Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)

2008-06-01 / 21. szám

2008. JÚNIUS 1. HÉTRŐL HÉTRE SZEKSZÁRDI VASÁRNAP V. Nemzetközi Kékfrankos Fesztivál Folytatás az 1. oldalról.- Minden tizedik fajta kékfran­kos szőlő - jegyezte meg érdeklődé­sünkre dr. Kozma Pál, a Pécsi Szőlé­szeti és Borászati Katatóintézet igazgatója, a zsűri elnöke. - Megfe­lelő technológiával, nagy figyelmet fordítva az erjesztési eljárásra, va­lóban különleges, egyedi minőségű borokat lehet előállítani a kékfran­kosból. Olyant, amely karakteresen különbözik a világfajtáktól, mint a cabernet sauvignon, a cabernet franc, a pinot noir, vagy a merlot, ez pedig páratlan lehetőség a világ­piaci bevezetésre. Úgy látjuk, hogy 5000 tőke/hektáros termesztés mellett, a helyes szüretelési idő megválasztásával, terméskorláto­zást is alkalmazva, évről évre ma­gas minőséget képes produkálni ez a fajta. Úgy tűnik, hogy a talajbeli és a klimatikus viszonyok alapján Szekszárd a legideálisabb termőhe­lye a kékfrankosnak.- Mindazok a tapasztalatok, ame­lyek itt fölhalmozódtak talajban, ökológiában, klímában mondatják velem: a nagy kékfrankosok itt ta­lálhatóak. Ezzel a tömény koncent­ráltsággal bármelyik világfajtával versenyre tudunk kelni. A 2003-as Bordeaux-i viadalon is nyert már aranyat a szekszárdi kékfrankos, a maga kuriozitásával - mondja im­már Módos Ernő borász, az Alisca Borrend nagymestere, a zsűri tagja. Ellenálló, de a liszt­harmatra fogékony A kékfrankos szívós, a betegsé­gekkel szemben ellenálló a fajta, de nem ártott odafigyelni dr. Fűzi István növényvédelmi szakmérnök kísérleti tapasztalatokon nyugvó előadására:- A fajta a szürkerothadással szemben a legellenállóbban visel­kedik. A fertőző betegségekre, a peronoszpórára, de különösen a lisztharmatra viszont az átlagnál jóval érzékenyebb. Az első tünetek általában a lombozaton, a levél fo­nákján jelennek meg. A fürtön so­káig semmi, aztán virágzás után gyorsan szétterjednek, s azzal már nem lehet mit kezdeni. Ezért na­gyon fontos, hogy figyeljük rend­szeresen a lombozatot. Úgy tűnik, az idei év veszélyes lesz a liszthar­mat szempontjából, a borvidéken május közepe óta már érzékelhető a fertőzés a levelek fonákján. Sokszínűség - komoly marketing Bodri István, a szekszárdi hegy­község elnöke saját és a szervezet nevében is fogadhatta a gratuláció­kat. Igazán boldog akkor lenne, ha a következendő évek marketing- munkájában hangsúlyos lenne a kékfrankos nemzetközi bevezetése.- A jelekből ítélve lesz-e erre for­rás az újonnan alakult Magyar Bor­marketing Kht.-nál, amire feltétle­nül pályázni fogunk. Ebből és más fellelhető forrásból kiállításokon tudjuk megmutatni a kékfrankost, amely nagyon sokszínű bor, s amely deklaráltan a bikavérünk fő alkotóeleme. Oda kell figyelni az ül­tetvényeinkre, mert vannak olya­nok, amelyek már elavultak. Ezeket újra kell telepíteni, hogy évtizedek múlva is fő fajta lehessen a szek­szárdi borvidéken - mondta a hegy­község első embere, aki vegyes gyümölcslekvár illatát és ízét árasz­tó, némi kókuszos illatot is megjele­nítő 2003-as, nyertes kékfrankosát örömmel kóstoltatta. Nem bánkó­dott jó előre, mi lesz, ha elfogy, mert a tavalyi és az idei év is magá­ban hordozza a különlegességeket. Nem csak nála, de legalább kéttu­catnyi erre a fajtára felesküdött szekszárdi borásznál. Hála a terje­dő borkultúrának, sokan vannak már Sióagárdtól egészen Bátáig, akik felső kategóriába sorolható, üde, zamatos kékfrankost tudnak felhozni a pincéből. B. Gy. Takler Ferenc (balról) és Bodri István is fogadhatta a gratulációkat Hőseinkre emlékeztek A város nevében Csillagné Szántó Polixéna és Csernus Péter koszorúzott „A mi feladatunk, hogy emlékezzünk, és megtanítsuk gyermekeinket, hogy tenni kell az erőszak, a háború ellen” - mondta Csillagné Szántó Polixéna, az önkormányzat művelődési bizottságának elnöke vasár­nap a magyar hősök emlékünnepén. A világháborús emlékműnél a hozzátartozók, a város, a Magyar Honvédség képviselői és a Szent György Lovagrend tagjai helyezték el koszorúikat. A református egy­ház nevében Deme Bertalan faddi nyugalmazott esperes, a katolikus egyház képviseletében Kirsch János diakónus mondott áldást. Fejlesztési pályázat a Vármegyeháza felújítására Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata a Tolna Megyei Önkormányzattal együttműködve pályázatot nyújtott be a Vármegye- háza rekonstrukciójára és kulturá­lis célú fejlesztésére. A pályázaton városok és megyei jogú városok önkormányzatai indulhatnak. En­nek megfelelően a Tolna Megyei Önkormány­zat, mint a Vármegyehá­za tulajdono­sa társulást kötött a szek­szárdi önkor­mányzattal a pályázat meg­valósítására. A pályázat indoklása sze­rint a Várme­gyeháza akkor őrzi meg, és mutat­ja be leghatékonyabban építészeti és kulturális értékeit, ha épülete helyet ad a benne rejlő és feltárt, il­letve feltárandó, Szekszárd szinte egész történetét reprezentáló emlé­kek korszerű bemutatásának, vala­mint egy sajátosan szekszárdi kul­turális üzenetet hordozó fesztivál- központtá képes válni. A létesít­ményben interaktív múzeum, ide­genforgalmi menedzser iroda, ven­déglátóhely és kávéház kerül kiala­kításra. A projekt teljes költsége 813 mil­lió Ft, a pályázaton elnyerhető tá­mogatás 603 millió Ft. A pro­jekt megvalósí­tásához szüksé­ges anyagiakból a megyei önkor­mányzat 200, míg Szekszárd 10 millió forin­tot biztosít. A fejlesztés szervesen • il­leszkedik Szek­szárd Megyei Jogú Város Kulturális Stratégiájába, melynek középpont­jában a fesztiválok (Pünkösdi Fesz­tivál, Szent László Napok, Duna Menti Folklórfesztivál, Szent Ist- ván-nap, Megyenap, Szekszárdi Szüreti Napok) állnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom