Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-03-16 / 10. szám
2008. MÁRCIUS 16. ANNO , szekszárdi ini VASARN APU2i ODON DERŰ 219. Apró történetek a nagy időkből Szekszárd és megyénk különösen szerencsésnek mondhatja magát abban, hogy fiai révén sok szép emléke maradt az 1848-as forradalomról, s jócskán akad ezek között humoros is. A költő öccse, Garay Antal, aki a februári párizsi forradalom tevékeny részese lett, csak azért sodródott az eseményekbe, mert szállásadó gazdája gyengélkedett. Otthon nyomta az ágyat, de mivel a városi őrsereg tagja volt, fegyvere hiányzott volna. A mi Garaynk nem hagyta heverni a puskát, hanem csatlakozott a forradalmárokhoz, akikkel szerencsésen elfoglalták Lajos Fülöp király tróntermét. Mint Nemzeti dal. Talpra, magyar, fai a’ hazai Itt u idő, most vagy tóba! Rabok legyünk ragy szabadokT Ez a kérdés, válaszazatokl —■ A’ magyarok Isten érő Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Rabok voltunk mostanáig, Kirbozouak Ősapátok, Kik szabadon éltek haltak, Szolgafoldbcn nem nyugtatnak. A’ magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Sebonnal bitang ember, Ki mosr, ba kell, balul nem mer, Kinek drágább rongy élete. Mint a haza becsülete A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Féaywébb a* láncnál í* lord, Jobban ékesíti a' kárt, Éa mi még is lánczol faofdtnakf Ide veled, régi kordunk! A magyarok istenéro Esküszünk. Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. A’ magyar név megint szép lese Méltó régi nagy fairéhez, Mit rá kentek a’ századok. Lemossuk a’ gyalázatot. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tövábft Nem leszünk. Hol sírjaink domborulnak. Unokáink leborúinak, Ea áldd imádság melleit Mondják ei szent neveinket. A magyarok istenére Esküszünk. Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. PtléQ Skndor A Nemzeti dal szekszárdi példánya afféle bolondos ifjak, kipróbálták, milyen ülés esik a királyi széken, aztán bársonyát leszaggatva kidobták a nép közé, s a jeles bútor máglyán végezte. A bársonydarab azért hazakerült, ma is az Irodalom Házában látható. Itthon a testvér, Garay János az Ellenzéki Körben már március 9-én elszavalja a később Komoly szó a vihar előtt címet kapott költeményét, benne a 15-én visszhangzott gondolattal: „Függetlenség önállás e hazának! / S közös szabadság minden hű fiának!" Ezen az estén kapja Jókai a körtől a megbízást a 12 pont megfogalmazására. El is végzi, és gondosan magával viszi a Länderer és Heckenast-nyomdába, ahová betódul a forradalmi ifjak csapata. Mikor közük a tulajdonossal követelésüket, az azt mondja: sajnálom, nem tehetem, nincs rajta a cenzor ellenjegyzése. Egy darabig tanácstalanul állnak, mígnem a nyomdász - aki már jó előre papírt készíttetett, és a Csapó Ida, a félénk szemtanú szabadnap dacára szedőt rendelt be a „váratlan” fejleményekre - megsúgja a bűvös szót: foglaljanak le egy gépet. A legaktívabb Petőfi így teszi a hozzá legközelebb álló kézisajtóra a kezét, s a forradalmi nép nevében birtokba veszi. Erre a tulajdonos kijelenti, hogy az erőszaknak nem áll ellen... A költő csak pár pillanat múlva eszmél rá: a szedő által kézirat otthonma- lediktálja kért radt... Sebaj A nyomdával szemben lakik Garay, aki szíwel- lélekkel a változások híve, de köszvénye szegezi ágyhoz, melyet az ablakhoz húzatva lelkesedik. Nem tudjuk, látta-e az utóbb a szülőházával szemben építtető Pirnitzer Józsefet, aki vásárra igyekezett ide, és valósággal belecsöppent a népcsődületbe. Azért élelmes ifjú volt: igaz, a 12 pontból már nem tudott szerezni, de hozott egyet a kalandosan kinyomott Nemzeti dalból. (Ezt a példányt még Vendel István is közölte monográfiájában ereklyeként...) Kocsijából riadtan szemléli a forgatagot a miszlai Csapó Ida, Kiss Miklós fiumei kormányzó neje, aki naplójában megírta: „Vágytam előbb meglátogatni anyámat Pesten. Kiss Miklós elkísért a Múzeum térre a nép-szónoklatok meghallgatására, de figyelmeztetett, hogy bérkocsin menjek, ne magánfogaton, melyet már rossz szemmel néztek. A Múzeum lép- csőzetén beszédeket tartottak Bulyovszky, Irinyi, Petőfi, Vasvári. A szent szabadság és hazaszeretet nevében gyűlölséget hirdettek, a tömeg gonosz szenvedélyeit felizgatva. Vasvári structollas véres kalappal, fekete köpenye a széltől lengetve, átokra emelt jobbjával volt a legmegragadóbb. Petőfi beszéde közönséges; valódi nemes költőink, Jósika, Vörösmarty, Garay elnémultak ilyen időben.” Vagy mégsem? Lanius Excubitor Garay Antal időskori képe Felhívás javaslattételre SZEKSZÁRD VÁROS ARANYKÖNYVÉBE TÖRTÉNŐ BEJEGYZÉSRE Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2001- ben módosított 29/1994. (VIII. 22.) KT. számú rendeletére hivatkozva (olvasható a polgármesteri hivatal honlapján) a következő módon és az itt jelzett határidőre várja a város polgárainak, civil szervezeteinek, intézményeinek, vállalatainak javaslatait a 2007-es naptári év megörökítésre érdemes eseményeire vonatkozóan . Az Aranykönyvbe való bejegyzés lehet: • kiemelkedően fontos pozitív, Szekszárdot érintő esemény, amely méltó arra, hogy a város történetének részévé váljon, • kiemelkedő - szekszárdi személyhez, közösséghez, intézményhez kötődő - teljesítmény, ezt elismerő Tolna megyei, Szekszárd városi képviselő-testületi, illetve országos szervtől kapott kitüntetés, • neves személyiség látogatása, • természeti jelenség, amelynek jelentős kihatása volt a város életére, • események és teljesítmények - a reál és a humán szférában - amelyek új értéket teremtettek, illetve a város hírnevét jelentősen emelték, vagy a városban lakók életminőségét pozitívan befolyásolták, • kitüntetéseknél: Azok a szekszárdi polgárok javasolhatók, akik Tolna Megye- vagy Szekszárd város közgyűlése által alapított, a Köztársasági Elnök, illetve országos hatáskörű szervek kitüntetettjei, • a rendszeresen ismétlődő események, megemlékezések, nagyrendezvények esetén a javaslatban a jubileumi alkalmakon kívül felterjeszthető az adott évben különösen kitűnt rendezvény (illetve annak eleme) is, • az általános- és a középiskolák diákjainak tanulmányi, sport, művészeti, kulturális versenyein az országos I-III. helyezettek, illetve az arany-, ezüst-, bronzéremmel kitüntetettek, az OKTV és az OSZTV versenyeken az I-X. helyezettek, valamint a nemzetközi versenyek helyezettjei, • sportszervezetek esetében az MB., az OB., az NB. bajnokságok l-III., valamint a Nemzetközi versenyek I-X. helyezettje. A bejegyzésre javaslatot tehetnek szekszárdi polgárok, közösségek, intézmények, gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek. A javaslathoz szükséges űrlap letölthető a polgármesteri hivatal honlapjáról, illetve hivatali időben átvehető az ügyfélszolgálati irodában. Kérjük, éljenek a javaslattételi lehetőségükkel és Alapító Okirat követelményeinek megfelelő eseményekről, teljesítményekről, személyekről küldjenek kellően indokolt javaslatokat az előírt határidőre. A beadás határideje: 2008. március 31. Címek: Postai: Dr. Dobos Gyula igazgató, Tolna Megyei Levéltár (A borítékon: Aranykönyvi javaslat) E-mail: dob6612@mail.iif.hu A közgyűlés által jóváhagyott Aranykönyv a Szekszárdi Vasárnap 2008. augusztusi számában jelenik meg. ODON IDŐBEN Március 17-én 15 éve, 1993-ban halt meg Mattioni Eszter festő- és hímeskő-művész, városunk szülötte s díszpolgára. Március 18-án 90 éve, 1918-ban hunyt el Őrffy Lajos ügyvéd, takarékpénztári elnökünk, nemességszerző: „évtizedek óta ott láttuk, ahol a köz érdekében lehetett és kellett dolgozni” - írták róla. Március 19-én 110 éve, 1898-ban a Szekszárd-bátaszéki vasút részvényeseit az a rémhír izgatta, mely szerint a két helység között nyílegyenes vonal építését tervezik. Március 20-án 100 éve, 1908- ban Mazzantini fővárosi balettmester 40 tanítványával bosz- ton (keringő) kurzust kezdett. Március 21-én 230 éve, 1778- ban született Győrött Csapó Dániel reformkori alispán és követ, a vármegyeháza építtetője. Március 22-én 90 éve, 1918-ban a megyegyűlésen gróf Apponyi Rezső főispán bejelentette: „haladunk a dicsőséges béke felé”. Március 23-án 90 éve, 1918-ban kelyheket, keresztet és füstölőt raboltak a belvárosi templomból, s kifosztották a Szent An- tal-perselyt is.
