Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-03-04 / 7. szám

2007. MÁRCIUS 4. FÓKUSZBAN SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Közgyűlés után A költségvetés legrizikósabb eleme a kormányzat A múlt csütörtöki közgyűlés után másnap pénteken tartotta meg saj­tótájékoztatóját Horváth István polgármester, melyen részt vett Ács Rezső gazdasági alpolgármester és Kerekes Csaba, a FIDESZ frakció- vezetője is. A polgármester szerint a közgyűlés legfontosabb napi­rendje az idei költségvetés tárgyalása volt, melyben a közgyűlés érde­mi döntéseket tudott hozni. Az idei 8 milliárdos főösszegű költségve­tésben új elemként megjelenik a kötvénykibocsátás, mellyel a város biztosítani tudja az idei, és a hosszú távú egyensúlyt is, sőt a kötvény- kibocsátás a jövőbeni gyarapodás lehetőségét is biztosítani tudja. Szocialisták a költségvetésről, az iparűzési adóról, a hődíjról és a szemétszállításról A város közgyűlését követő napon az MSZP frakciója is sajtótájékoz­tatón ismertette több témát érintő álláspontját. A konstruktivitás jegyében 29 napirendi pont legtöbbjére igennel voksolt a frakció, három esetben viszont határozottan ellenszavaztak, egynél pedig tartózkodtak. Ács Rezső alpolgármester a sajtó- tájékoztatón elmondta, hogy az el­fogadott költségvetéssel a város sta­bilizálása történt meg, az alpolgár­mester szerint a város az elmúlt években olyan adósság- és kötele­zettségállományt halmozott fel, amellyel a város működése, működ­tetése került veszélybe, azaz csőd közeli állapotba, ezért az idei költ­ségvetés tervezésekor gyökeresen új megoldásokat kellett alkalmazni a működés fenntarthatósága és annak finanszírozása érdekében. Az alpolgármester az elmúlt ön- kormányzati ciklusról elmondta, hogy 2002-ben a 600 millió forintos hitelállománnyal és 200 milliós 2003-ra áthúzódó kötelezettség-ál­lománnyal rendelkezett, 2006-ra ezek a számok a következők; 850 millió forintos hitelállomány és 450 millió forintos 2007-re átvitt kötele­zettségállomány, miközben az el­múlt négy évben a város közel 2 milliárdos privatizációs bevételhez jutott. A privatizáció következmé­nyeként a Vagyonkezelő Kft. már nem tud a városnak osztalékot fizet­ni, mivel a korábbi bevételeket biz­tosító ingatlanjait értékesítette. Ezt a helyzetet kellett az idei év költségvetésével rendezni - folytatta az alpolgármester, méghozzá oly módon, hogy a költségvetés ne csak „tűzoltás” legyen, hanem a város hosszú távú érdekeit, növekedési, vagyongyarapodási lehetőségét is biztosítani tudja. Erre a kihívásra dolgozta ki a vá­ros vezetése a kötvénykibocsátást - melyben szakértők véleményét is kikérték, illetve jelenleg is folynak a különböző banki szakemberekkel és bankokkal az egyeztető tárgyalá­sok -, mint hosszú távú finanszíro­zási megoldást. Város várhatóan 2 milliárd forint­nyi kötvényt bocsát ki, melyből 700 millió lekötésre kerül, ez biztosítja majd a fedezetet a különböző beru­házásokhoz, illetve olyan pályázati önerőhöz, melyek a város vagyon­gyarapodását szolgálják. Kerekes Csaba frakcióvezető a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az idei költségvetés elkészítésekor a legfontosabb feladat az volt, hogy „tiszta vizet öntsön a pohárba” a vá­ros vezetése, azaz pontosan fel kel­lett mérni a város helyzetét, mert csak így lehetett olyan költségvetést készíteni, amivel a város megőrzi a működőképességét, illetve amely a tervek szerint a város gyarapodását is szolgálja az elkövetkezendő évek­ben. Horváth István polgármester sze­rint az ellenzék által megfogalma­zott kritika, mely szerint az elfoga­dott költségvetés koncepció nélküli, nem valós állítás, mert az elfogadott költségvetés az igazság költségveté­se, az adatok a valós helyzetet tük­rözik, ez a helyzet Szekszárdon. Ugyanakkor az elfogadott költségve­tés előre tekintő abban az értelem­ben, hogy abban a város a jövő alap­jait is lerakta. A polgármester sze­rint az elfogadott költségvetés legrizikósabb eleme a kormányzat, illetve annak intézkedései. Az elfo­gadott költségvetés azokkal az isme­retekkel, tényekkel és törvényi köte­lezettségekkel számol, amelyek je­lenleg ismertek, illetve érvényben vannak. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a jövőben meghozott kor­mányzati döntések jelentős mérték­ben befolyásolhatják minden tele­pülés, így Szekszárd költségvetés­ének alakulását is. Példaként emlí­tette a nemrég elfogadott köztisztvi­selői béralkut, mely szerint a köz- tisztviselők bére 2007-ben 6%-ot meghaladóan emelkedik majd, de azt, hogy ehhez milyen forrásokat rendel a kormányzat, még nem tud­ható. Valószínűsíthető az eddigi gyakorlatból, hogy ennek döntő ré­szét megint az önkormányzatoknak kell majd kigazdálkodniuk, így az elfogadott költségvetésben máris olyan tételek jelennek meg, ame­lyekkel a város eddig nem számolt a kiadási oldalon. A költségvetési tárgyalásokról Ács Rezső elmondta, hogy annak az in­tézményeket érintő fejezeteit az ér­dekképviseletekkel is végig tárgyal­ták, leegyeztették azokat a megszo­rító intézkedéseket, melyeket a talp­ra állás érdekében meg kellett hoz­ni, az alpolgármester azt is elmond­Folytatás a 4. oldalon. Halmai Gáborné frakcióvezető bevezetőjében leszögezte, hogy a közgyűlés hangneme elfajult. Mint mondta, a Védegylet képviselője le­hetőséget kapott, hogy megjegyzé­sekkel illesse a szocialistákat, ami méltatlan a közgyűléshez. Ezután az iparűzési adóval kapcsolatos változtatást nehezményezve kifej­tette, hogy eddig a cégek felajánl­hatták az említett adónem öt száza­lékát a civil szervezeteknek. Ám ezt most megszüntette a közgyű­lés, ami a civilek számára komoly gondot jelent, hiszen tevékenysé­gükhöz igen fontos tételt jelentett e bevételt jelentő forrás. Példaként a Polip Ifjúsági Irodát említette: az intézmények átvilágítása során az a döntés született, hogy az iroda csak a helyet használhatja, tehát az öt százalékok nélkülözhetetlenné váltak a számára. Ilosfai Gábor a költségvetést ele­mezve leszögezte, hogy kétmilliárd forintra nőtt a kötvénykibocsátás összege a tervezett 1,3 milliárddal szemben. (Az utóbbiból 508 millió forint jelentette a működési céltar­talékot, a 700 millió pedig az általá­nos tartalékot.) A döntés okán 2 milliárdra nőtt a város adóssága. A képviselő sajnálattal jegyezte meg, hogy a költségvetés számaiból a fejlesztési tervek egyszerűen nem láthatóak, de az sem, hogy mire tartalékol a várost irányító koalíció. Aggályosnak tartja tehát a - rend­szeres módosításra szoruló - „gu­mi” költségvetést. Szólt arról is Ilosfai Gábor, hogy a kiadási oldal igen kemény: hihetetlen megszorí­tásai egyaránt érintik a szociális ki­adásokat és az önkormányzati in­tézményeket. A szocialisták igen meglepődtek a korábbi közbeszerzési szabályzat visszavonásán, aminek helyébe más elveken működő, „központosí­tott” szabályzatot hoztak, miköz­ben - az előzőekkel szemben - a bizottság hatáskörét megszüntet­ték. Pedig - tette hozzá - a tervek szerint a következő esztendőkben évi több milliárd forintot tesz ki a közbeszerzés, idén például hatmil- liárd forintnyi várható. Schoeck Károly először a távhő- díjak várható alakulásával kapcso­latban leszögezte, hogy azok a ter­vezettél és a kiszámlázottnál jóval alacsonyabbak. Vagyis az Alfa No­va 16 százalékkal több pénzt sze­dett be, mint amennyi a tényleges hőfelhasználás volt. Á frakció kérte a közgyűlést ennek rendezésére, vagyis arra, hogy a szolgáltató ezt mielőbb kompenzálja. Számításuk szerint márciusban 50 százalékkal kevesebb hődíjra számíthatnak a távfűtéses lakásokban élők, április­ban pedig a nullához fog közelíteni a hődíj. Mint tapasztaltuk, az utóbbi években a lakosságnak nem kellett fizetnie a szemétszállításért, foly­tatta Schoeck Károly. Máris hozzá­tette, így a városlakóknak nem fű-' ződött érdekük a lerakott szemét mennyiségéhez, vagyis az ingye­nesség Szekszárd tisztábbá válásá­hoz is hozzájárult. Közölte a képvi­selő, hogy ezt a rendelkezést az év második felében a kormányzó koa­líció vissza akarja vonni, a kommu­nális adót pedig eltörli. A szemét- szállítás díja egy lakásra évi 20 ezer forint terhet ró, míg a kommunális adó évente kilencezer forintot je­lentett. Ráadásul a tervezett rendel­kezés ismét elindíthatja a „szemét- háborút”. V.H.M. DR. BRAUN MÁRTON Szekszárd és környéke országgyűlési képvise­lője 2007. március 7-én szerdán 17 órakor FOGADÓÓRÁT TART a polgármesteri hivatalban (földszinti képviselői szoba). Dr. Braun Márton 2007. február 28-án és március 1- jén Brüsszelben részt vett az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága által szervezett nemzetközi konferencián, melyet „Az eurozóna helyzete, konvergencia vagy divergencia” címmel rendeztek meg. A konferencián neves külföldi előadók szólaltak fel: európai biztosok, nemzetközi bankárok, pénz­ügyminiszterek, egyetemi tanárok, köztük Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász.

Next

/
Oldalképek
Tartalom