Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)

2008-12-21 / 45. szám

008. december 21. HÉTRŐL HÉTRE SZEKSZÁRDI yas4rnap karácsonykor vigyáznak ránk ;oly tatás a 4. oldalról Nekik ez nem furcsa, ebbe születtek bele. Tud- ik, hogy anya a legkülönfélébb időpontokban, [étvégén, ünnepnapok alatt is szolgálatba megy. Ez z „ára ”, hogy a szabadnapjaimon több időt tölthe- ík velük. Az ügyeletben is karácsonyi a hangulat, s iá valaki számomra jó munkát kíván, annak azt zoktam mondani, hogy eseménymentes szolgála- ot kívánjanak. A tapasztalat viszont az, hogy ezen z estén, éjszakán sok magányos ember hív ben- lünket. Öngyilkossági kísérletet jelentenek be, agy éppen „csak” összegyűlik bennük a keserű­ég, és nincs kinek elmondaniuk. Egyik ilyen szol- ,álatomban sikerült egy fiatalembert lebeszélni az ingyilkosságról, s ettől számomra felértékelődött íz a szolgálat, s maga az ünnep. Varga Orbán törzszászlós járőr:- A szüleimmel és az öcsémmel élek, nálunk a Jé- uska egy nappal később jön. Ügy gondolná az em- ier, hogy ez a nap csendesebb, hiszen minden csa- ídban a szeretet és a békesség uralkodik, ami a leg- öbbre valóban jellemző is. Sajnos előfordul, hogy ppen az ünnepeket megelőző stresszes napok [yenkor „robbannak”. Nem ritka a családi veszeke- iés, számunkra is keserű élmény ilyenkor az intéz- edés. Sok esetben a közutakon is fokozottan kell fi- yelnünk (ittas vezetés, gyorshajtás) mások védel- nében, hiszen még az időjárás is ronthat a helyze- en. A szolgálat az szolgálat, mégis más ez az este. imberek bejönnek, boldog ünnepet kívánnak, s ha z utcán találkozunk velük, akkor is örülnek ne- ünk. Ennél többet nem is kívánhatunk. OLNA MEGYEI BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZET: Gulyás Zsolt törzsőrmester, felügyelő őr:- A parancsnok úr és a kollégák is nagy figyelmet ordítanak arra, hogy lehetőleg ezen az estén ne csa­ládos őrök legyenek szolgálatban. Elkerülhetetlen viszont, hogy időnként egy-egy alkalommal ránk kerüljön a sor. iMint például az idén én. Két gyerme­kemmel - 12 éves a kislányom és 8 éves a kisfiam - és a feleségemmel délben esszük meg a halászlét, az­tán jön a Jézuska, így a szentesténk nem csorbuL Ennek azért előnye is van, hiszen a karácsony első és második napját, valamint a szilvesztert otthon tölthetem. A szolgálatban ezen az estén jobban oda kell figyelni, mint általában. Ezen az estén a fogva tartottak is szeretnének a családjuk körében lenni, rájuk gondolnak, érzékenyebbek, s nekünk megér­tőbbeknek kell lennünk. Ezen az estén a családot a kollégák pótolják, s miután jó a kapcsolat, és egy­másra vagyunk utalva, úgy gondolom a szenteste békességben és nyugodtan telik majd, amit mind­két oldalnak szívből kívánok. ALFA NOVA KFT., KAZÁNÜZEM Komjáthi Tamás kazángépész:- Több mint 20 éve ez a hivatásom, s bizony, ami­kor a gyerekek kicsik voltak, nehéz volt eljönni ezen az estén. A két évtized alatt legalább tíz esetben vol­tam műszakban. Ma már felnőttek a gyerekek, meg­értik, hogy karácsonykor, valamint szilveszterkor én nem vagyok otthon. Ilyenkor az egész műszak­nak - öt-hat ember - nincs szabadság, teljes erővel és létszámmal dolgozunk, hiszen bármilyen problé­ma felmerülhet, s a legfontosabb, hogy ezt azonnal észrevegyük és kijavítsuk, még mielőtt a lakosság bármit érzékelne. Sajnos az a tapasztalatom, hogy az ördög az ünnepi éjszakákon sem alszik, de nem tud kifogni rajtunk, így a 6000 otthonban, amit fű­tünk, nemcsak az ünneptől, de a mi munkánknak köszönhetően is biztosított a melegség. LELKISEGÉLY SZOLGÁLAT: Csordás Ágnes vezető:- A telefonos lelkisegély szolgálat ugyanúgy mű­ködik, mint régen: a 06/80-505-505-ös számon le­het hívni. Bevezettünk egy internetes szolgálatot is, ahová bárki bármikor beírhat, s a lehető legrövi­debb időn belül választ kap. Ahogy a telefonban, itt is minden anonim, segélykérő és segélyt adó egy­aránt. E mail címünk: lelkiposta@mental.hu. A szentestékkel kapcsolatban ellenkező a tapasztala­tom, mint az a közgondolkodásban elterjedt. Volt olyan est, hogy a telefon meg sem csörrent. Ettől függetlenül biztatunk mindenkit, hogy aki segítsé­get vár, szüksége van ránk, hívjon, vagy írjon ne­künk. Ügyeletben leszünk, és legjobb tudásunk sze­rint segítünk. Természetesen úgy lett volna az igazságos, ha mindenkit megkérdezhettem volna, aki a családja helyett a hivatásával tölti a szentestét. Ahhoz vi­szont nem lett volna elég az ünnepi szám. Ebből is látszik, sok ember gondoskodik arról hog)’ mi, a nagy többség nyugodtan, meghitten ünnepelhes­sünk. Vigyáznak ránk! Köszönjük! Mit üzen karácsonykor a csillagos ég? Pap Gábor művészettörténész előadása kultikus ünnepeinkről íarácsony a magyar csillagos égen ámet viselte a Parázsló Alapítvány dei utolsó előadása, melyen a jeles nagyarságkutató és művészettör- énész, Pap Gábor hívta segítségül i csillagöveket, napfordulókat, logy jobban megérthessük, mit ta­karnak kultikus ünnepeink. Gyimóthy Levente unikor az 180Oas évek elején egy híres lebreceni nyelvtudós, Lugossyjózsef el­kezdte gyűjteni a csillagképek, csillagok kinevezéseit, még közel sem sejtette, togy a magyarban egy teljesen eltérő, a ilágon egyedül nálunk létező, ránk jel- :mző „csillagos ég” rendszerrel találko- ik majd a népi hagyományok terén. A hi­es MTA-tag nagyváradi püspök, Ipolyi tmold 1854-es Magyar Mythológia című kétkötetes művében aztán összefoglalta nindazt, ami a témával kapcsolatos. Pap Gábortól a nagy elődökre is hi- atkozva megtudhattuk, a betlehemi já- ékok mennyire kötődnek a csillagok­hoz, s hogy azokat eredetileg - mint a középkori passiójátékokat - templo­mokban játszották, az idők folyamán vi­szont kiszorították onnan őket. Téli napfordulónknál, mikor a regölés szo­kása dívik, s a betlehemes játékot adják elő, a jóság és a gonoszság csap össíc. a sötétséggel együtt nő a fenyegetettség érzése. Érdekes tény, hogy a betlehe­mes mindig megelőzte karácsonyt, a regölés - ami a legényeknél a termé­kenység, bőség, téli természetvarázslás szokása - pedig követte a fény születé­sének napját. A magyarban a betlehe­mes szintén nem bibliai, hanem sokkal korábbi gyökerekre vezethető vissza. A tavaszi napéjegyenlőségkor, márci­us 24-én nem véletlenül tiszteljük a fo­gantatás ünnepét, gyümölcsoltó bol­dogasszony napját, hiszen pontosan 9 hónapra rá, december 24-én kará­csonykor születik meg a fény. Ezen aszt­rológiai rendszer kardinális pontjai, tengelykapcsolatai csodálatos egység­ben működnek egymással, éppen ezért döbbenetes, hogy az egyház olykor fel­veti az ünnepek ide-oda tologatá­sának ötletét. Különös egybe­eséseket is vázólt Pap professzor, uiyan napuKia. hivatkozva, mint augusztus 29-, „Nyakavágó” Szent János napja, mely a hagyomány szerint mindenkor egyfajta alámerülés­sel jelentett „átszüietést egy magasabb létbe”. Erre a napra esik a mohácsi csa­ta, de a II. világháborúban a Keleti front áttörése is ekkor indult meg. Június 24., Szent Iván napjának előestéje, s egyben Keresztelő Szent János születésnapja, az asztrológiában a magszületés pontja, amely pontosan „szembe esik” decem­ber 24-vel, a fény születésével, mellyel az évkörben tengelykapcsolatban álL Mint azt megtudhattuk, valaha az őszi napfordulón, szeptember 23-án (Szent Mihály napja) is létezett kultikus ün­nep. Ősi szokásaink - melyek a Szkíta korból erednek - a keresztény Szent István térítése után sem tűntek el, sőt legtöbbjük az egész Árpád-korban fennmaradt. Pap Gábor elmondta: a mikulás két jávorszarvasa sem céltalanul húzza a szánt Ezen ünnep mögött is ősi rítus búvik meg, hiszen a szarvasok mikulás napjától indulva „behúzzák” a régen „láthatatlan” öregurat a karácsonyba, vagyis a fény születésébe. Igen érdekes megfigyelés még, hogy a magyar betle­hemi játékok fő jelenete nem Krisztus, hanem e fényszületés bemutatása len­ne, melyet természetesen nem lehet semmilyen színészi játékkal, beállítás­sal előadni. Tényként kell kezelni azt is ma már, hogy a háromkirályok alakjai mögött vakíjában pásztorok rejtőznek, hiszen az ókorban csupán ők és a má­gusok ismerhették legjobban a csilla­gos eget. Máté és Lukács evangéliumá­ban is így jönnek elő. „Fényes csillag kö­vetése” történet helyett, melyet Kepler csillagász talált ki, szenteste valójában bolygóegyuttállásról beszélhetünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom