Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)

2008-02-24 / 7. szám

2008. FEBRUÁR 24. IRODALMI IDÉZŐ SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Balázs-Bartók barátság Múlt heti lapszámunkban Balázs Bélára emlékeztünk. Végigtekintet­tünk életűtján, szót ejtettünk an­nak fontosabb állomásairól, többek között az izgalmas tényről: Bartó­kot és Kodály Zoltánt kísérte nép­dalgyűjtő vándorlásaik során. Aki szívének pedig a szépirodalom kedves, egész biztosan örömmel mélyedt el Balázs gondolatainak tanulmányozásában a metaforáról. Térjünk azonban vissza a lexiko­nokban száraz adatként közöltek- hez, vajon milyennek képzelhetjük el az ő, s Bartók Béla barátságát? Egyáltalán, mily gyakran volt lehe­tőségük ápolni ezt a viszonyt? Hány hosszú éven át ível a kettejük közötti kölcsönös tiszteleten, egy­más feltétel nélküli elfogadásán alapuló szellemi-lelki testvériség­vállalás? Milyen hangon szólnak egymáshoz? Válaszokat kapunk, ha elolvassuk az Esszépanoráma II. kötetében szereplő levelet, melyet Balázs Béla fogalmazott barátja hatvanadik születésnapjára Messzi­ről messzire címmel. » Máris világos a cím, ha belegon­dolunk: Moszkvából Amerikába tartott a nevezetes levél, bejárva a fél földtekét. Harminchárom évvel korábbi emlékek idézésével indul a meleg hangú köszöntés, s rögtön az elején találkozunk azzal a szá­mon kérő hangú kérdéssel, ami mögé fölsorakozik a Bartókot élte­tő, szerető, egyben a korról árulko­dó tizenhárom oldal. „Hát hatvana­dik születésnapodat kellett meg­várnod, hogy ősz fejjel hagyd el vé­gül is hazádat, és Columbiában te­lepedj le zeneprofesszornak, te leg- magyarabb muzsikus? Hát emig­ráns lett belőled is Bartók Béla, ép­pen akkor, amikor Magyarorszá­gon zajosan ünnepelnek?” Balázs felidézi az estét, mikor a Fából fara­gott királyfi bemutatójakor az or­dítva tapsoló közönség elé szinte erőszakkal kellett kivonszolni a ze­neszerzőt, amaz jeges orcával, me­rev nyakkal nézett szembe a rajon­gókkal kik nem is oly rég csúfondá- rosan összemosolyogtak neve hal­latán, kételkedtek géniuszában. Nyíltan kacagtak a hazafi lelkületű férfin, amiért az zsinóros magyar ruhát viselt, s első szimfóniája ter­mészetesen csakis a Kossuth-szim- fónia lehetett. Aki harminchárom évvel ezelőtt nem az új világba, hanem Buka­restbe indult csomagjaival, mert a Olcsó autók eladók Szekszárdon, a Bátaszéki úton a Frontautónál. Autók már 130 000 Ft-tól! Autó-, robogó-beszámítás lehetséges. Tel.: 30/267-98-91 Bartók Béla töretlenül tette dolgát a legkilátástalanabb időkben is románok cserébe a hat népdalért, melyet székely gyűjtésekor jegy­zett le, a rögtöni kiadáson túl tanár­ságot is fölajánlottak neki, derül ki Balázs írásából. „Viszont azt a nem hat, hanem hatezer magyar nép­dalt, melyet te Kodály Zoltánnal gyűjtöttél, a Nyírséget, Kunságot, székely havasokat járva, hét éven keresztül, télen-nyáron gyalogszer­rel, a sárban-hóban gázolva, tanyá­ról tanyára, karámtól karámhoz, felvevő fonográfoddal hátadon (...) ezt a klasszikus standardművét a zenefolklórnak és zenefilológiá­nak, a magyar népkultúrának és magyar népléleknek ezt a roppant monumentumát Magyarországon senki se akarta kiadni.” Mi több: ajándékba sem kellett senkinek! Az Akadémia, a Kisfaludy Társa­ság, a Vallás- és Közoktatási Mi­nisztérium visszautasítását követő­en a bécsi Universal Edition kiadá­sában jelent meg... Mint tudjuk, Bartók végül is nem fogadta el a nagylelkű ajánlatot, arra hivatkoz­ván, a magyar, s a környező népek feledésbe merülő népdalkincsét va­lakinek föl kell dolgozni, ha mást nem érdekel, ő végzi el a tömérdek munkát. Ha ő nem siet, hamarosan tán nem lesz mit gyűjteni. Hét esz­tendőn át gyűjtött, rendszerezett, rögzített, szótárakat fogott kezébe és megtanulta a népnek nyelvét, ahová léptei vezettek, hogy kutat­hassa a magyar népdal útját, válto­zatait a tót- és románlakta vidéke­ken. Balázs Béla szerint ezen a pon­ton találhatunk választ arra, miért nem kellett Bartók az akkori társa­dalomnak. Mert őt a népi muzsika érdekelte, nem pedig az „ostoba dzsentri műdalok”, vagy a „parazi­ta kávéházi cigányzene”. Ugyan ki hozatta volna föl a Tudományos Akadémiába a románjait, hogy ott táncoljanak és dudáljanak a „Bereviczy Albertek és Beöthy Zsoltok” előtt? Meg lett az ered­ménye... Balázs így ír az esetről: „Ők biztosabb ösztönnel megérez­ték, amit mi nem tudtunk: hogy az ilyetén propagálása a népzenének általában nemzeti különbség nél­kül az ilyen szeretete a népnek - osztályálláspont és veszedelmes akkor is, ha te magad nem tudod, Bartók Béla.” Hát persze hogy nem tudott ezzel mit kezdeni az az em­ber, akinek arab nyelvtan állt aszta­lán, mivel évtizeddel ezelőtt zon­gorakísérőként járt Spanyolország­ban hangversenykörúton, s egy napra átutazott az afrikai partra, ahol is egy arab lebujbán éneket hallott - azóta készül utána járni a dallamnak... Mert népdalt „csak akkor érthet meg igazán az ember, ha érti a szöveg nyelvét.” A lexi­konból pedig megtudható: Bartók 1932-ben vett részt arab zenei kongresszuson Kairóban. Mindezen törekvések persze mit sem számítottak, mikor alaptalan vádakkal támadtak Bartókra, meg­próbálva ellehetetleníteni amúgy sem rózsás körülmények középütt zajló munkavégzését. Hubay Jenő hovatovább hazaárulással vádolta meg, amiért egy német lapba fogal­mazott zenetudományos érteke­zést a magyar népdalról, megírva vélekedését: azon hellyel-közzel román hatások mutatkoznak. A le­vél-esszé így emlékezik az esetről: „Ellened védte a magyar népdalt, melyet tudományosan te fedeztél fel, és elsőnek te ismertettél külföl­di lapokban. Kolumbusz ellen véd­te Amerikát! Teellened, a legna­gyobb és legnépiesebb magyar mu­zsikus ellen.” Mi ez, ha nem legfé­nyesebb bizonyítéka és példája - tegyük hozzá: azért bizony túl a műveletlenségen - a kor politikai diktátumának? Bartók hála isten­nek azért Bartók volt... A „Bartó­kok” hála istennek azért mindig „Bartókok” maradnak... Panyi Zita Literátori bölcsesség „Bizony zenéd nem andalító mámor. / Kérlelhetetlen acélszerkezet. / Bús föld alól dübörgő lázadás. / Vad fájdalom, sikoltó fájdalom. / Ki bántott téged? // A hegedűid vágnak, döfnek kürtjeid. / Karvalykar­mokkal csapsz a zongorába, / És véresen mint marcangolt madárraj / Rebbennek szét a felszakított hangok. / Mit énekelsz?” Balázs Béla verselése ez Bartókról - személyéről, sorsáról, muzsi­kájáról. Jól látjuk, itt már saját művészetéről, a századot új irányba vezető alkotómunkájáról esik szó. Amit, vegyük észre, hét éven át fél­retett egy szent cél érdekében: népdalkincsünk feldolgozásának érde­kében. Bartók megtehette ezt, hiszen fegyelme, zsenije pontosan sú­gott neki, idejéből mennyi áll rendelkezésére a gyűjtőmunkát, a zene­szerzést, a tanítást, az életet illetően. A rövid versszakok kétséget nem hagynak afelől, a művész önnön szerzeményeivel sem járt job­ban, mint a népzenével. „Az igazi, a paraszti leikéből lelkedzett mu­zsika volt a tied, nem sujtásos kaszinócsárdás, nem a cigány bőgőjé­be ugró, tükröt törő, pezsgő mellett búsuló, híg szentimentalitás: nem úri magyar, hanem népi magyar muzsika volt még legdifferenciáltabb atonális megnyilatkozásaiban is.” Hogy miféle utat jártak be Bartók friss zeneművei a kortársi meg­ítélés közegében, milyen történeteket hordanak titkon egyes darabok, arról jövő heti lapszámunkban olvashatnak. PZ Normál vagy speciális méretben Feszültségforrások, tápegységek ólomakkuk szünetmentes tápegységekbe m TFÍONIK 7100 Szekszárd, Kossuth u. 8. Tel/Fax: 74/312-64S info@8mtronlk.hu KEDVES DIAKOK! Jó állapotban megőrzött, használt tankönyveiteket SZEKSZÁRDON, a Mészáros Lázár u. 7. szám alatti KÖNYVKUCKÓ-ban átvesszük könyvutalványért minden péntek délután. Rendelhető bármilyen könyv, tankönyv, akár az interneten is. Telefon/fax: 74/510-797 Mobil: 30/93-79-204 E-mail: tankonyv@terrasoft.hu Honlap: www.tankonyvker.hu UROLÓGIAI MAGÁNRENDELÉS Dr. Papp Ferenc OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOS Helye: Ergonom Kft. orvosi ren­delője, Szekszárd, Tartsay u. 10. Rendelési idő: csütörtök 17-19 óráig Bejelentkezés: 74/419-448/122 mellék, 70/524-43-34

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom