Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-02-10 / 5. szám
_ _ _ _ _ _ , SZEKSZÁRDI flY/2008. FEBRUAR 10. AJLNO________vasArn ap7 / A részvét (el) igénye* Jámbor és jó szándékú emberek a történelmet az élet tanítómesterének szokták nevezni, azzal a nemes meggondolással, hogy aki ezt tanulmányozza, bizonyosan elkerüli majd azokat a buktatókat, amelyekbe elődei sorra-rendre beleléptek. Ha tömören akarunk fogalmazni, akkor ez egyszerűen nem igaz. Nem ez lenne az első olyan elképzelés, amely hamis volta ellenére befolyásolná a gondolkodást, de a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. Nem tudni miért, de már a történelem hajnalán - vegyük ezt most európai léptékkel mérve a homéroszi eposzok idejének - ott munkált a szereplőkben az igény, hogy a Trója elleni törzsi rabló hadjáratot magasztos hellén összefogásként hagyományozzák az utókorra. Ez nagyjából sikerült is. De hát mi közünk nekünk Trójához? Több mint gondolnánk: Wosinsky Mór 120 éve befejezett lengyeli ásatásain a trójai tárgyak édes testvérei kerültek napvilágra nálunk. A tudós régész-pap oldalakon keresztül ábrákkal bizonyítja az egyértelmű hasonlóságot, amiért aztán a leghíresebb kutatók jöttek ide tanulmányútra. A következő, a római korból származik az első biztos - és velünk is kapcsolatos - adat: augusz* A hamarosan megjelenő Emlékezetre méltó Tolna megyei évfordulók 2008-ban című könyv előszava. tus harmadikán 2000 éve, 8-ban a breukok letették a fegyvert, főnökük, Bato pannon király lett. (Cserna Károly műtárgyrajzán jól láthatjuk, mennyire saját dicsőségének igényelte ezt Augustus, aki pedig csak hírből értesült Tiberius diadaláról.) Ennek a Pannóniának, amely ekkor még Velence tőszomszédságában van, csak a későbbiekben nyúlnak területei megyénkig, de ez a Bato, ha torzított formában is, itt van történelmünkben. Dr. Gaál Attila és Kőhegyi Mihály közzétette Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában című tanulmányát, amelyben 1865-ből Báta öntudatosan fejtegeti nevének történelmi eredetét. „A községet hajdan Rómaiak bírták a kiktől a hagyomány szerént Bathan vezér foglalta el seregével; Bathan ugyanis a róna Bácskaságot elfoglalván ajánlkozott seregével a Dunán áthatolni, s innét a Rómaiakat kiűzni, mire katonái azon ígéretet tevék neki: hogy az lső meghódított községet örökös tulajdonává teszik; s így történt hogy a Rómaiak az áttöréskor megunván már az őket nyomasztó igát, - Bathan- nak hódoltak; - főbbjeik pedig kik a hódolatot megtagadták, felakasztattak s legyilkoltattak. A község tehát Bathan vezértől neveztetik Bátának. Ő magtalan ember lévén, a község később papok kezére került...” Nem baj, ha pontosan nem értjük, mi is volt ezzel a vezérrel: elég azt látnunk, hogy Sümegi István bátai bíró hét esküdttel - javukra legyen mondva, mindannyian írástudók! - Csankó Károly hites jegyző megörökítésében részesedni kívánt a történeti hagyományból. (Mennyivel sivárabb ennél a valóság, a szláv eredetű báta közszó, amely pocsolyát, tócsát jelent.) Vegyük fel azonban a történelem elejtett fonalát, hiszen Báta kegyura - atyja után - az a Mátyás király, akit 550 éve, 1458. január 24- én a Duna jegén kiáltottak ki királlyá, öt év múlva pedig a tolnai országgyűlésen hozza a hazánk sorsát döntően befolyásoló határozatot a török elleni állandó haderő, későbbi néven: a fekete sereg létesítéséről. Felesége a szeptember 12-én 500 éve, 1508-ban meghalt Beatrix királyné, akinek egyetlen dunántúli birtoka Simontornya volt. (Az idegenforgalom által reneszánsz emlékeknek szentelt 'esztendőben az igazán kerek évforduló az észak-tolnai városkát különösebben nem ösztönzi holmi megemlékezésre...) Az uralkodó párt az egyik Corvinában, a Vatikánban őrzött breviáriumban is viszontláthatjuk. Némi történelmi anakronizmus, hogy - karddal a kezében - éppen Szent Pál prédikál nekik (képünkön). Aligha arról, amit a korinthusbelieknek írt: „Csak a levegőbe fogtok beszélni.” Ne legyen kétségünk: az olykor több falu áráért készült kódexbe nem véletlenül került ez a díszes ábrázolás. A reneszánsz teljességigény éppúgy benne rejlik, mint a részvételi szándék. Természetesen követhetnénk mindezt a későbbi korokban megyénkben is, és eljuthatnánk az 1708-as kölesdi győzelemig, a '48- as szabadságharc ozorai diadaláig. No meg a 125 éve született Babits Mihályig s Csengey Dénesig, aki csupán 55 éves lenne, de már örökre fiatal maradt... Sorsuk ugyancsak a részvét (el) erejét példázza. Ez a könyv, amely minden napra tartogat érdekes, nevezetes eseményt, róluk is meg a részvét(el) szándékáról is szól. Az (együttérzés nyomán nem véletlenül hihetjük: van valami, ami a paksi Csao Kung apátot temető Sanghajtól az itt nyaralt gyerekeken keresztül Bé- csig, Bátától Szekszárdig összeköt bennünket, de egyáltalán nem mindegy, hogy tudatosan, vagy ön- tudatlanul. Szekszárd, 2008 januárjában Dr. Töttős Gábor ÓDON IDŐBEN Február 11-én 110 éve, 1898-ban Szekszárdon született Dánné Molnár Rózsi színésznő. Február 12-én 115 éve, 1893-ban a Tolnavármegye vezércikke kórtünetnek látta, hogy „a hazaszeretetei egyesek pártmonopóliumnak tartják”. Február 13-án 120 éve, 1888- ban közel 700-an vettek részt az elöljáróság szegények javára rendezett bálján. Február 14-én 85 éve, 1923-ban született a költő szülőházában Vendel-Mohay Lajosné, a Babits Múzeum és -gyűjtemény létrehozója. Február 15-én 105 éve, 1903-ban vezércikk bírálta a szekszárdi esküdtbíróságot: ,;rövid fönnállása óta máris az a híre van, hogy könnyen fölment, s ha büntet is, enyhén”. Február 16-án 120 éve 1888-ban a Szekszárd Vidéke nehezményezte, hogy a gőzfürdő csak akkor működik, ha 12 vendég akad. Február 17-én 115 éve, 1893-ban egy szekszárdi üres bírói állásra 40 pályázó akadt. 95 éve, 1913-ban Bécsben elhunyt gróf Széchényi Sándor, 1884-től 22 évig megyénk főispánja, ki alatt számos jelentős középület, intézmény létesült.
