Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)

2008-05-11 / 18. szám

2008. MÁJUS 11. HÉTRŐL HÉTRE ll«A«ÍP~g

Nincs lobbiereje az MNB elnökének sem

Simor András: „Az elfolyt pénz elég lenne a gazdaság beindítására”

„Addig fog pofozni bennünket a világ, amíg meg nem tanuljuk a leckét” - jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Simor András a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamra Profit Akadémia címet viselő, új rendezvénysorozatának nyitó előadásán Szekszár- don, ahol elhíresült húsvéti cikkének egyes elemeihez változatlanul hű maradt.- Lesz-e foganatja annak, amit a költségvetés szerkezetének átalakítására javasol a szociális és jóléti kiadásokkal kapcsolatosan, nem különben az élő munka adóterheinek záros határidőn belüli csökkentésére. Bír-e lobbi erővel a monetáris pénzügyi politikát megvalósító nemzeti bank elnöke, aki nem politikus, de...- Nem gondolnám, mert a költségvetés szerkezetének kialakítása mindig egyfajta politikai értékválasztást is tükröz, így a nemzeti bank elnöke sem bír lobbierővel.- Mégsem ért egyet azzal, ami mostanság zajlik a magyar gazdaságban...- Pontosítsunk: azzal, ami hosz- szabb ideje zajlik. Fontosnak éreztem, hogy leírjam, mit tesznek másSimor pofonokra számít

ként a sokat, a sokszor emlegetett szomszédos, hasonló tőről fakadó országok. Ők a költségvetési kiigazítást nem azok terhére végezték el, akik a gazdasági növekedést produkálják. Nem annyit, és nem úgy költenek szociális kiadásokra, sokkal olcsóbb államot működtetnek. A legjobb szociális segély a munka. Ez az, amit meg kellene érteni, el kellene fogadni. Ennek szellemében esetleg újabb bölcsődéket, óvodákat kellene építeni, ahol az anyukák el tudják helyezni gyermekeiket, és a szükséges idő után vissza tudnak menni dolgozni. A segélyek abszolút nem ösztönöznek munkára. Nem vitatom, hogy vannak élethelyzetek, amikor nem lehet elvenni a családoktól, a rászorulóktól, ■ amit most kapnak, de ha a rászorultság elvét az államigazgatás igen is jól mérhető paraméterekkel érvényesíti, akkor súlyos tízmilliárdok maradhatnának meg a kasszában, már csak ezen az egy területen. Jómagam 250-300 milliárdos megtakarítást prognosztizáltam, ha a komplex szociális rendszerünk olyan lenne, mint a szomszédos országokban - ebbe a nyugdíj is beleértendő -, és a munkaerőpiac hatékonynak nem nevezhető szereplőit sem úgy támogatnánk, ahogy eddig. Ezt az összeget munkahelyteremtésre, az élő munka terheinek való csökkentésére lehetne felhasználni. Ha beindul a gazdaság, újra vonzóak leszünk a befektetőknek, megtermeljük azt a plusz pénzt is, amivel a szociális kiadások is időarányosan nőhetnek. Mint ahogy az újonnan csatlakozó országoknál hamarosan nőni is fognak.- Hatvanmilliárdos külső adósság, meg a kamatai, nem beszélve a belső eladósodottságunkról. Nem lenne mégis járható út a fizetés felfüggesztése, átütemezése. Mint hírlik, a kamatok törlesztésére is újabb hiteleket veszünk fel. A lengyeleknek annak idején elengedték az adósságuk egy jelentős részét.- Ennek a mi esetünkben nincs

realitása, fölösleges is vele példálózni. Néhány ország valóban megszabadult, de a hitelező az ő esetükben az állam volt, és a kormányokkal lehetett üzletelni. A mi adósságunk legfőképpen magánbefektetők kezében van, akiknek eszük ágában sincs erről lemondani. Ha az átütemezésre lenne is esély, azzal azt érnénk el, hogy a kamatok a későbbi fizetésnél jelentősen nőnének. Nekünk messze nincsenek olyan adósságaink, hogy azoktól ily módon kellene megszabadulni, vagy valamiféle kedvezményt kérni. Amennyiben az ország elkötelezi magát egyfajta adósságcsökkentő pálya irányába, akkor képes ezt megvalósítani. Nincs arról szó, hogy az ország az adósságok szempontjából kezelhetetlen gazdasági helyzetbe sodródott volna. Azt kellene nagyon gyorsan megoldanunk, hogy a konvergencia program kritériumainak teljesítése közben be tudjuk indítani a gazdaságot, mert a kettő egyáltalán nem zárja ki egymást. B. Gy.

Szekszárd Polgári Védelmi Kirendeltség

H-7100 Szekszárd, Béla király tér 1. Pf.: 83

Tel.: 74/510-850, 510-851, 312-027 • Fax: 74/510-861, 316-224

E-mail: postmaster@pvkirszd.t-online.hu

Polgári védelemi kötelezettségek II.

Napjainkra valóság lett az emberi szabadság és függetlenség gondolata, a demokrácia és az érte való küzdés. A nem annyira magasztos jelentésű szabadosság, talán már előbb megvalósult. Utóbbi fogalom követői, hívei szerint ez egyben a kötelezettségek alóli mentességet is jelenti. Az előzőekben megjelent cikkeink alapján tapasztalhatták már, hogy minden, a polgári védelemmel összefüggő tevékenység a demokrácia keretei között, jogilag hatályos, jogszabályokban szigorúan szabályozottak szerint folyik. A polgári védelem (továbbiakban pv) kötelezettség az adatszolgáltatási, a bejelentési, a megjelenési kötelezettséget és a pv- szolgálatot foglalja magában.

Bejelentési kötelezettsége van az 1.23. § szerint a pv szervezetbe beosztott állampolgárnak, aki köteles a szakképzettség megszerzését, a foglalkozás gyakorlásának megkezdését, munkahelye és lakcíme megváltozását a nyilvántartást vezető szervnél bejelenteni (illetékességi terület szerinti pv ki- rendeltség). A bejelentést a kötelezettség alapjául szolgáló esemény, illetőleg a változás napjától számított 15 napon belül kell

teljesíteni. A jogszabály a pv alapképzés során elsajátítandó ismeretek megszerzését, a pv szervezetbe beosztott személyek jogait és kötelezettségeit tartalmazó tájékoztatást (adatszolgáltatást, bejelentést), megjelenési kötelezettséget és a pv szolgálatot ír elő. E kötelezettség teljesítésének elmulasztása - katasztrófa és veszélyhelyzetben szükségessé váló polgári védelmi beavatkozás megkezdését, különösen, ami annak gyorsaságát, szakszerűségét és annak elégséges voltát illeti -, azt gondoljuk, mindenki számára világos (képzett, a feladatra alkalmas, elérhető és tevékeny személy, illetve használható eszköz).

S végül, hogy súlya is legyen fent említett jogszabályoknak, a törvényhozók gondoskodtak annak betartatásáról is. A pv kötelezettség elmulasztása esetén ugyanis a 39. § kimondja:

Az a pv szolgálatra kötelezett személy, aki a polgári védelemről szóló törvényben meghatározott bejelentési, megjelenési, illetve szolgálatadási kötelezettségének nem tesz eleget, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Új nevek a II. világháborús emlékművön

Közadakozásra is számít az önkormányzat, amikor a II. világháború szekszárdi hőseinek és áldozatainak megrongált emlékműve felújításáról határozott.

A Wosinsky Mór Megyei Múzeum előtt 1992 júniusában felavatott tíz „sírhelyen” egyenként négy, 15-16 névvel ellátott táblát helyeztek el. Az emlékmű Szek- szárdon élő művészek - Adorjáni Endre, Baky Péter, Fusz György, Kis Ildikó, Schubert Péter és Szatmári Juhos László közös terve és munkája nyomán, közadakozást is igénybe véve készült.

A bronztáblákat - melyeken az 1992 márciusáig ismertté vált nevek szerepeltek - vandálok megrongálták, sokat közülük elloptak. Szekszárd önkormányzata az emlékmű felújításáról döntött, mely során - Szatmári Juhos László szobrászművész tervei alapján - a megmaradt táblákat is bronzhatású, de műgyantából készült „tablókra” cserélik.

Lehetőség van az új táblákon új nevek megjelenítésére is, így akinek tudomása van a régieken nem szereplő szekszárdi, II. világháborús hősökről, áldozatokról, kérjük, május 31-ig levélben jelezze a Polgár- mesteri Hivatal címén (7100 Szekszárd, Béla király tér 8.). A levélre írják rá: „Világháborús emlékmű”.

Az önkormányzat ezúttal is számít a szekszárdi polgárok közadakozására: felajánlásaikat az OTP-nél vezetett 11746005-15416566-10020009-es számlaszámra juttathatják el.