Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)

2009-03-01 / 8. szám

ANNO 2009. március 1. SZEKSZÁRDI yasArnap B ABITS meséli rokonságáról Szabó Lőrincnek: „Ujfalusy Lajos bácsi nyomdász... Ő alapította az első nyomdát Szekszárdon. (Igazából a másodikat.) Mindig magyar ruhában járt, csizmában. Élete végén eladta nyomdáját Molnár Mór zsidónak, ki az üzletet rögtön felvirágoztatta és Spa­nyolországba exportált. Ennek az uno­kája volt első szerelmeim egyike...” De vajon kicsoda Molnár Mór, akit 1959. február 28- án Budapesten helyeztek örök nyugalomra? Egy kis nyomdatörténettel vála­szolhatunk erre: Ujfalusy Lajos bejelentette a me­gyének: 1900. január 1-jé- től Molnár Mór lesz az üzem tulajdonosa. Az 1874 ben Dunapentelén Müller ként született ifjú mesterért, aki 1887. március 15-én Szekszárdon kezdte szakmáját, bátyjai vállaltak ke­zességet. Biztosan tudhatták, a fél Eu­rópát bejárt, jeles külföldi szakembe­reknél és Budapesten is helytállt öcs- csüket üzletként sem rossz támogat­ni. Igazuk lett: tíz év alatt harmincszor többen, ötvenszer nagyobb értékű gyárban dolgoztak itt, s szép elisme­rés: a vidéki nyomdatulajdonosok szö­vetségük titkárává választották őt, aki hosszú évekig adta ki folyóiratukat is. Mondják, egyetlen ötlete volt, ami­ből még utána is meg lehet élni, s ez a naptár. Részben igaz ez, de emellett pontosság, szakmai igényesség, örö­kös fejlesztés és a szolid haszon jelle­mezte. S a kölcsönösség. Megesett 1904ben, hogy mikor nyomdászai sztrájkba léptek - nem rossz körülmé­nyeik, hanem szolidaritás miatt -, ő az esedékes újságot egyedül kiszedte, korrigálta és ki is nyomta. Soha nem a EGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP 127. Molnár Mór elfeledett emlékei fenyegetéssel oldotta meg az ilyen helyzeteket, hanem figyelmességgel Jellemző, hogy Koretzky Jánosnak, a szakszervezet vezetőjének évtize­dekkel személyes kapcsolatuk után is dedikálva küldi el művét. Az ötvenéves jubile­umára írott könyvben ő sem kevésbé meleg sza­vakkal ismeri el csakás kö­zösen tudtak előbbre jut­ni. Az 1908-ban 120000 korona alaptőkével rész­vénytársasággá alakított üzem beolvasztotta magába a Báter nyomdát, de munkásait megtartotta, s igazi nagyüzemmé fej­lesztette. Ekkoriban látogatott el ide a Könyve címlapja... még kötet nélküli Babits, aki Édes az otthon című versét adta a nyomda je­les kiadványa, a Garay János Képes Naptára számára: mindkét részről kedves gesztus volt ez. A költő így hall­hatott a spanyol exportról is... Molnár Mór gondolkodóként is messzire látott. A Világunió 1948 cí­mű könyvében az emberiség felis­mert sorsközösségéről, megvalósult békés jövőjéről, demokratikus ala­pokra épülő világállamáról elmélke­dik. Ennek létrehozásában főszere­pet szánt a sajtónak: „A világsajtó leg­főbb programja az emberiség lété­nek, fenntartásának megvédése, jólé­ti intézmények létesítése az egész vi­lágon, munkaalkalmak teremtése, az önrendelkezési jogok tiszteletben tartása, általában minden szép és üd­vös gondolat felkarolása, amely az emberiség javát óhajtja előmozdíta­ni.” Megjósolta munkája (Eszmény és valóság című) első kiadásában, még 1937-ben az ENSZ létrejöttét, a máso­dikban pedig azt: a nagyhatalmak rá­íAéVíV .<(.« ■ti c** *7 -'T- / l BOVÍfETI H4D4.S SS MOLNÁR MÓR: / VILÁGUNIÓ 1948 A KIBONTAKOZÁS KORSZAKA ... és dedikációja jönnek a fegyverkezési verseny értel­metlenségére... Talán Szekszárd is ápolhatná emlé­két - legalább egy csokor virággal. Dr Töttős Gábor Ódon időben MÁRCIUS 2-ÁN 130 éve, 1879-ben javasolták: ala­kuljon műkedvelő társulat helyi szín­darabok előadására. ' MÁRCIUS 3-ÁN 120 éve, 1889-ben a hagyomá­nyos álarcosbál jelentős összeget adottaszegénypénztámak. 75 éve, 1934-ben a sajtó sugallta: Elsőren­dű feladat bevezetni a szekszárdi borokat Afrikában. MÁRCIUS 4-ÉN 115 éve, 1894-ben megjelent Ungár Simon helyi rabbi füzete, a Veszély fenyegeti-e a vallást? 110 éve, 1899-ben az állami szőlőtelep kapott bérbe 50 kh-t. MÁRCIUS 5-ÉN 120 éve, 1889-ben kezdték a régi tiszttartói lak bontását: helyére a Pimitzer-ház épült. 80 éve, 1929- ben Áidor György hegedűvirtuózunk kottája jelent meg. MÁRCIUS 6-ÁN 125 éve, 1884-ben sürgették iparo­saink jobb képzését, mert anélkül ártanak hírüknek. 60 éve, 1949- ben elhunyt a szekszárdi Déri Hugó színész. MÁRCIUS 7-ÉN 100 éve, 1909-ben sajtónk gazda­körök alakítására buzdított. MÁRCIUS 8-ÁN 105 éve, 1904-ben vendégünk volt Taizolfe francia férfi, ki négy év alatt körbegyatogolta a földet. „Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban!” (Mk 1,12-15) Szinte elfogadhatatlannak tűnik a mai evangéli­um tartalma: Hogyan lehetséges az, hogy Jé­zust, az Isten Fiát megkísérti a Sátán? Aztán talán elfogadhatóbbnak tűnik, ha tudato­sodik bennünk, hogy Jézus: Mindenben hason­lóvá kellett válnia testvéreihez. így mivel maga is kísértést szenvedett, tud segíteni azokon, akik kísértéssel küzdenek. Jézus mindenben hason­lóvá vált hozzánk a bűnt kivéve. Korunk embere igen hajlamos arra, hogy moso­lyogva legyintsen a Sátánról szóló tanításra, vagy valami mitológiai alaknak tekintse. Erre akkor döbbentem rá, amikor egy alkalommal a kis harmadikosok közül valamelyik megkérdezte, hogy valóban van ördög? Amikor igennel válaszol­tam, egészen elcsodálkozott a gyerek, és bevallot­ta, hogy eddig csak mesebeli alaknak tekintette, akivel ijesztgetni szokták a rossz gyerekeket. Pedig az evangélium egyértelmű tanítása sze­rint a Sátán komoly szereplője, negatív hőse az EVANGÉLIUM emberi történelemnek. A vele való küzdelem mindennapi feladataink közé tartozik, amikor küzdünk, hogy a jót tegyük, és a rosszat elke­rüljük. A gonoszlélek kísértéseivel és emberi munkatár­saival beleavatkozik életünkbe, és bizony ko­moly sikereket is elkönyvelhet magának. Az ő célja, hogy magával rántson minket, neki már nincs veszíteni valója, nekünk meg van, és ő ezt tudja. Ezért ha néha el is bukom, vagy hall­gatok a szavára, tudatosítsam magamban, hogy én lépéselőnyben vagyok, mert számomra van szabadulás a bűnbánat szentsége által. De fontos, hogy komolyan vegyük a gonoszlélek kísértéseit. Vajon mi kiállnánk ezen az ördög próbáját? Az első, az anyagi jólét az egyetlen feltétele-e az emberi boldogságnak? Nem kétséges, szüksé­günk van az anyagi javakra, a kísértés illetve a bűn ott kezdődik, amikor kizárólag ettől várjuk emberi létünk boldogulását. A sátán második ajánlata a szenzációk utáni éh­ségünket akarja kihasználni. Jézus nem ugrik be neki. Mi viszont órákon keresztül bámuljuk a televízió szenzációit. Most a nagyböjt alatt hatá­rozzam el, hogy ezen a téren is visszafogom magam. Az így megtakarított időmet használjam szellemi és lelki feltöltődésre, vagy szenteljem oda családomnak, beszélgessek el házastár­sammal, gyermekeimmel. A harmadik a hatalomvágy: ha az ember nem tartja kordában magát, nagyon elhatalmaskod­hat rajtunk a „ki, ha én nem?” lelkűiét. Az ural­kodni akarás és a mások fején való taposás az embert nagyon eldeformálhatja. Ehhez pedig hamvazószerdán hallottunk az evangéliumban három eszközt: az ima, ami Is­tenhez visz közelebb, a jócselekedet, ami embe­ri kapcsolatainak javítja, és a lemondás, ami se­gít abban, hogy legyőzzem magamban a régi embert, és új emberként élhessek. Törekedjünk arra, hogy megtaláljuk lelkünk egyensúlyát az ima, a jócselekedetek és a böjt által. Ámen. Bacsmai László plébános

Next

/
Oldalképek
Tartalom