Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-04-20 / 15. szám
2008. ÁPRILIS 20. ANNO , SZEKSZÁRDI :f :f~ vasArnap//// Ódon derű 221. A méret kicsiben, nagyban Dr. Kramolin Gyula Minden korszakra jellemzők saját kis és nagy küzdelmei, amelyek a kortársakat vagy az utókort szívből jövő vagy fanyar mosolyra ősz- • tönzik. Ilyen volt a Szekszárd Vidéke 1888-as áprilisi híre szerint a kistormásiak magyarosodása: a sváb atyafiak egyre- másra kackiás bajuszt eresztettek, polka helyett csárdást jártak, fiaikat pedig magyar szóra adták. Tíz évvel később 1898. április 24-én Tolnavármegye írta meg két alsónyéki legény esetét: Kántor József azért okozott tíz napon túl gyógyuló sérüléseket Simony Józsefnek, mert annak az övénél jóval nagyobb volt - a kaszaköve. Másnap Faddon is a méret volt a probléma, amikor egy házba falbontással akart behatolni egy betörő, de akkora zajt csapott, hogy a szomszédok fellármázták a falut. A menekülni próbáló férfiú megindult, de olyan részeg volt, hogy az egyméteres kerítésen már nem tudott átmászni. Öt év múlva akadt a megyeszékhelynek saját szenzációja is, még az előző évből. A gyámpénztáros több tízezer koronát sikkasztott, majd miután rájöttek, sógora présházában főbe lőtte magát. Egy évre rá megszületett az ítélet: a megye összes vezetőjét anyagilag és fegyelmileg is felelőssé tették. A korabeli sajtó kifogásolta, hogy miért éppen őket, mikor fölöttük még mások is álltak. „Illusztrálja a belügyminiszteri számvevőség vizsgálatát a következő eset. Antal Ferenc és az árvaszéki számvevő beszélgettek egy ízben a számadások vizsgálatáról. Antal több éven át megfigyelvén, hogy a miniszteri számvevőség bele sem néz a számadásokba, hozzá illő akasztófahumorral az iratok közé egy karikatúrát tett be. Hosszú idő Gyámpénztári sikkasztó (Jankó János rajza) múltával, midőn a számadás a minisztériumból jóváhagyva visszaérkezett: a karikatúra ugyanazon a helyen érintetlenül volt, hová tette Antal a fölterjesztéskor. Ehhez csak nem kell kommentár!” Tíz évre rá, 1913. április 13-án - miközben künn a hatalmas hóvihar méteres torlaszokat emelt - a múzeumban a helybeli munkásgimnázium harmadik évének záróünnepélye zajlott. Mivel az elnök és az igazgató nem érkezett meg, az alelnök, dr. Kramolin Gyula mondott széles ívű beszédet „a létért való keserves küzdelem nyüzsgő harcait” idézve. Az emberiség ideáljait templomokhoz hasonlította. „Igen sok e templomok száma, ott látjuk a hazaszeretet templomot, ott a szabadságét, ott egyenként mind a tételes vallásokét. Ámde mindezen templomok falai vérrel, embervérrel vannak bemocskolva; mindazok körül patakokban folyt a vér. Csak egyetlen templom áll előttünk tiszta, hófehér falakkal, mint egy nagy, hatalmas, kéttornyú székesegyház: a közművelődés, két égnek törő toronnyal, az emberszeretet és a tudomány tornyával ékesítve...” A tudósító Tolnavármegye és a Közérdek budapesti távirata négy nap múlva abból is ízelítőt adott, miként zajlik ez a harc a politikában: „Justh Gyula pert indított dr. Pályi Ede hírlapíró ellen, aki őt többször hazaárulónak nyilvánította. Pályi dr. kérte a bizonyítás elrendelését, mit a Elsőre országos döntőbe jutott A Kárpát-medencei rovásíró-versenyek történetében Pécs első ízben rendezett helyi elődöntőt. Az április S-i megmérettetésen három korosztályban 27 tanuló vett rész. A szekszárdi Életfa Rováskört az alsós Szodorai Csenge és Nagy Dóra Eszter, valamint felsős Moizes Réka és Árvái Dóra képviselte. A feladatok igazi kihívást jelentettek a résztvevők számára, főképp azoknak, akik - miként a szekszárdi rovásírók is -, első alkalommal indultak ilyen próbatételen. Mindannyian szépen teljesítettek, közülük a budapesti döntőbe Nagy Dóm Eszter (képünkön Szakács Gábortól veszi át az elismerést) jutott be, miután megnyerte az alsósok versenyét. Az Életfa Rováskor vezetője, Fekete Zsombor dr. bízik benne, hogy a most megszerzett élményekkel a jövőben más fiatalok is gazdagodnak, s egyre többen lesznek olyanok, akik a rováskörön belül kifejtett tevékenységet a maguk épüléséhez szükségesnek érzik. Köszönet mindazoknak, akik lehetővé tették gyermekeik és a kör számára, hogy részt vehessenek a vetélkedőn. Justh Gyula díszmagyarban vádtanács elutasított azzal az indoklással, hogy a hazaáruló kifejezés nem sértés, mert e kifejezés nálunk oly sűrűén használtatik, hogy az senkit közmegvetésnek ki nem tesz.” Justh tehát hiába kereste a jusst... Lanius Excubitor ÓDON IDŐBEN Április 21-én 110 éve, 1898-ban Ferdinánd János számtiszt a múzeumnak adományozott egy nyomtatványt, mely a helyi jobbágyok Rodt apáttal kötött 1767-es szerződését tartalmazta. Április 22-én 140 éve, 1868-ban született Mária Valéria főhercegnő, akinek szoptató dajkája a szekszárdi Orbán Róza volt. Április 23-án 135 éve, 1873-ban az első helyi újság másfél havi fennállása után már az előfizetők hanyagságára panaszkodott. Április 24-én 100 éve, 1908-ban a város mérnöke megkezdte a vízvezeték létesítéséhez szükséges szintmérést. Április 25-én 100 éve, 1908-ban a Közérdek a Sió Szekszárdra vezetését javasolta. Április 26-án 120 éve, 1888-ban a Szekszárd Vidéke Wosinsky Mór úti élményeiből közölt részletet Afrikában címmel. 110 éve, 1898-ban elkészült a múzeum első kiállítása: először szegedi huszárok tekintették meg. Április 27-én 110 éve, 1898-ban A két tacskó című francia rémdrámát adták Ferenczyné Lányi Irma szekszárdi jutalomjátékául, magyar ősbemutatóként.
