Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-02-24 / 7. szám
2008. FEBRUÁR 24. ANNO MESÉLŐ EMLÉKEINK 56. ■ Szekszárd szerencsésnek mondhatja magát az itt hosszabb-rövi- debb ideig élt vagy vele kapcsolatba került egyházi személyekkel. Nem kivétel ez alól két német családban született főpap sem. „Fraknói Vilmos, bölcseleti doktor, arbei címzetes püspök, váradi kanonok, apostoli protonotárius, az Akadémia igazgató-tanácsának tagja, született 1843. február 27-én Örményben, Nyitra megyében, hol atyja Franki Sándor uradalmi orvos volt" - kezdi életrajzát Sziny- nyei József. Tőle tudjuk: a tudósként jeleskedő Faknóinak első jelentős egyházi elismerése velünk kapcsolatos: 1879-ben, alig pár hónappal megtiszteltetése után megjelentette 92 oldalon A szekszárdi apátság történetét ’címzetes apáttá való kine- veztetése alkalmából’. Ebben az első tudományos igénnyel és felkészültséggel Szekszárdról szóló műben olvassuk: „A katolikus egyház mindenkor kegyelettel őrizé múltjának emlékeit és hagyományait; mindenkor áhítattal vonzódott azon helyekhez, melyeket apostolai és hittérítői buzgó munkásságukkal vagy hatásukkal megszenteltek.” Önálló munkái sorában e mű a 27., melyet még életében 60 (!) követ, pedig nem kereste a közönség kegyét. A Mohács előtti időkről írta: „Leplezetlenül állítom elő a sötét képet. A történetíró, aki komoFraknói Vilmos szekszárdi címzetes apát lyan veszi hivatása főszabályát: semmi hamisat ne mondj el, semmi igazat ne hallgass el, lemond ugyan a népszerűség kedvezéseiről, de számíthat a komoly és elfogulatlan olvasó méltányos ítéletére. A nemzet dicsőségét hirdetni bizonyára lélekemelőbb föladat, mint a gyásznapok történetét adni elő. De azt hiszem, hogy a gyásznapok tanulságait nem nélkülözhetik a nemzetek. És az emberi szellemben talán nagyobb a fogékonyság az erkölcsi hanyatlás következményeinek elrettentő hatása iránt, mint a készség az önfeláldozó lelkesedés nemes tényeinek utánzására!” E ponthoz kapcsolódik az ötven éve elhunyt Virág Ferenc gondolatsora. A Blum családba Bonyhádon született, hozzánk káplánként, utóbb plébánosként került Virág innét indult pécsi püspöki székébe. Böjti levelében arról a család- védelemről szól, amelynek napjainkban egyházi felelőse - városunk püspök fia. Nem véletlenül hangzanak egybe gondolataik: „Amint a gazdasági és politikai életben a szinte gyógyíthatatlan betegségek és bajok végképp veszélyeztetik a népek békéjét és életét, úgy emésztik a bűnös nyavalyák a családok és egyesek erkölcsi erőit és életét... Figyeljétek csak meg a Jó Szűzanyát... Ő az, aki észreveszi a bajt, a lakodalmas nép zavarát; ő az, aki kéretlenül is szól Szent Fiához: »Nincs boruk«; ő az, aki azt mondja a szolgáknak: »Amit nektek mond, cselekedjétek«. Szót fogadtak neki. Ha ezt a bibliai történetet magunkra vonatkoztatjuk és alkalmazzuk, nekünk szól a figyelmeztetés. Ha akarjuk, hogy segítségünkre legyen a családvédelem érdekében folytatott és talán erőnket is felülmúló nagy munkánkban, küzdelmünkben, ha akarjuk a keresztény családi élet tisztaságát, bensőségét, és zavartalan biztonságát helyreállítani, a családi élet Felhívás javaslattételre SZEKSZÁRD VÁROS ARANYKÖNYVÉBE TÖRTÉNŐ BEJEGYZÉSRE Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2001- ben módosított 29/1994. (VIII. 22.) KT. számú rendeletére hivatkozva (olvasható a polgármesteri hivatal honlapján) a következő módon és az itt jelzett határidőre várja a város polgárainak, civil szervezeteinek, intézményeinek, vállalatainak javaslatait a 2007-es naptári év megörökítésre érdemes eseményeire vonatkozóan . Az Aranykönyvbe való bejegyzés lehet: • kiemelkedően fontos pozitív, Szekszárdot érintő esemény, amely méltó arra, hogy a város történetének részévé váljon, • kiemelkedő - szekszárdi személyhez, közösséghez, intézményhez kötődő - teljesítmény, ezt elismerő Tolna megyei, Szekszárd városi képviselő-testületi, illetve országos szervtől kapott kitüntetés, • neves személyiség látogatása, • természeti jelenség, amelynek jelentős kihatása volt a város életére, • események és teljesítmények - a reál és a humán szférában - amelyek új értéket teremtettek, illetve a város hírnevét jelentősen emelték, vagy a városban lakók életminőségét pozitívan befolyásolták, • kitüntetéseknél: Azok a szekszárdi polgárok javasolhatók, akik Tolna Megye- vagy Szekszárd város közgyűlése által alapított, a Köztársasági Elnök, illetve országos hatáskörű szervek kitüntetettjei, • a rendszeresen ismétlődő események, megemlékezések, nagyrendezvények esetén a javaslatban a jubileumi alkalmakon kívül felterjeszthető az adott évben különösen kitűnt rendezvény (illetve annak eleme) is, • az általános- és a középiskolák diákjainak tanulmányi, sport, művészeti, kulturális versenyein az országos I-III. helyezettek, illetve az arany-, ezüst-, bronzéremmel kitüntetettek, az OKTV és az OSZTV versenyeken az I-X. helyezettek, valamint a nemzetközi versenyek helyezettjei, • sportszervezetek esetében az MB., az OB., az NB. bajnokságok I-III., valamint a Nemzetközi versenyek I-X. helyezettje. A bejegyzésre javaslatot tehetnek szekszárdi polgárok, közösségek, intézmények, gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek. A javaslathoz szükséges űrlap letölthető a polgármesteri hivatal honlapjáról, illetve hivatali időben átvehető az ügyfélszolgálati irodában. Kérjük, éljenek a javaslattételi lehetőségükkel és Alapító okirat követelményeinek megfelelő eseményekről, teljesítményekről, személyekről küldjenek kellően indokolt javaslatokat az előírt határidőre. A beadás határideje: 2008. március 31. Címek: Postai: Dr. Dobos Gyula igazgató, Tolna Megyei Levéltár (A borítékon: Aranykönyvi javaslat) E-mail: dob6612@mail.iif.hu A közgyűlés által jóváhagyott Aranykönyv a Szekszárdi Vasárnap 2008. augusztusi számában jelenik meg.- szekszárdi vasá«nap7/7/ Virág Ferenc pécsi püspök züllését, bomlását megállítani, fogadjunk szót égi Anyánknak és cselekedjünk, tegyük meg, amit Szent Fia nekünk mond.” Dr. Töttős Gábor ÓDON IDŐBEN Február 25-én 100 éve, 1908-ban elhunyt Szekszárdon Szeremley Lajos kúriai bíró, az osztrák Lipót-rend lovagja. Február 26-án 115 éve, 1893-ban a Tolnavármegye színikritikusa írta: „a közönség méltán pártfogolta Balog Árpád társulatát, de a díszletek nem a legszínesebbek...” Február 27-én 165 éve, 1843-ban született Fraknói Vilmos, Szekszárd címzetes apátja és történetírója. 105 éve, 1903-ban dr. Hiding Nándort, bölcsész- és teológiai doktor szülöttünket kinevezték görcsönyi plébánosnak. Február 28-án 115 éve, 1893-ban első havi működését fejezte be az először üzemeltetett népkonyha. Február 29-én 120 éve, 1888-ban egy madocsai férfi a gemenci Bárány-foknál elcsigázott madárrajt lepett meg, s véresre verve bár, puszta kézzel fogott túzokot. Március l-jén 110 éve, 1898-ban hunyt el városunk fia, Lőrinczi Ferenc orvos, szakíró, a Mátyás Deák szerkesztője. Március 2-án 50 éve, 1958-ban hunyt el Virág Ferenc volt plébánosunk, majd pécsi püspök, több könyv szerzője.
