Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-12-21 / 45. szám
10 » SZEKSZÁRDI m$4rnüp HÉTRŐL HÉTRE 2008. december 21. Ákos Krúdy-képeskönyve Múlt századi kirándulás novellákkal Kovács Ákos (balról) és Szigethy Gábor, a hangoskönyv alkotói A Léleképítő sorozat keretében hétfő este Kovács Ákos mutatta be Krúdy-hangképeskönyvét a Babitsban, beszélgetőtársa a rendező, Szigethy Gábor színháztörténész volt. Kosztolányi Péter Dédelgetett álmát váltotta valóra Ákos a Kaland a régi királlyal című, Krúdy Gyula novelláiból készített hangképeskönyv megalkotásával A két és félórányi anyagot tartalmazó dupla cédén elhangzó írásokat válogatta és előadja, illetve a zenei közjátékokat írta Ákos, az összeállítást rendezte Szigethy Gábor. A színháztörténész színház-muzeoló- giai tevékenysége okán is ismert ő a Latinovits- és a Dajka-hagyaték gondozója. A hétfői Krúdy-esten a művelődési házban mutatták be hangképeskönyvüket. A remek hangulatú előadáson a közönséget beavatták az első találkozás, a közös irodalmi és filmművészeti szerelmek, illetve a hangképeskönyv készítésének számos műhelytitkába: az előadókon és Krúdyn kívül így idéztetett meg Babits Mihály, Latinovits Zoltán, Dajka Margit és Huszárik Zoltán. így jutott a nézők tudomására az is, hogy a novellák felolvasása során Ákos mindig és valóban jelen tud lenni - amit Szigethy kiemelten fontosnak tart. E jelenlét tette élvezhetővé az est során felolvasott írásokat is. Több, a hangképeskönyvön szereplő novella - így egyebek között a Kaland a régi királlyal és A nagyétvágyú ember - hangzott el az előadáson, de felvételről a Babits-hangoskönyvön szereplő Ákos-előadást is bejátszották, valamint a nagyérdemű meghallgathatta Móricz Zsigmond Krúdy elaludt című nekrológját. Ebből tudhatjuk meg, hogy a Szindbád híres Latinovits- mondata: Azt mondják „átmeneti idők” - melyért a betiltással kellett a filmnek szembesülnie -, eredetileg Krúdy szájából hangzott eL Krúdy teljes hitelességgel írja le mindazt, amit leír, emelte ki Szigethy: az akkori lét hétköznapjait, az ételeket, az öltözetet, a kávéházakat és a kocsmákat éppúgy, mint a parlament folyosóját. Ezért érdemes az ő útmutatásával indulni kalandra (akár régi királyokkal is), és mivel Ákos valódi, érzékeny hozzáértéssel tolmácsolja ezt a hitelességet - emiatt szívet gyönyörködtető az ő kíséretében indulni a számos, a huszadik század elejét bemutató novellából összeállított kirándulásra. Az olykor finoman aktuálpolitikai irányba elcsúszó felolvasóestet követően a helyszínen megvásárolható Krúdy-hangképeskönyvet Ákos dedikálta. Szintén beszerezhették az érdeklődők a legújabb Babits-hangos- könyvet. A dedikálást követően a házigazda dr. Tóth Csaba Attila és a Takler Pincészet vendéglátása jóvoltából „kokaspörkölt" elfogyasztására is sor került. Ünnepelt a zeneműtár A csoda A zeneiskolával társbérletben harmincöt évvel ezelőtt, két lemezjátszóval kezdte meg működését a könyvtár zeneműtára. B.K. A jubileumi rendezvényen egykori és jelenlegi könyvtárosok, illetve muzsikabarátok ünnepeltek együtt A délutáni műsor köszöntői, visszaemlékezései rövid előadásai nem a szokványos értelemben vett beszédek voltak, hiszen a munkatársak, barátok néha egymás mondandójába belebeszélve egészítették ki emlékeiket. Lovas Henrik és Elekes Eduárdné nyugalmazott könyvtárigazgatók, dr. Méry Éva, a Művészetek Háza egykori vezetője, Béresné Kollár Éva zenei könyvtáros a nehézségekről sem feled- ^ keztek meg, így például a nemcsak Szek- szárdon folyó szakmai vitáról miszerint egy zeneműtárnak mit is kellene gyííjte- | nie. Vagy a helyvá- | lasztásrói, hiszen a 2 gyűjtemény több mint tíz évig a zeneiskola toronyszobájá- Egykori és mai kollégák együtt ünnepeltek ban, a Liszt emlékszobával együtt működött, így csigalépcsőn lehetett csak megközelíteni. A zeneműtár ugyanakkor a lehetőségek széles tárházát jelentette harmincöt évvel ezelőtt olyannyira, hogy a szakemberek szerint ezek a lehetőségek messze felülmúlták a látogatók igényeit. Jóföldi Gabriella, a megyei önkormányzati hivatal osztályvezető-helyettese és Gócza Julianna, a Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szervezetének nemzeti csoport elnöke arra hív- • ták fel a figyelmet, hogy a zeneműtárak funkciójának változása sokrétűvé teszi az ott dolgozók munkáját. Ugyanakkor az a cél változatlan, hogy a gyűjteményeknek a zenei műveltség terjesztése alapvető feladatuk. Örömhírt őrizgettünk az előző karácsonykor. Ünnepek után beigazolódott reményünk, aztán az újév újabb meglepetést hozott... Egy babszem méretű petezsák a benne szunnyadó parányi élettel jól Játszott a képernyőn.- Ott még van egy cisztikus képlet, jobban meg kell néznem, hogy mi az- mondta az orvos. Megvizsgálta minden módon, minden irányból Nem merte kimondani, de sejtette a jó hírt: talán getnini. Még egy nézet, és izgatottan kiáltott fel:- Putál, ptdzál! Nézd Kati, putál! - hívta oda az asszisztenst- Látja, ahogy putál!? -fordult felém A bal tubasarokban megbújó kis „borsószem” lüktetése gyakorlatlan szemnek aligha volt érezhető, de törékenysége annál inkább.- Nagy valószínűséggel mindkettő életben marad - biztatott az orvos. Az összes többi doktor azonban ép- pen az ellenkezőjével intett elővigyázatosságra. Figyeltem hát a pirinyók minden jelzésére: ha jnhenésre vágytak frihentem, ha szomjasak voltak, ittam... Mindennap kitapintottam szívverésük pergését Egy este, a legkockázatosabb első trimeszter végén mégis jött a riadalom: vérzés, fenyegető vetélés. Majd a megnyugvás: „mind- két magzat él”. A hatalmas fejhez tartozó végtagok cémavékony csontocs- káikkal ide-oda kalimpáltak, valódi apró emberkék módjára. Ha a hasamra fektettem a kezem, tenyerembe bújtak, örömmel hallgatták, ha énekeltem, A mozgásuk egyre jobban érzékelhetővé vált, és soha nem féltek, mert óvtam őket. Nagyszerűen éreztük magunkat így hárman egy testben. Megbeszéltük, hogy amilyen sokáig csak lehet, együtt maradunk. Augusztus idusán jött el az utolsó pillanat Nagy szerencse, hogy kiderült nem is háiman, hanem négyen vagyunk. így egyikünket apud, másikunkat anyud ölelheti, akik most mát lelünk együtt négyesben ünnepelhetik a karácsonyt Kovács Etelka
