Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-04-27 / 16. szám
2008. ÁPRILIS 27. ANNO vasArmápM Mesélő emlékeink 60. Hollós László Szekszárdja wnn.ifciimnni.nni...............................................................................................................................—----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Első és mindmáig egyetlen akadémikusunk. aki élete utolsó három évtizedét itt töltötte. Több mint száz tudós műve, közel 480 általa fölfedezett új gomba méltán őrzi emlékét, amelynek megidézéséhez Szekszárd 1959-ben és 1970-ben tudományos ülésszakkal adózott, idősb Szakály Ferenc pedig a múzeum jóvoltából 1989-ben könyvvel is tisztelgett. Az emléktábla lakó- és szülőházán, a múzeum által gondos szakértelemmel rendezett iskolai kiállítás is megbecsülés, de még inkább az lehetne egy díszpolgári cím... Schwartzkopf Alajos volt 48-as tiszt, védgáttársulati ügyvéd 1859. június 18-án örülhetett fiának. A Hollós László az utolsó évben (Szakály Ferenc könyvéből) családi nevét 1881-ben Hollósra magyarosító atya fiát már ötévesen rajztanárral képeztette, majd a Majer-Arlow-féle iskolába íratta. A tudós másra is emlékezett: „Még nem jártam elemi iskolába, midőn már el-elszöktem a szekszárdi erdőkbe, ahol virágot szedtem, bogarat gyűjtöttem... Egyetlen gyermekét féltő édesanyám vasszigora sem tudott elszoktatni az erdőtől.” A Tolnamegyei Közlöny 1884. február 24-én írta meg: „Hollós László, városunk szülötte a napokban tette le jó sikerrel a tanárképző vizsgálatot.” Kecskemétre 1891-ben kerül, s létrehozta a 4846 darabos természetrajzi gyűjteményt. Megjelenik doktori értekezése, amelyet számos növénytani mű követ. Ilyen a Tolnamegyei Közlönyben a Növény-gyűjtő kirándulás című kis tárca 1895. május 5-én. „Szegzárd- hoz kedves, ifjúkori emlékek vonzanak. Több helyen tettem kirándulást a megyében, s így jelenleg majdnem 1200 faj vadon termő növény rendszeres jegyzékét állíthattam össze innét.” Ekkor kezd hozzá a gombák tanulmányozásához. Az Akadémia eredményeit elismerve bízza meg a Magyarország Gas- teromycetái megírásával. Moesz Gusztáv szerint „e műve méltán szerzett neki soha el nem halványuló hírnevet”. Kacsóh Pongrác otrombasága miatt 1911 nyarán európai hírű gombagyűjteményét elégette, és végleg szülővárosába költő zött. Hiába vélték úgy, nem lett embergyűlölő: múzeumunknak adományozta 1911 augusztusában 670 darabos „értékes régipénz-gyűjtemé- nyét”. Igaz, már csak munkásságának és öz vegy édesanyjának él. Fő művét 1917- ben az Akadémia az előző 15 év legjobb növénytani munkája díjával jutalmazta - ő az összeget ifjú kutatók növénytani munkájának kiadására hagyta. Anyja halála után a gondoskodás hiányát nehezen viseli, ezért kis házába viszi feleségül az idegi gondokkal küszködő Balogh Mária A magyar szarvas- gombászok legnagyobb kitüntetése: a Hollós László-érem A világ egyetlen édes szarvasgombája - a második lelet Szekszárdról, 1919-ből származik Emlékhely Rozsnyay Mátyásnak Tíz éve viseli utca Rozsnyay Mátyás nevét Szekszárdon, ám a városunkban is alkotó tudós csak most, születésének 175. évfordulóján - dr. Németh József szervező munkájának hála - kapott emléket városunkban. Az elmúlt szombaton Szekszárd Város Önkormányzata és a Sakk-kultúráért Alapítvány ünnepségre várta a néhai gyógyszerész, sakkíró, borász és fényképész tisztelőit. A Szabadszálláson született, Zombán, Szekszárdon és Aradon alkotó polihisztor munkásságát Németh István gyógyszerész, Krizsán Edith nemzetközi sakkmester és Módos Ernő borász méltatta, majd Horváth István polgármester leplezte le Törő György és Töttösi Attila fafaragó népi iparművészek alkotását. A Rozsnyay születésének évfordulójára szervezett rendezvénysorozat májusban Aradon fejeződik be. óvónőt, aki 1931-ig, haláláig új lendületet hoz életébe. Hamarosan napvilágot látnak szívós munkája eredményei is: az Új gombák Szekszárd vidékéről 1926-ban, majd 1933-ban a Szekszárd vidékének gombái. Száz meg száz adat, több tucatnyi új faj röpíti világgá a szülőváros nevét. A példás, olykor növényvédelmi tanácsokat is adó leírások lírai képet festenek arról, hányszor járta a közel s távoli erdőket, utcákat, és leggyakrabban a temetőket... A piacon még évekig ingyenesen vizsgálja a gombákat. A megtört, utóbb szeme világát is elvesztő dr. Hollós Lászlót 1940. február 16-án éri a halál. Temetésén alig tízen tartották fontosnak a részvéte(l)t, sem a város, sem az Akadémia nem képviseltette magát. Dr. Töttős Gábor ODON IDŐBEN Április 28-án 95 éve, 1913-ban Kovách Aladár városunk fia, Miklósi Ödön festészetét méltatta sajtónkban. Április 29-én 250 éve, 1758-ban engedélyezte Szent-llonay József érseki helynök a Remetekápolna építését. 125 éve, 1883-ban fennállása 50. évfordulóját ünnepelte dalárdánk. 105 éve, 1903-ban hunyt el a Garay-szobor alkotója, novszky Ferenc. SzárÁprilis 30-án 100 éve, 1908-ban halt meg Etl József mérnök, aki a Csörge-tó fürdőéletét telepével felvirágoztatta. Május 1-jén 110 éve, 1898-ban jelent meg Batiné Stancsics Fanni polgári iskolai tanárnő Arany János élete és költészete című füzete. Május 2-án 100 éve, 1908-ban a Közérdek Wosinsky Mór Hero és Leander című magánjele- net-fordítását jelentette meg. Május 3-án 105 éve, 1903-ban gazdáink jég ellen védekező egyesületet alakítottak, miközben kint dúlt az égihábo- rú. Május 4-én 95 éve, 1913-ban polgári iskolánk volt éles eszű tanulóját, Velőssy Ödönt Budapesten letartóztatták, mert Oroszországnak kémkedett.
