Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-11-02 / 38. szám
SZEKSZÁRDI VASÁRNAP HÉTRŐL HETRE 2008. november Bizánci eredetű lenne Lehel kürtje? László Gyula szerint a 10. század közepén készítették Csajághy György népzenekutató, történész tartott színvonalas előadást legutóbb a Parázsló Alapítvány előadássorozatának októberi meghívottjaként a plébánia közösségi házában. A téma: Lehel vezér feltételezett rituális kürtjének kérdésköre a Jászberényben őrzött „ereklyénk” díszeinek beható elemzésén keresztül. Gyimóthy Levente Harcos, lovas nép nem lehetett meg a honfoglalás időszakában jelző-, s hadikürt nélkül. E kürtök azonban nem akármilyen szarvasmarha szarvából készülhettek - kezdett bele izgalmasnak ígérkező előadásába Csajághy György. Finnugor származáselméletünket, mint sokan mások, ő is kizárja, s úgy gondolja: lovas múltunk feltételezi, hogy csakis iráni, hun, szkíta, avar, türk népek jöhetnek szóba e tekintetben. A keleti népeknek - mint azt elmondta - különféle kürtjeik voltak: Ázsiában elterjedt volt pld. a kagylókürt, mely tritoncsiga vázából áll, s kultikus hangszerként használták. A mi jól ismert Lehel-kürtünk sem harci kürtként, hanem elsősorban rituális ivókürtként funkcionált. Ezt a különleges hangú kürttípust - mely tülök formájú - csak kifejezetten fontos szertartások alkalmából használták, de rang- jelzőeszközként is működött, mely tudatta, milyen fontos, magas tisztségű személy a birtokosa. Taksony fejedelem fia, Árpád feltételezett dédunokája, Lehel vezér is ilyen magas pozíciót képviselt. A ma is ismert, s neki tulajdonított kürt körül széles vita bontakozott ki, mivel nem tudni, mikor s milyen módon kerültjászberénybe. A dúsan faragott palástú, két felrögzítő pánttal rendelkező „hivatalos” kürt mellett ismert volt korábban egy Munkácson, a Rákócziak által őrzött - Lehelnek tulajdonított - értékes kürt is. A hangszernek jelentős szakirodalma van: Michael Bonbardi osztrák profesz- szor 1718-ban említi, 1788-ban pedig Molnár Ferenc jászkun kapitány ír róla egy tanulmányt. Utóbbi szerint az ismert kürt csorbája a 955-ös augsburgi magyar vereségnél keletkezett: a monda szerint Lehel kürtjével I. Konrád császárt honitokon vágta, miután a császár megengedte, hogy utolsó kívánságaként megszólaltassa azt. A történetet Décsy Antal 18. század végén működött ügyvéd aztán kétségbe vonta, s fiktív elbeszéléseket talált ki busásan keresve meséin (jászok Szvatopluktól ellopták Lehel kürtjét, stb.). Franz Boek német történész 1860-ban - teljesen irreálisan - nem kevesebbet állított, mint hogy bizánci cirkuszi jelenet vésete látható a tárgyon, (ezt a nézetet ma többen is vallják), s felvetődtek orosz (kijevi) eredetre utaló hipotézisek is! Legutóbb László Gyula profesz- szor 1973-as tanulmányában a 10. század közepére datálta keletkezését megerősítve a tárgy magyar származását. A bizánci eredet teljesen kizárható, mivel a kürtön látható faragványok a lovas- szkíta népek rituális gondolkodásának mibenlétére vezethetők vissza. Egyéb megtalált lovas kürtök (prágai, bécsi) pedig mind a Kárpát-medence vonzáskörzetének hatását tükrözik, a szá nyas-griffes, sávos díszítésű elosztású ban éppúgy, mint a mi jászberényi ki tünk. Kézai Simon (1283 - Magyaré Krónikája) már ismerte a monda Káldi Márk Képes Krónikájának ink áléján (1358) pedig meg is jelenik hosszúkás öblösödő mérete miatt se vitára adva okot... Ennek magyarázat hogy a kürt formája a jelenetben fein gyítva jobban érzékeltethetővé váli mint ha normál méretben ábrázol volna a művész. Egy biztos, vall Csajághy, a négyes sávbeosztásban Iá ható palmettás, oroszlántestű és -fa kú, emberfejű alakok, melyek a kürti díszítik, a görög/bizánci művészetbe ismeredenek, annál inkább fellelheti ek a magyar népművészetben. A tun madár a csodaszarvas hátán, valamii az azt megsebezni készülő emberala - Bock német történész fikcióival c lentétben - egyáltalán nem lehet „ci kuszi látványosság”, sem a madár i nem ragadhatta a szarvast, mivel őz Szarvast aligha alkalmazhattak cirki szí célra. Ellenben a faragványon Hunor-Magor legenda jelenetei táré nak elénk, ha csak a szarvas agancsá a perec alakú, végtelen csomó ősi, k leti jelét nézzük, mely az örökkévalós got, a termékenységet s a végtelen» get jelzi. A tárgyon a bevonuló embe alakok sem cirkuszi zenés attraktőröl hanem táltosok, melyek kereszt vési tű (a régi magyar pénzeken, ősi kele sámándobokon, erdélyi tányérokon fellelhető mintájú), az élet végtelen» gét keresztben és négy pontban ábr; zoló korongokat tartanak kezükben mutatott rá Csajághy György történés és népzenekutató. EX Z - KIVITELEZÉS 30/26 80 777 VÍZ - GÁZ - FŰTÉS, VILLANYSZERELÉS, BURKOLÁS GYORSSZERVIZ EXPRESSZ V. u. 12. 1. emelet) Márton-napi Űjbor Ünnepe A kadarka ünnepe programja 2008.november 11- kedd -Márton napja 18.00. óra: Márton napi újbor ökumenikus szentelése - Szekszárd - Béla tér Belvárosi templom 18.30. óra: Bodri Borház - Munkácsy utca - Márton-napi kadarka újborok versenye - kérjük a kadarka termelőket 3 palack 0,75 L kadarka bort nevezzenek a versenyre. 19-00. óra: „2008 év Legjobb Kadarkája” borverseny eredményhirdetése, díjkiosztás 19 30. óra: Márton-napi finomságok - a termelők újboraival Jelentkezési lehetőség: személyesen a részvételi költség befizetésével 2500 Ft/fő Bodri Bortanya - Halásztanya - Szekszárd, csatári torok mindennap 11-22 óra között. Baka István- Ezerjó utca Jelentkezési határidő: 2008. november 07. Szeretettel várunk minden borszerető és bortisztelő vendéget: Dicenty Dezső Kertbarát Kör A húszéves Alisca Borreru
