Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)

2008-04-20 / 15. szám

n VASÁRNAP MOZAIK 2008. ÁPRILIS 20. Előkerült Rejtő ellopott futára „Hogy kerül egy jól nevelt női hulla a boncasztalra?” A XX. század eleji Magyarorszá­gon még nem volt divat abszurd, groteszk műveket írni. Korábban csupán Arany, Petőfi, és Csokonai próbált élni a szatíra lehetőségei­vel, sajátos hazai ízekkel fűsze­rezve. A stílus a XX. század hú­szas-harmincas éveiben aztán végre egy igazi, sajátos magyar abszurd humor jön létre, a „Rej­tői”. P. Howard, alias Rejtő Jenő mes­teri mondatfűzései, könnyed, még­is egyedinek ható stílusa az alkotót irodalmunk egyik egyedülálló je­lenségévé emeli. Formavilágában, a már-már tündérmesés közegben játszódó ponyvajeleneteiben több mindenre derülhet fény az olvasó számára: egyrészt arra, hogy az al­világ kétes figurái egytől egyig úri­emberek, másrészt, hogy a koldus valójában álruhás koronaherceg. Egyvalami viszont mindig állandó­nak hat: szerelmesei többnyire egymásra találnak. Mondom több­nyire... Az, hogy így történt-e ez most is, április első szombatján a Babits művelődési ház színpadán, azt ta­lán legjobb lenne „Az ellopott fu­tár” című Rejtő-opusz színpadi vál­tozatának létrehívójától, Béresné Kollár Évától megkérdezni. Egy biztos: teltház volt. A gyakran „punnyadt” nézőtér helyett fel­pezsdült, nevető közönség. A da­rabban ezúttal az idősebb „Tücs­kök” játszották a szerepeket, igen nagy odaadással és tehetséggel. A darab főszereplője meg végképp nem „tücsök”, hanem egy Prücsök nevű fruska (Nyúl Zsófia szereplé­sével), kinek katonatiszt édesapját súlyos börtönbüntetésre ítélték ár­tatlanul. A kislány elhatározza, hogy akárhogy is, de megmenti ap­ját. Szállásra a kikötő és a vásár- csarnok sötét sikátorai közt talál, ahol az itt lófráló vagányok, része­ges matrózok, kofák és kocsmatöl­telékek próbálnak rajta segíteni. Prücsök ezernyi furfanggal próbál­kozik a főbírónál, hogy apja ügye perújrafelvételre kerüljön. Közben találkozik Szivarral, a bronzarcú, vállas egyénnel, akit jól ismer min­denki a kikötőben, amitől aztán a dolgok egyre bonyolultabbakká válnak. A ....Hogy kerül egy jólnevelt női hu lla a boncasztalra? / Én kérem belopództam..”, vagy a „...Megvan a ruha, ami a bálhoz kell? / Meg! Egy nőn, már csak le kell szedni róla!..." humorbombák percről percre garantálták a hangulatot. Tengernyi félreértés, s az azokból adódó bunyók fokozzák végletekig az eseményeket, amiből - termé­szetesen - nem maradhat ki az a bi­zonyos Rejtői fordulat... A sors abszurditása, hogy mi­közben a rendezőt, Béresné Kollár Évát a próba szünetében faggatni kezdtem volna az esti darabról, tő­le kaptam a hírt, hogy a szomszé­dos Művészetek Háza lángokban áll, s azt is nézzem meg feltétlenül. Jelentem megnéztem: a villanyóra­szekrény volt a hibás. Tűzoltóink a helyzet magaslatán álltak, már csak azért is, mert a szomszédos Mikes utcából gyorsan ott termet­tek, és rendbe raktak mindent. A füst miatt a násznép közben az ut­cán várakozott, s így a vőlegény időt kapott a boldogító igen kimon­dására. Rejtő szelleme már ott lebeghe­tett a két épület közt - mint ab­szurd. Hasonló füstgomolyag nem tört elő az előadáson, igazi, őszinte siker viszont annál inkább. A Tü­csök Színpad idősebb tagjait és a külsős szereplőket (Árvay Attila, Kubanek Miklós, Bognár Cecil, Karácsonyiné Tusa Anikó) segítve a háttérből olyan nevekkel, mint Nagy Anikó Jászai Mari-díjas musi­cal színésznővel, vagy éppen Fincza Erika koreográfussal a szín­padon sem okozott csalódást a ma­gyar irodalomtanítás méltatlanul mellőzött légiósa, Rejtő Jenő műre­meke. Arra a kérdésre, hogy miért ép­pen Rejtőtől választottak színdara­bot, Béresné elmondta: a Zenés Színpadok Országos Fesztiválján tavaly a „Légy jó mindhalálig” mu­sicallel kerültek dobogóra. Az ak­kori zsűritag, Miklós Tibor szöveg­író-rendező kereste meg a csapatot, miszerint e Rejtő-darabot felújítva újra megvalósíthatnák. Miklós Ti­bor új dalokat tett a darabba, még­pedig a Szekszárdi Jazz Quartett le­mezeiből válogatva. Az előadásra október óta készülnek, ami látszott is a magas színvonalon. Gyimóthy Levente A tücskök a Zenés Színpadok Országos Fesztiváljának békés­csabai döntőjén is befutottak: a Rejtő-darabbal a második, míg az 50-60-70-es évek slágerei­ből összeállított műsorukkal a kategória harmadik helyén vé­geztek. A szekszárdiak közül különdíjban részesült Kövendy Eszter és Nyúl Zsófia is. A Tücsök Zenés Színpad három hét múlva Keszthelyen áll kö­zönség elé. XVIII. Szekszárdi Pünkösdi Fesztivál Karaokeverseny minden korosztály részére A versenyek időpontjai: május 10-11-én (szombat, vasárnap) 15-16 óráig gyermekek (3-14 éves korig) 17-18 óráig ifjúsági korosztály (15-25 éves korig) 21 -22 óráig felnőttek (26 éves kortól) A karaoke verseny döntőjének időpontja: május 12., hétfő 18 óra valamennyi kor­osztály döntőbe jutott versenyzője közreműködésével. • Eredményhirdetés: 20 órakor. • A versenyzők értékes ajándékokat, műszaki cikkeket, utazást, valamint egy Cseh Gábor festményt nyerhetnek! Iskolák figyelem! A legtöbb éneklő diákot indító iskola nyereménye egy LCD televízió! 2008. május 9. és 11. között a fesztivál karaoke-sátrában (Béla tér) minden nap gyakorlási lehetőség a Silver Bár közreműködésével! További információ a 06/30-2164-051-es telefonon. ****** Névre szóló korsók A Szekszárdi Turisztikai Kft. irodájában (Béla király tér 7.) korlátozott darabszám­ban már megvásárolhatóak a Pünkösdi Fesztivál névre szóló söröskorsói, és a rendezvény lógójával díszített poharai. SZARVASGOMBA-TERMESZTÉS NAPJA Szekszárd, 2008. április 19. Helyszín: PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Kollégiu­ma, Szekszárd, Mátyás király u. 3. Előadások 10 órától Brandt Sára MSzGSz elnöke: Megnyitó - A Triflászat (szarvasgomba­termesztés) társadalmi-gazdasági hatá­sa, franciaországi tapasztalatok alapján Roland Del-Negro (Franciaország): Új triflászat: triflák életfolyamatai, talaj- klíma és a hozamok, művelési módok az ültetvényeken Bach István (OMGSzH): Szarvasgombával mikorrhizált cseme­ték hazai minősítésének módszerei Bratek Zoltán (ELTE)-///yés Zoltán (ELTE)-Anfon Attila (TAKI)-Wkor Judit: Összehasonlító elemzések a hazai szarvasgomba-ültetvényeken Bencze Beatrix-Szeglet Péter (Keszthely): Szarvasgomba-termesztés egy bakonyi ültetvény példáján Dr. Töttös Gábor: Szekszárd Hollós Lászlója Délután: tisztelgés Hollós László emlékének a szülőháznál és az újvárosi temetőben Szervezők: Magyar Szarvasgombász Szövetség (Budapest); Első Magyar Szarvasgombász Egyesület (Buda­pest); PTE-IGYFK Információ: dr. Bratek Zoltán 20/915-1547, •dr. Horváthné Papp Ibolya 74/412-133, 30/276-0652

Next

/
Oldalképek
Tartalom