Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-05-11 / 18. szám
^ y I " czekszárdí m 2008. május ti. ________HÉTRŐL HETRE tasArnap 7 Sz arvasgomba: nem úri huncutság Kimerülő élőhelyek, termeszteni kellene Az Első Szarvasgombász Egyesület, majd a Magyar Szarvasgombász Szövetség ismeretterjesztő tevékenységének köszönhetően néhány éve eljutott a hazai köztudatba, hogy Franciaország és Olaszország mellett a magyar föld a leggazdagabb szarvasgombában. Amint híre ment, hogy az erdőkben, nem túl mélyen a talajban fellelhető ínyencség kilójáért 50-60 ezer(!) forintot is lehet kasszírozni, szép lassan megindult a természetromboló kutakodás, sorra alakultak meg a külföldre szállító kereskedések - derült ki a szövetség közelmúltban Szekszárdon rendezett konferenciáján, amelyen a szakma francia tanácsadó professzora, Del Negro úr is részt vett.- Sajnos, valami olyasmi következett be nálunk is, mint Spanyol- országban, ahol a természetes élőhelyeket már meg kell védeni a feltúrt erdők láttán. Előfordult már itthon is, hogy erdőt kerítettek be a mohón kutatók, zsákmányolók miatt - mondta dr. Bratek Zoltán, a Magyar Szarvasgombász Egyesület elnöke. A hazai kutatások irányítója szabad idejében a szarvasgomba kultusz föltámasztásán dolgozik. A szakember törekvéseit külföldön is respektálják: tagja az európai szövetségnek, amely számol azzal, hogy hazánk él a természetadta lehetőségével.- A természetes élőhelyek előbb- utóbb kimerülnek, így nincs más Dr. Bratek Zoltán út, mint a szarvasgomba-termesztés meghonosítása, elterjesztése. Rögös útnak ígérkezik, de hat év elteltével elmondhatjuk, hogy léteznek már saját telepítésű szarvasgomba-ültetvények, és néhány hektár növekedéssel minden évben számolhatunk. Ez negyven év „agyonhallgatás”, a növény ideológiai természetű száműzetése után mindenképpen megbecsülendő. Természetesen van hová fejlődni, hiszen a franciáknál évente ezer hektárral növekszik az ültetvények száma, az olaszoknál pedig hatszázzal, s úgy tűnik, a tradíciókkal és lehetőségekkel bíró spanyolok is több száz hektár telepítéssel erősítenek.- Idehaza mennyit vadásznak ki az erre szakosodók1- A legnagyobb hazai fölvásárlókkal készített közvélemény-kutatás adatai szerint évi hat-hét tonnáról van szó, de ez a valóságban néhány tonnával több lehet.- Annak ellenére, hogy a szarvas- gomba nagyon sok étterem étlapján szerepel, a hétköznapi ember úgy véli: számára elérhetetlen luxuscikkről van szó.- A szarvasgomba az ételek ízesítésére való, néhány deka kell csak belőle, így alkalmasint azok is megengedhetnék maguknak, akik például közép kategóriájú borokat fogyasztanak rendszeresen. Harminc-negyven grammból meg lehet úszni egy vasárnapi ebédet.- Úgy hírlik, a termesztés nagy türelmet, szakértelmet és speciális bánásmódot igényel. Mekkora a befektetés, és mennyi a megtérülési idő?- Bár jómagam inkább kutatok, azért vannak információim. Egy-három millió közötti a hektáronkénti beinvesztálandó összeg, ha gyökérről oltott szarvasgombacsemetékről beszélünk. Jelentősek a járulékos költségek, hiszen be kell keríteni a területet a vadkárok miatt, egyedi védelmet kell adni a csemetéknek, az öntözés itt sem hanyagolható el. Egy úgynevezett mikorizált csemete 2000-3000 forintba kerül, ez a költségek ötven százalékát teszi ki. A negyedik évben fordul már termőre az ülte- vény, a telepítésre támogatás vehető fel a mezőgazdasági tárcától.- Melyik a jellemző faj Magyarországon, illetve a Kárpát-medencében?- A legelterjedtebb, komoly étkezési értékkel bíró a nyári szarvas- gomba, ezt a franciák burgundi szarvasgombának nevezik. A tudomány igazolta, hogy ez valójában egy faj, a természetes erdőkben közel tíz tonna mennyiségben terem. Ennek a termesztése a mi éghajlati és talajviszonyainkhoz jól illeszkedik, a konyhában is kedvelt, egészen kiváló minőséget ad. Komoly érdeklődésre és piacra számíthat a közeljövőben a homoki szarvas- gomba. Érdekessége, hogy akácerdőkben él és a homokos talajokat kedveli, édes íze miatt különleges gasztronómiai érték. Terjedőben az igen apró téli szarvasgomba igen átütő illattal, és aromával, a gyűjtése azonban nagyon fáradtságos.- Melyik faj a legnagyobb értékű a világon?- Azt hiszem az olasz fehér szarvasgomba, amely itt-ott nálunk is előfordul. Ezt használja a séf a világhírességek esküvőjén.- Hollós László okán szívesen jönnek Szekszárdra a szarvasgom- bászok, függetlenül attól, hogy megmozdul-e valami ez ügyben a neves tudós szülővárosában.- Hollós Lászlónak a KárpátPannon régió földalatti gombáit rendszerező tanulmánya alapmű, amiért nem lehetünk eléggé hálásak neki. Hamarosan, 2011-ben lesz száz éve, hogy megírta. Szeretnénk, ha Szekszárd város az eddiginél nagyobb rangot adna neves fiának, esetleg díszpolgári címet is kiérdemelhetné. Mi azt tervezzük, hogy három év múlva egy nagyszabású, nemzetközi konferenciát rendezünk a tiszteletére Szekszárdon. B. Gy. Öko-színház a fiatalokért Az Öko-Pannon Kht. Magyarországon feladatának érzi azt, hogy a fiatal korosztályt környezettudatosságra nevelje. Hétköznapi nyelven, szelektív gyűjtőkkel és más eszközökkel próbálja felhívni a figyelmet környezetünk üsztaságának fontosságára. De ennél ők többet is szeretnének tenni... A cég munkatársai úgy gondolják: ha már fiatal korban rámutatnak e téma megkerülhetetlenségé- re, akkor az újabb generációk később intenzívebb módon figyelnek majd élőhelyük tisztaságának fenntartására, megőrzésére. Épp ezért álltak elő egy merőben új programmal, melyet a dombóvári székhelyű Kacskaringó Virtustársulat támogatásával bonyolítanak le. A projekt két részből áll: egy óvodásoknak szóló, csupán színházi darabból álló sorozatból, valamint egy középiskolásokat aktivizáló, gondolkodást fejlesztő, játékos színházi előadásból. A társulat tagjai színi- és drámapedagógusként tevékenykednek hazánkat járva, megismertetve az ifjúsággal a környezetvédelem - általuk kissé sajátosan megfogalmazott - mibenlétét. Mint azt a társulat oszlopos tagja, Nyári Arnold elmondta, az effajta színházi nevelés nálunk közel 16 éves hagyományra tekinthet vissza. Maga a műfaj Angliából származik, ahol már több mint 30 éve űzik nagy sikerrel az általános oktatáshoz kapcsolva. Az előadás témája látszólag szokványos történet: egy 15 éves fiú úgy érzi, őt senki sem érti meg igazán. A tipikus felnőtté válás dilemmája tárul elénk a társulat kétórás, több részes - szünetekkel és beszélgetéssel tarkított - fejlesztő előadásában. Főhősünket folyamatosan víziók gyötrik: egy öregember jelenik meg előtte, aki figyelmezteti: a sárkány képe, ami szimbolikus jelentőséggel bír az életében, valóban fenyegeti a Földet és az emberiséget. A foglalkozás igazi kérdése az: ha egy fiatal tudja, hogy baj van, akkor képes-e pontosan felmérni a probléma gyökerét, vagy csak felszínesen kezeli-e azt. A társulat teljes mértékben partnerként kezeli a gyerekeket, s módszerük - eddigi tapasztalatuk szerint is - bevált. Amerre járnak, nagy sikerrel adják elő játékos műsorukat, s az egyes csoportok az előadások végén nagy élménnyel távoznak. A megosztott figyelemmel járó pedagógiai módszer, mely egyszerre négy ember felöl érkezik, eredményes, hiszen egyrészt leköti a diákokat, másrészt a gyerekek érezhetik, hogy számít a véleményük a környezetvédelem terén. A darab legfontosabb üzenete, hogy ne csak beszéljük és gondolkodjunk, hanem gyakorlatban is próbáljuk ki a témához kapcsolódó dolgokat: példa erre, hogy a foglalkozás egy részében a színész-tanárok interaktív - tapasztalható módon gyűjtik össze a jelenlévőktől a különböző nézeteket, majd a fiatalok belebújhatnak az egyes szerepekbe, hogy kifejthessék az egyes szituációkról alkotott eltérő jellegű felfogásukat. Az Öko-Pannon Kht. szervezésében idén az ország különböző nagyvárosaiban 50 helyszínen terveznek foglalkozásokat, a következő fellépésüket közelünkbe, Pécsre ütemezték. 2009-ben - a nagy érdeklődésre való tekintettel - folytatni kívánják a sorozatot. A tagok a Kacskaringó Virtustársulat vezetőjén, Hajós Zsuzsán kívül: Csordás Anett, Urbán Zsanett, Egervári György és Nyári Arnold drámapedagógusok, akik nagy szeretettel várják interaktív előadásaikra úgy az óvodás gyermekeket, mint az idősebb diákcsoportokat. Gyimóthy Levente
