Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-03-30 / 12. szám
VASÁRNAP HÉTRŐL HETRE 2008. MÁRCIUS 30. A gyermek alaphangulata a derű Az életben való beválást az iskolában megtanult tananyag mindössze 15%-ban befolyásolja, még az eminensek esetében is - mutatja egy, a 90-es évek végén lezárult kutatás. Az értelmi intelligencia, a velünk született értő képesség sem határozza ezt meg, hanem az EQ, az emocionális kvóciens, az érzelmi intelligencia - kezdte Gyerekek, óvodák, iskolák - Miért a Waldorf? című, a Szekszárdi Waldorf Iskola előadássorozatának záróakkordjaként tartott előadását Vekerdy Tamás gyermekpszichológus március 13-án. Az EQ tanít meg decentrálni, vagyis feladni „az én vagyok a világ közepe” szemléletet, és valaki más, például a gyerekem szemszögéből nézni magamat és a világot, tehát hogy empátiám, beleérző képességem legyen, és sokkal nagyobb megértést tanúsítsak az embertársaim iránt. Ez teszi lehetővé, hogy boldoguljak, kihozzam magamból, ami bennem van. Az érzelmi intelligencia a szülők által megadott elfogadásnál kezdődik a magzatkorban, és a születés után, amikor a gyerek nem olyan, mint amilyennek elképzeltem. Ez az érzelmi biztonság megadásának az alapja, aminek természetesen van technikája a simo- gatástól, dögönyözéstől, csiklando- zástól kezdve, a mondókázásig, az, hogy tudok bánni a gyerekkel, aki születésének első percétől kezdve megpróbál engem szocializálni elfe- szülésével, odaomlásával, rúgkapá- lásának módjával. Kérdés, hogy értem-e, tudok-e reagálni erre. Egy 60- as évekbeli vizsgálat során egy csecsemőotthonban minden szempontból azonos feltételek között gondozták a két szárnyban elhelyezett gyerekeket. Mindkét szárnyban ugyanannyit beszéltek, de az egyikben a nővérek egymás között, a másikban a gyerekekhez. Az utóbbiban a gyerekek gyorsabban nőttek, és híztak, az anyagcseréjük másként alakult a kommunikáció következtében, amely az érzelmi biztonság megadásának legfontosabb módja. Az érzelmi biztonság azt jelenti, hogy tudok személyes érzelmeket kapni, elfogadni, és adni. Ez rendkívül fontos például akkor, amikor a gyermek megérkezik a kamaszkorba, és kialakul a személyes érzelmekre irányuló érzelmi igényesség,. Ez is mutatja, hogy kamaszt csak kamaszkora előtt lehet nevelni. Az érzelmi intelligencia, mint ahogyan az egész gyerek, nem a fejlesztő játékban, vagy a játékos tanulásban, hanem a szabad játékban fejlődik, majd az iskolába lépve a művészetekben. A művészetek az érzelmek iskolái. Míg a szóbeli ta- nulnivaló 75%-át 5 év alatt garantáltan elfelejti a gyerek, az eminens is, addig a művészetekben elsajátított szociális kommunikációt viszi tovább. Míg az értelmi intelligencia a velünk született szintnél magasabbra nem fejleszthető, addig az érzelmi intelligencia korlátlanul fejleszthető. Kodály” Zoltán azt mondja, hogy nem művészeket akarunk nevelni, hanem művészet közelben akarjuk nevelni a gyerekeinket, mert ez egész személyiségük kibontakoztatásának a kulcsa. Ma egyre több művészet szorul ki az iskolákból, ráadásul az a kevés, ami megmaradt, az is műveltségi anyaggá vált. Ezzel szemben a normális ember tudja, hogy az élmény, amely felveri az életörömet - mondja Márai. Ha nem vagyunk boldogok egy énekórán, vagy rajzórán, hanem szorongunk, mert osztályoznak, akkor az nem művészeti foglalkozás. A reform, alternatív pedagógiák mindig is tudták, hogy az érzelmeket is nevelni kell, és ennek ugyanolyan súlyt adtak, mint az értelmi nevelésnek. A harmadik sáv pedig a kézimunka, kézművesség volt. Ilyen a Waldorf iskola is. Ami ezekben az iskolákban a XX. század elején megjelent ma már Európa- és világszerte kormányprogram: lehetőleg egységes tanítás 12 éven át, koedukáció, és még sorolhatnánk. Ezeket a Waldorf először mondta ki. A Waldorf nem a wissen, hanem a können iskolája - mondta Rudolf Steiner. Mindkettő azt jelenti, tudni, wissen a fejben, können a képesség értelmében. Ma egész Európa ettől hangos, és Magyarország is errefelé halad, vagyis a kompetenciaalapú, a képességfejlesztő oktatás felé. Egy ilyen iskolában Afrikáról például úgy tanulnak, hogy a tanár kis csoportokra osztja a gyerekeket, egyiknek Afrika állataiból kell felkészülni, másiknak Afrika növényeiből, a harmadiknak Afrika éghajlatából, a következőnek Afrika hegy- és vízrajzából és így tovább. Először csoporton belül beszélik meg a feladatot egymással, majd, ha rájönnek, hogy egy másik csoportbeli társuk náluk többet tud a témájukról, akkor őt is megkérdezik. Tehát nemhogy nem szabad súgni, súgni kell. A gyerekek kutatgatnak, az osztály nyüzsög, ha belép valaki, nem hiszi el, hogy itt óra van. Pedig ez az óra: a gyerekek jönnek-mennek, kérdezősködnek, és nem agresszívek, nem unatkoznak, mert cselekvésben vannak, kutatnak, felderítenek. Utána leszedik a polcokról a könyveket, amikről úgy gondolják szükségesek, ezután bemennek a könyvtárba, mert azt már tudják, hogy hogyan kell ott utánakeresni, és beviszik ezeket a könyveket az osztályba, majd összeállítják az ismereteket a kívánt témáról. Kijelölik maguk közül, hogy ki lesz az az egy, vagy kettő, aki ezt előadja, végül a tanár ezt még egy kicsit összerázza, de nem frontálisan leadja. A Waldorf-nevelés Európai Tanácsának elnöke szerint ezeket a kooperatív technikákat be kell építeni az oktatásba. A példához visszatérve: az így tanított gyerekek, ha ugyanannyi állatot el is felejtenek, mint a többiek, azt biztos nem felejtik el, hogy hogyan dolgoztak fel egy anyagot, hogyan kell egy feladatot megoldani saját erőből. Ez a kompetenciaalapú oktatás egy jó példája. A világ ma elindult egy olyan irányba, amelyről a reformpedagógiák már réges-rég tudtak. Az óvoda nem arra való, hogy előkészítsen az iskolára. Egy demokratikus rendszerben az előző fok nem készít elő következőre, a felette levő szint nem mondhatja meg az előzőnek, hogy mit vár el tőle. Az óvoda feladata, hogy a gyerek életkorának megfelelő környezetet teremtsen. Az lesz teljes értékű felnőtt, akinek teljes értékű a gyermekkora, nem pedig az, akit már óvodában topmenedzsernek képeznek. Már a harmincas években kutatások mondták el, hogy az lesz teljes értékű felnőtt, (és topmenedzser), aki szabadon játszott gyerekkorában, minden nap mesét hallgatott, nyugalomban élhetett. Mással foglalkozott kisiskolás korában, és lehetett lusta (fiziológiás lustaság), merenghetett kamaszkorában. Az, hogy szorgalmasnak kell lenni, tévedés. Ezért van az, hogy az iskolában való beválás nem felel meg az életben való beválásnak. Két teljesen különböző dologról van szó. Csapó Benő és munkatársai éveken át mérték a magyar gyerekek érdeklődését. Kiderült, hogy ez magas, de mikor belépnek az iskolába csökken, zuhan, eltűnik. 12 éves korig, ha új tanár, vagy tantárgy jön, megemelkedik, aztán csökken, zuhan, majd eltűnik. Kiöli az érdeklődést a mai magyar iskola a gyerekekből, ahelyett, hogy támogatná. Az a Waldorf-iskola, és más alternatív pedagógiák érdeme, hogy ezt az érdeklődést kielégíti, táplálja, és használja. A kreatív gondolkodás divergens, széttartó, ezerfelé ágazik, de a normál magyar, európai iskola konvergens gondolkodást szeretne, hogy a figyelem egyfelé irányuljon: „Ide figyelj, kisfiam, arra, amit én mondok, és azt válaszold a kérdésemre, amit én előre kigondoltam”. Egy tipikus példa arra, amikor nagyon tudom, hogy mit akarok hallani Kutasi tanár úr esete: Kihívott egy tanulót felelni, aki rosszul állt. A tanár nagyon elmélyült abban, hogy mit is kérdezzen, majd így szólt: „Azt mondd meg kisfiam, hogy mi történt Kínában, és mikor.” Annyira benne volt abban, amit ő gondolt, hogy nem vette észre, ez a kérdés nem elég informatív. Az értelmi intelligenciát ma 10 faktorral mérjük, ebből 5 szóbeli, 5 cselekvéses. A gyermeki intelligencia egészséges struktúrája olyan, hogy a cselekvéses része sokkal erősebb, aztán ez viszi magával a szóbelit. A magyar iskolarendszer a 10-ből mindössze 2 szóbeli faktort osztályoz: a lexikális memóriát, és egy matematikai képességet. Egy, Magyarországon Nemes Lívia és Kónya Olga által végzett kutatás szerint, amely a gyermekek egészségét vizsgálta az iskolába lépés után, az újszülött kortól sokkal egészségesebb lányok állapota az iskola megkezdésével szignifikánsan romlik. Nekik fokozottabb az igényük az érzelmi beágyazottságra, ezért sokkal inkább alkalmazkodnak az adott helyzethez. Az iskolában jobb a tanulmányi eredményük és a magatartásuk a fiúkéhoz képest, viszont fáj a fejük, gyomruk, hasuk, szédülnék, káprázik a szemük, hányinger, hányás, szorulás, hasmenés lép fel náluk, pszichoszomatikus tünetek jelentkeznek, amelyekből, ha hosszabb időn keresztül fennmaradnak szervi elváltozások, betegségek alakulnak ki. Ezután a csöppet sem szívderítő végszó után kezdődhetett meg a kérdések sora az érdeklődő hallgatóságtól. Kovács Etelka KEDVES DIÁKOK! Jó állapotban megőrzött, használt tankönyveiteket SZEKSZÁRDON, a Mészáros Lázár u. 7. szám alatti KÖNYVKUCKÓ-ban átvesszük könyvutalványért minden péntek délután. Rendelhető bármilyen könyv, tankönyv, akár az interneten is. Telefon/fax: 74/510-797 Mobil: 30/93-79-204 E-mail: tankonyv@terrasoft.hu Honlap: www.tankonyvker.hu
