri csillagokat vitte el. A siker nem maradt el: Dobó esküjét hatalmas taps követte, az elő­adás egyfajta hazafias tüntetésbe ment át. Megtudhattuk azt is, hogy a család egyik őse, Blaskó Antal eperje­si hadvezér 1552-ben 25 talpasával a valóságban is részt vett e nevezetes harcban. A legidősebb fivér, János, akit az összmagyarság szobrászának tarta­nak, a 2004 májusában Székelyudvar­helyen felavatott „Hősök terére” a leg­büszkébb. Ez a város főterére készük, 13 mellszoborból álló, a szobrokat dupla pergolagyűrűvel körbevett kompozíció méltán lehet legkedve­sebb munkája: a személyek egytől egyig nagy erdélyi és Erdélyhez köthe­tő hadvezérek, gondolkodók, fejedel­mek a központi alaktól, Csaba királyfi­tól elindulva. Bethlen Gáboron, Hu­nyadi Jánoson, Rákóczin vagy éppen Bem apón át egészen Kós Károlyig. A rejtett „vándor székely” neve fölött Wass Albert író, költőzseni mellszobra áll, akit még mindig bújtatva lehet csak ábrázolni, mert halála után sem mentették fel a román hatóságok a fa­siszta vádak alóL Blaskó János, a szom­bathelyi Berzsenyi Tanárképző Főis­kola szobrász-tanára vágya hogy Budá­tól délre, az Osztyapenkó helyére felál­líthassa Attila király egészalakos szob­rát. A szintén művész édesapa, id. Blaskó János neves kortárs festőmű­vész volt, számos európai és műcsar­nokbeli kiállítással maga mögött, aki évekig tanított az egri tanárképző rajz tanszékvezetőjeként, megannyi ma is­mert festőt hagyva az utókor számára Blaskó Péter, aki a Nemzetiben, majd a Miskolci Nemzeti Színházban is több évig játszott, s világ körüli tur­nékon szerepelt (Gogol: A revizor polgármestere; Ibsen: Peer Gynt), je­lenleg a Katona József Színház tagja Beavatta az érdeklődőket néhány tit­kába egy előadásra való felkészülés több stációból áll s több apró részlet (jelmez, díszlet) színész általi fokoza­tos beépülése a darabba, valamint egyfajta földöntúli átlényegülés kell ahhoz, hogy tökéletes egésszé forrjon össze a jellem, akit megformál Ezen folyamat közben egyszer csak olyan gesztus tör elő, amiből tudni lehet: ez már a szerep, amit meg kell formál­nia, s amiben benne van valamely má­sik énjének a felerősödése. Hozzátet­te: „többek közt az ilyen dolgok miatt érdemes színésznek lenni”. Blaskó Balázs szerint a szavaknak vissza kell kapniuk eredeti értelmü­ket, s le kell vetni a 40 év alatti bújta­tott kettősértelműség kényszerét Fo­galmainkat is tönkretettük - szólt im­már Blaskó János -, így már bármi­lyen negatív jellegű dolgot meg tu­dunk fogalmazni hagyományosan po­zitív jelentésű szavainkon keresztül Az est folyamán, a házigazda Tóth Csaba Attilával lezajlott beszélgetés során kiderült a család a szekszárdi dr. Lemle Zoltánné rokona, akinél a testvérek gyakorta töltötték szünide­jüket. Űj szabályozás a házipénztárnál Az adótörvények változásai csak feb­ruár elsejével lépnek hatályba, ám a házipénztár maximális havi átlagos záró-állományára vonatkozó előírást már január elsejétől kell alkalmazni. A pénzkezelési szabályzat megha­tározza a napi készpénz záró-állomá­nyát de január elsejétől a naptári hó­naponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 1,2 százalékát illetve - ha az előző üzleti év összes bevételé­nek 1,2 százaléka nem éri el az 500 ezer forintot - az ötszázezer forintot Az átlag számításánál az adott naptári hónap naptári napjainak záró készpénz állományát keli fi­gyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző év összes bevétele szolgál alapul A jogelőd nélkül ala­pított gazdálkodónál az alapítás üz­leti évében az összes bevételt a tárgyévi várható adatok alapján kell megállapítani. Ahol magas a házipénztár-állo­mány, ott ideig-óráig elszámolási előlegekkel, kölcsönnyújtásokkal lehet szépíteni a helyzetet, de ezek egyike sem tartós és gazdaságos megoldás. Vagyis az adott helyzet fi­gyelembevételével a házipénztár­ban levő pénzt be kell fizetni a bankszámlára, illetve el kell költeni például jövedelem kivétre, osztalék­ra, osztalék előlegre, fejlesztésekre, vagy egyéb kiadásokra. -h-

Next

/
Oldalképek
Tartalom