Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-02-03 / 4. szám
SZEKSZÁRDI TASARNAP HÉTRŐL HÉTRE 2008. FEBRUÁR 3. A léleképítés egyben országépítés is Morvái Krisztina: Vissza kell vennünk Magyarországot azoktól, akik túszul ejtették A léleképítés, húzta alá dr. Morvái, egyben országépítés is. Miként Szűz Máriának Isten rárótta küldetésével, mindannyiunknak saját missziója van, melyet meg kell találnia - közös rendeltetésünk pedig, mutatott rá, hogy visszaveDR. MORVÁI KRISZTINA büntetőjogász 1963-ban született, férjezett, három leánygyermek anyja. Az ELTE Apáczai Gimnáziumában érettségizett biológia-latin szakon, majd az 1986-ban az ELTE ÁJK-n szerzett diplomát. A következő évtől tanít is az AJK Büntetőjogi Tanszékén; jelenleg docens. A Londoni Egyetem Kings College Jogi Karán Master of Law tudományos fokozatot szerzett, nemzetközi büntetőjogi és büntető-eljárásjogi tanulmányait követően. Az USA-ban, a Wisconsini Egyetem Jogi Karán ösztöndíjjal tanított, majd egy évet Strasbourgban töltött, az Európai Emberi Jogi Bizottság jogászaként. Hazánkban a családon belüli erőszak kutatásának egyik úttörője, jelentős hatást gyakorolt a magyar nőmozgalomra, fellépett a prostitúció ellen. 2006-ban a Civil Jogász Bizottság társelnöke lett. A Léleképítő előadás-sorozat idei első előadója dr. Morvái Krisztina jogász, a Civil Jogász Bizottság társelnöke volt. Január 14-i, Le- hetséges-e léleképítés, amikor nagy veszélyben van a haza? című beszédét a Babits színháztermében teltház előtt mondhatta el. Ezt megelőzően az est házigazdája, dr. Tóth Csaba Attila köszöntötte a megjelenteket, tájékoztatva egyebek közt arról, hogy az előadó az est folyamán dedikálja Kovács Zsolt szerzőtársával közösen megjelentetett, Magunkfajták című könyvét; azt követően pedig beszédet mond a Garay téren - ahol egyébiránt január végére már 500 napja szünet nélkül (azaz mindennap) zajlik a tüntetés. Manapság, kezdte előadását dr. Morvái Krisztina, mikor el akarnak bennünket választani egymástól, fontos, hogy léleképítésünk során olykor összeérjenek a szíveink. Ez az elkülönítés, hangsúlyozta, csak látszólag történik politikai alapon: a külszín pedig azért ez, mert el akarják velünk hitetni. A valódi megosztottság szerinte nem bal- és jobboldal szerint történik, hanem annak alapján, hogy hazánk sorsa iránt érzünk-e erkölcsi felelősséget vagy sem. Előbbiek döntő többségben vannak - hangoztatta meggyőződését. Dr. Morvái teológiai tanulmányait is segítségül hívva beszélt a boldogságot hozó szomorúságról, az alapvető emberi igényként jelentkező igazságkeresésről, valamint a boldogság kutatásáról, mellyel mindannyian együtt születünk. Említette az emberi méltóság fontosságát is, példaként felhozva a tanítványai lábát megmosó, s ezzel a cselekedetével őket felemelő Jézust. Az önrendelkezési jogunkat is csorbítók, emelte ki, tavaly október 23-án éppen emberi méltóságát akarták elvenni „a magunkfajtától”. gyük hazánkat azoktól, akik „túszul ejtették” azt. Fontosnak tartja azt is, hogy erkölcsileg felnőtt emberek irányítsák az országot. Az ilyenek ismérvei: életcéljuk van: útjuk tehát valahonnan valahová halad; tartoznak egy közösséghez: individuális létükön felül családjuk, és annál tágabb közösség részei is; végezetül pedig döntéseik során nem az aktuális hasznosság és egyéb hiábavalóságok vezérlik őket, hanem szilárd belső lelkiismeretük van. Kosztolányi Péter A CÉL A MEGYE FELVIRÁGOZÁSA Három civil szervezet művészeti elismerései „A Tolna megyei művészetért” plakettet három civil szervezet alapította 2000-ben: a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Tolnai Csoportja, a „Kézjegy” Tolnai Toliforgatók Klubja és a Bárka Művészeti Szalon. Az elismerést jelképező érmet (mely Mözsi- Szabó István grafikájának fel- használásával készült), azóta évente öten kapják meg: az első kategóriában egy költő, író vagy újságíró, a másodikban egy képző-, a harmadikban egy előadó- művész, a negyedikben egy nép-, vagy népi iparművész, kismester, végül pedig az ötödik csoportban a művészetpártolók egy jeles képviselője. Az átadás ünnepélyes keretek között, A Magyar Kultúra Napján, a szekszárdi Művészetek Házában történik meg. így zajlott hát a forgatókönyv idén január 22-én is. Az ünnepség színvonalát Husek Rezső zongoraművész előadása alapozta meg, majd Duzmath Zsófi és Fábián Péter, a Garay Gimnázium tanulói olvastak fel szemelvényeket a legutóbbi Kézjegy-antológiából, továbbá fellépett a tavaly díjazott ozorai Napraforgó Dalkör. Az első kategória kitüntetettje dr. Horváth Béla egyetemi tanár volt, aki irodalomtörténeti kutatómunkájáért és eddig megjelent hét kötetéért, dolgozataiért és projektjeiért részesült az elismerésben. Dr. Hor- váthnak, aki jelenleg a PTE rektorhelyettese, korábban városunk főiskolájának tanszékvezetője, majd főigazgatója volt. Kutatási szakterülete a modern irodalom, ezen belül elsősorban József Attila életműve. Dr. Horváth Béla megköszönve a plakettet, rámutatott: „Az embernek meg kell határoznia magát azoknak a közösségeknek a metszetében, amelyeknek a tagja." Fontos, mondta, hogy lokális és globális közösségekben ezt egyaránt helyesen történjen. Az ő esetében előbbi a Dunatájhoz (illetőleg az Új Dunatájhoz) és középiskolákban szervezett irodalomtörténeti előadásokhoz, utóbbi a József Attila-kutatáshoz kapcsolódik. Kézműves tevékenységéért, szobraiért, emlékműveiért elismerésben részesült Törő György fafaragó népi iparművész, nyugállományú honvéd ezredes, I. és II. világ- háborús, 1848-as és 1956-os emlékhelyek kopjafáinak, a Don-kanyar- ban elhelyezett „A megbékélés kapuja” című alkotás készítője. Legutóbb a szekszárdi sétálóutcába kihelyezett betlehemi szoborcsoportja került az „érdeklődés” középpontjába. Cyránski Mária szobrászművész alkotói munkásságáért, köztéri szobraiért vehette át a kitüntetést. Dunaföldváron él, munkássága elsősorban Dunaújvároshoz kötődik. Tolna megyét is gazdagította művészete, egyik legismertebb szobra a gyönki Vénusz. Jelentős kisplasztikái, érmészeti tevékenysége és tűzzománc-kompozíciói is méltán részesülnek sok elismerésben. Egyéb elfoglaltsága miatt Cyránszkit fia képviselte a díjátadón. Fellépéseikért, az egyházzene népszerűsítéséért kapta a plakettet a Gárdonyi Zoltán Református Együttes, Lemle Zoltán elnökletével. Az „Emelt Szintű Hangversenykórus” címmel rendelkező együttes számos hazai és külföldi találkozón és versenyen szerepelt kiválóan. Eddig két cd-jük jelent meg, főként egyházzenei darabokat adnak elő. Nyáron Grazban képviselik hazánkat a nemzetközi kórusversenyen és az 5. kórusolimpián. Endreffyné Takács Mária múzeumigazgató művészetpártoló, szervező tevékenységéért részesült az elismerésben. Több mint 30 éve a simontornyai Vármúzeum igazgatója. Részt vett az ozorai vár feltárásában és helyreállításában is; megkapta az Ozora díszpolgára címet. Több mint 15 évig volt Illyés Gyula hagyatékának gondozója. Számos publikációja jelent meg, munkatársa volt a Szabad Európa Rádiónak, és 12 éve szervezi a Simontornyai Színházi Nyár programjait. Kosztolányi
