Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-03-02 / 8. szám
2008. MÁRCIUS 2. ________mozaik tasArháp ]) Eg y vajdasági magyar író a könyvtárban Tolnai Ottó irodalmi délutánja Tolnai Ottó vajdasági magyar írónak, a 2007. évi Kossuth- díj kitüntetettjének irodalmi délutánja lesz az Illyés Gyula Megyei Könyvtárban március 5-én 17 órakor. A magyarkanizsai születésű alkotó a legendás vajdasági in irat, az Új Synposion első nemzedékének meghatározó alakja. „Egyszerre szemérmes és leplezetlenül személyes”, ahogy Esterházy Péter írja Költő disznózsírból című könyvéről, mondhatnánk egyszerre modern és hagyományos, egyszerre a kisebbségi lét és a huszadik századi ember életének általános megfogalmazója. Nagy gondolati kalanAz Illyés Gyula Megyei Könyvtárban 2008. március 3-án (hétfőn) 17 órakor bemutatjuk dr. Töttős Gábor Emlékezetre méltó - Tolna megyei évfordulók 2008-ban című könyvét. A beszélgetésre és dedikálásra minden érdeklődőt várunk. rdalmi folyó- runk. dozó. Háza környékéről az Adrián is túlra viszi olvasóit, alakjai a hazai, palicsi figuráktól, a banális kocsmai kalandoktól kezdve az egészen magas kultúrköröket leíró mozzanatokig mutatják a megfigyelt világot. A megyei könyvtárban tartandó irodalmi délutánra mindenkit szeretettel vá- G.J. In memóriám dr. Joó Ferenc „Végül elszakad az ezüstkötél, összetörik az aranypohár, a korsó eltörik a forrásnál, és a kerék belezuhan a kútba. A por visszatér a földbe, olyan lesz, mint volt, a lélek pedig visszatér Istenhez, aki adta. ” A préd. könyve 12: 6-7. Szekszárdon, az Alsóvárosban 1920-ban született, a Garay János Gimnáziumban érettségizett, és Pécsen jogi diplomát szerzett dr. Joó Ferenc. Életében mindvégig hűséges maradt szülővárosához és szeretett gimnáziumához. A családi házban tisztességet, becsületet, szorgalmat kapott. Fiatalemberként, az egyetemet elvégezve a Pénzügyminisztériumba került, ahol nagy tekintélyű, több diplomás és idegen nyelveket beszélő, feddhetetlen erkölcsű emberek között nagyon jól érezte magát és sokat tanult a mindenre fogékony fiatalember. Pályáját a háború kettétörte, hamarosan a Goldberger szövőgyárban tudott, mint a kialakult „új rendszer ellensége”, udvartakarítási munkásként elhelyezkedni. Szorgalmára, dacos kitartására felfigyeltek, a szövő automatasoron dolgozók vezetője lett. Csoportjának vállalása és teljesítménye alapján sztahanovistaként fejezte be textilgyári pályafutását. Az 1956-os forradalom kitörését örömmel és tevőlegesen is támogatta, emiatt kellett Ausztriába menekülnie. Azóta Bécsben élt, az IBM megbecsült dolgozója volt nyugdíjba vonulásáig. Felesége egy osztrák vitézi család nagyon kedves hölgy tagja volt. Ausztriában az új életkezdéssel együtt a pénzügyekkel, banki és tőzsdei ismeretekkel kezdett el foglalkozni, igen eredményesen. Szülővárosának szeretete, a barátok közelsége miatt házat vett a kálvária oldalon, valamint egy darab szőlőt. „Szekszárd ifjúságának” ajánlotta a városközpontban felállíttatott Háry-szobrot. Szeretett iskolájában 1990-ben a gazdasági ismeretek oktatásának segítésére létesített egy alapítványt, majd ezt követte 2006-ban százezer eurós alaptőkével egy újabb: a dr. Joó Ferenc és neje Mathilde Heller alapítvány. Ennek célja: hozadékából évente három legkiválóbb ballagó diák jutalmazása. Többször tartott előadást tanulóinknak a gazdaság, a pénzügy világáról. E témában is a tiszta és világos gondolkodásra helyezte a fő hangsúlyt. Iskolánk minden eseménye érdekelte, büszke volt eredményeinkre, a mérce magasra állítására sarkallt bennünket. Jól érezte magát egykori öregdiák társaival a találkozókon, de sajnos, egyre kevesebben maradtak. Gyereke nem lévén, szeretett iskolájának fiatalságát „fogadta örökbe” feleségével együtt. Hálásan köszönjük! Igyekszünk megfelelni az elvárásoknak. A Pro Űrbe Szekszárd és a Garay-emlékérem kitüntetettjének emlékét szeretettel megőrizzük. Isten nyugosztalja! A Garay János Gimnázium közössége nevében: Leinle Béláné igazgató EVANGÉLIUM „Vak vezet világtalant!” Ezt a mondást szokták mondani olyan emberre, aki nincs hivatása magaslatán, aki nem jó szülő, nem jó tanár, pap, politikus, és még lehetne tovább folytatni a sort... Az evangéliumban a vak meggyógyításáról hallhatunk katolikus templomainkban. (Jn 9,1-41) Sok ember él manapság lelki vakságban, mert nem tudják, vagy nem akarják kinyitni a szemüket. Sokan a fejüket a homokba dugják,, mint a strucc és azt gondolják, ha nem látják a körülöttünk lévő rosszat, akkor az nincs is. Sajnos, hogy sokan nem veszik észre a rosszat, de a nagyobb baj talán az, hogy nem látják a jót sem. Jézus idejében sokan látták Jézust és még sem hittek benne, mert nem a hit szemével nézték. Vajon manapság közöttünk nincsenek ilyen lelki vakok, talán még a magukat vallásosnak mondó emberek között is? Bizony, amikor teljesen leköt bennünket ez az élet, amikor csak lefelé nézünk, és nem akarjuk fölemelni a tekintetünket az ég felé, amikor nem tudjuk, vagy nem akarjuk felfogni Isten szavát, akkor talán nem vagyunk mi is lelkileg vakok? Hányszor próbáljuk megmagyarázni lelki vakságunkat azzal, hogy ezt vagy azt még Isten sem kívánhatja tőlem, ami jól esik miért lenne az bűn, mit értenek ehhez vagy ahhoz a papok, csinálom én saját elgondolásom szerint. A lelkileg vak ember számára érhetetlen, hogy miért boldogítóbb az önfegyelmező élet a szenvedélyek kiélésénél. Egyszerűen a lelkileg vak ember nincs ráállítva Isten frekvenciájára, nem tudja felfogni Isten akaratát. Ki kell gyógyulnunk lelki vakságunkból, és másokat is segítenünk kell kigyógyulni belőle. És ki az, aki kigyógyíthat minket? Egyedül Jézus. Egy másik alkalommal a vak kéri Jézustól, add Uram, hogy lássak. Mi is ezt kérjük, hogy lássuk meg a jót, a szépet és mindig kövessük és azt tegyük. Kérjük az Urat, hogy tegyen bennünket látóvá, hogy mindig észrevegyük mi az ő terve velünk, és azt maradéktalanul próbáljuk teljesíteni, így legyünk világosság a többi ember előtt. Jézus figyelmeztet a Szentírás szavain keresztül, a ti szavatok legyen: „IGEN-IGEN, nem-nem!” (Mt 5,37) Jövő vasárnap ne mondjunk nemet, és mi ne csak kettő, hanem három IGEN-t mondjuk a jövőnkre. Tegyük meg a magunk részét és jól értve a közmondást: „Segíts magadon az Isten is megsegít!” Járuljunk hozzá az igazság győzelméhez a hazugsággal szemben. Ámen. Bacsmai László plébános