Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)

2008-03-23 / 11. szám

2008. MÁRCIUS 23. hétből Rétre ta&HKIp Elindult a bolognai folyamat a hazai felsőoktatásban „Ennyi intézményre tényleg nincs szükség” A rektori konferencia elnöke, dr. Molnár Ká­roly, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomá­nyi egyetem rektora volt vendége a Tolna Me­gyei Vállalkozó Szalon idei nyitórendezvényé­nek. Úgy tűnik ez a folyamat - állapította meg bevezetőjében a rektor - zökkenőmentes. A jo­gász, az építész, és a művészképzésben meg­maradt az öt év, a területek nehezen széttagol- hatósága okán, de a hetvenegy hazai felsőokta­tási intézmény különböző karain megindult az alapképzés, amire ráépül a mesterképzés, majd a harmadik fázis az úgynevezett doktori. A strukturális változás megtörtént, a korábbi dua­lista szintről (főiskolák és egyetemek) átmen­tünk a lineárisra, de a gond az, hogy az intéz­ményrendszer még nem alakult át az új sziszté­mára, ez a jelekből ítélve hosszabb időt vesz igénybe. A kor tendenciájának megfelelően a korábban létező 400 szak helyet mára 106 alap­szakot definiáltak. Az elmélet is gyakorlat centrikus- Jelentős változás az lesz az alapképzésben, hogy az elméleti alapokat a gyakorlatba átültet­ve kell oktatni a hallgatóknak - jegyezte meg az előadó. - Ez eddig nem így volt, ennek megvaló­sítására a rektori konferencia is nagy hangsúlyt fektet, ellenőrizni is fogjuk, hogy eme követel­ményeknek megfelelő lesz-e az oktatás. Jövőre már jönnek át az alapképzésből a mesterbe a hallgatók, remélhetőleg ez a változás már minő­ségi értelemben érezteti a hatását. Hogy épül fel a rektori konferencia, vannak-e a kezükben eszközök, jogosítványok? - vetettük közbe a kérdést a szervezet éppen regnáló elnö­kének- Ez most már rendben van: nem csak véle­ményezési, hanem egyetértési jogunk van a kor­mányzati döntéseknél. A szavazási rendszer sú­lyozott. A szakbizottság a képzési helyeken ala­kul ki, vannak speciális bizottságaink, amúgy tíztagú az elnökség. A gazdaság és felsőoktatás kapcsolatán van mit még javítani, hogy a munkaerő-piaci igé­nyek jóval markánsabban érvényesüljenek - is­merte el a műegyetem első embere, majd hoz­zátette gyorsan, hogy ők most nem panaszkod­hatnak, „olyan időket élünk, hogy a mérnökök­re, a magasan kvalifikált műszakiakra nagy szüksége van a gazdaságnak, erre már ráépült az ösztönző rendszer, jönnek a hallgatók, és mi nem az intézményfeltöltés gyakorlatát folytat­tuk. Százöt pont alatt nem lehetett bekerülni hozzánk.” Alacsony pontszám - gyenge színvonal Persze volt több olyan intézmény is, ahol már 72 pont is elég volt. Ez fölveti azt a problémát, hogy a diplomák nem azonos tudást takarnak majd, ezért alakulhatott ki idehaza - és most nem csak a műszaki pályákról van szó -, hogy a munkáltatók már eleve nem állnak szóba bizo­nyos intézményekben diplomát szerző pálya­kezdőkkel. Ez a differencia a külföldön való munkavállalás vagy az ottani egyetemen való ta­nulás, a kreditek ilyenkor történő meghatározá­sa során is roppant kellemetlen lehet. Sajnos tu­dásban, felkészültségben egyre gyengébb gye­rekanyag érkezik a felsőoktatásba, a rektori konferencia már indítványozta azt is, hogy át kéne alakítani a középiskolai oktatást, ennek is meg kellene újulnia. A felsőoktatási intézmény­nek szakítania kellene az intézményi feltöltés módszerével. Persze nem könnyű ügy ez, mert a csökkenő gyereklétszám ellenére mindenki talpon akar maradni. Még akkor is, ha bizonyos humán szakmákban, és a gazdasági végzettsé­get igénylőkben már most túltelítettség van, nem lehet elhelyezkedni. Tudásközpontok a nagy egyetemek ________vonzáskörzetében- M it tesz a műegyetem azért, hogy valóban unió-kompatibilis mérnököket képezzenek, akikre építhető a műszaki innováció - kérdeztük a gépészmérnök végzettségű rektortól, Molnár Károlytól.- Műszerezettségünk, eszközparkunk, labor­jaink adottak, ezekben, de a tudományos kuta­tómunkát végző, a hallgatók érdeklődését föl­keltő oktatókban sincs hiány. De nekünk is szo­rosabbra kell fonunk a kapcsolatot a létező, mű­ködő gazdasággal. Ezért nemrégen regionális tudásközpontokat alakítottunk ki, nagy projek­tekre konzorciumokat szerveztünk, amelyek­ben olyan világcégekkel dolgoztunk együtt, mint a Siemens, a Nokia és Audi. Sokat remé­lünk ezektől az együttműködésektől. Törek­szünk arra is, hogy a különböző programok ösztöndíjak jóvoltából a magas szintű nyelvtu­dás birtokában egyre többen végezhessenek el egy-egy szemesztert külföldön, a fejlettebb vi­lágban. Vizsgázzanak le ott, s ezeket az eredmé­nyeket mi örömmel jóvá írjuk, minthogy nálunk is vannak külföldiek, és öt nyelven folyik az ok­tatás a műszaki és gazdaságtudományi egyete­men. A névváltozás is jelzi: nem csupán a terve­zőasztal vagy a számítógép, a technológiai gép­sorok mellett helytálló, a szakbarbárság felé haj­ló mérnököket kívánunk képezni, hanem olya­nokat, akik a gazdaságból és jogból is tudnak meríteni, s ebből a komplexitásból jöhet ki a hőn óhajtott innovatív, ha úgy tetszik mene­dzsertípusú műszaki értelmiségi. B. Gy. Fórum a civilekért Megjelentek a Nem­zeti Civil Alapprogram működési és szakmai pályázatai. A Mentálhi­giénés Műhely által működtetett Tolna Me­gyei Civil Szolgáltató Központ a megyében három helyszínen tájé­koztató napokat szer­vezet e témakörben, amelyet 184 érdeklődő hallgatott végig. 2008. március 10-én Szekszárdon a nagy ér­deklődésre való tekintettel a Művé­szetek Házában több, mint 140 ember kapott információt a 2008- ban kiírásra került NCA pályáza­tokról és az Elektronikus Pályázat­kezelési és Együttműködési Rend­szer (EPER) változásairól. Mindhá­rom helyszínen - Szekszárdon, Dombóváron és Tamásiban - Baka Ferenc, a Dél-Dunántúli Kollégium elnöke nyitotta meg a rendez­vényt, majd néhány mondatban felvezette az NCA által kiírt pályá­zati tudnivalókat. Györfi Gyula, a kollégium titkára elmondta, hogy számos változás történt a pályázati kiírásban és az adatlapon. A civi­lek segítségére le­het a 71. oldalas Pályázati Útmuta­tó, amely tartal­mazza a pályáza­tok benyújtásával kapcsolatos tudni­valókat, a hiánypótlás, a pénzügyi elszámolás során felmerülő prob­lémák válaszait. A tavalyi évekhez képest a működési pályázat négy költségvetési sora hétre bővült, amely az elszámolásoknál okozhat majd problémát. Kiemelt figyelmet kell fordítani az elektronikus rend­szerre is, mivel a regisztráció min­den civil szervezetnek kötelező, s aki 1,2 millió forintot, vagy a felet­ti összeget igényel, csak elektroni­kusan nyújthatja be pályázatát. A Regisztrációs Nyilatkozatot, amely az EPER rendszerből érhető el, minden pályázni kívánó civil szervezetnek be kell nyújtani pa­pír alapon - hangzott el Marosiné András Ritától, a Tolna Megyei Ci­vil Szolgáltató Központ program- vezetőjétől. Az EPER az ESZA Kht. által létrehozott pályázati elektro­nikus rendszer. A tavalyi 3000 Ft regisztrációs díjat 2008-ban a Szo­ciális és Munkaügyi Minisztérium átvállalta, így idén a szervezetek­nek ingyenes. Az elektronikus rendszer lehetőséget biztosít pá­lyázatok figyelésére, azok benyúj­tására, üzenetek fogadására és kül­désére. Tamásiban és Dombóvá­ron igény mutatkozott arra, hogy az Önkéntes Központ Szekszárd programkóordinátora, Cser Henri­etta néhány szóban bemutassa az önkéntes tevékenységet, jelen pá­lyázatok szemszögéből. A Tolna Megyei Civil Szolgáltató Központ és az Ifjúsági Unió Szek­szárd március utolsó hetén tanács­adásokat tart a megyében négy helyszínen - Szekszárd, Bonyhád, Tamási, Dombóvár - ahol a civil szervezetek kérdéseiket feltehetik a tanácsadóknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom