Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-02-25 / 6. szám
2007. FEBRUÁR 25. ÄnWÖ tasArnápJUl ÓDON DERŰ 206. Toborzási emlékek 1848-ból Bízvást jó oka lehetett a Tolnamegyei Közlönynek arra, hogy 1907. február 21-én Petrich Ferenc cikkét hozza a fenti témában, nekünk - három emberöltő távolából - két új is akad: a forradalom humoros pillanata Szekszárdról indul, s ide tér vissza. A 8-ik önkéntes honvédzászlóalj alakulását a Paks-Dunaföldvár környéki birtokos család tagja ma is oly élvezetesen meséli, hogy vétek lenne nem átadni neki a szót. „1848-ban beteges atyám miatt 22 éves koromra gazdálkodó családfenntartó voltam, mint ilyen mentem lovat venni a szekszárdi vásárra... Távolról igen szabályos, sőt lelkesítő zenét s közben zajos éneklést, éljen a haza felkiáltásokat hallottam. A szokatlan mozgalom már látatlanul is magához vonzott; egy úri fiatalemberekből álló lelkes, élénk csoport nagyobb részt kardosán, zeneszóval felém közeledett, fiatal polgárlegények- töl kísérve lelkesítő szónoklatokat tartott, és a hazát éltetve buzdította környezetét. Midőn szólni akart hozzám, elragadtatásomban szóhoz sem engedtem jutni, hanem a felém nyújtott kézbe csaptam, s a környezet éljenzése közben honvéd lettem. Miután az egész társaság számomra ismeretlen volt, már mint beállott honvéd magam bemutattam: e csoport Ujfalusy Imre vezetése alatt a vármegye által a 8-ik honvédzászlóalj toborzására elsőként lett kiküldve.... A megyeházára értünk, meg sem vizsgáltak, hanem az eskü letétele után, azonnal ama megtisztelésben részesültem, hogy Perczel Miklós vidékre tobor- zó főnöknek küldött ki. A szekszárdi vásárról nemzeti szalaggal általkötött karral, sőt hivatással megbízott honvéd tértem vissza szülőimhez, s másnap már otthagytam családi körömet, hogy küzdjenek maguk az élet terheivel, mert hisz reám, mint fiatalemberre a hazának van szüksége. S mint negyednapos honvéd Dunaföld- váron toborzófőnökként bontottam ki a háromszínű nemzeti lobogót a másnapi vásáron a Szekszárdról beállott újoncokkal, Tudcsik és Maleta Miskával megkezdtem a toborzást... Első újoncom a vásártéri korcs- márós sógora volt, kit testvére, a korcsmárosné kétségbeesve mindenáron ki akart közülünk szabadítani, úgyhogy férje vendégeit ellenünk fölbujtva verekedést Honvédtoborzás (Perlaszka Domokos acélmetszete Fuchsthaller Alajos rajza nyomán) Újítsuk fel Garay Antal síremlékét! A szekszárdi temetőkben különböző felmérések megállapításai szerint közel húsz, a megye, a város múltjában, életében kiemelkedő szerepet játszó személyiség sírja található. E sírok állapota különböző - többségük, sajnos gondozatlan. A Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület feladatának tekinti e sírok védetté nyilvánítási eljárásának kezdeményezését. Ezen eljárás - ha el is kezdődne - hosszadalmas és végkimenetele kétséges. A cselekvésre azonnal is nyílik lehetőség. Ezért e felhívás: újítsuk fel Garay Antal alsóvárosi temetőben lévő sírját, síremlékét! Garay Antal Szek- szárd szülötte, aki részese volt az 1848-as párizsi forradalom barikádharcainak, majd szabadságszeretete haza, a 49-es zászlóaljba vezényelte. Itt honvéd, zászlótartó hadnagy, majd főhadnagyként vett részt a magyar szabadságharc ütközeteiben. Közeledik március tizenötödike. A megyeszékhelyen már hagyományosnak mondható az e nap alkalmából megtartott ünnepségek rendje. Az iskolák által bemutatott műsor után kerül sor a Béla téri emlékmű megkoszorúzására, valamint a 48-as sírokon a megemlékezés virágainak elhelyezésére. A koszorúzáson évek óta résztvevő civil szervezetekhez, intézményekhez fordul elsősorban kéréssel a honismereti egyesület. Az idén a tisztelgést egy-egy szál virág jelképezze, s a koszorúk árának összegét fordítsuk Garay Antal honvéd főhadnagy elhanyagolt állapotú sírjának felújítására. E nemes cél első felka- rolója a Tolna Megyei Bajtársi Egyesület Zrínyi Miklós Honvéd Nyugállományú Klubja, de Papp Mária szekszárdi lakos személyében már egyéni támogató is jelentkezett. A Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület kéri mindazokat, akik e nemes céllal egyetértenek, hogy adományaikat az OTP Rt. Szek- szárd 11746005-20007779 számlaszámra utalják. Esetleges tájékoztatás a 74/410-999-es telefonszámon kapható. Levelezési cím: 7100 Szek- szárd, Hermann O. u. 8. Előre is köszönjük a támogatásokat ! Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület kezdett... Midőn a korcsmárost gallérjánál fogva vitettem a városházához, s az akkori bírót, Temmert megkértem, hogy’intézkedjék az ily veszedelmes eshetőségek ellen. Ő s a főszolgabíró a népet nemcsak megnyugtatták, hanem hazafias hozzájárulásukkal annyira föllelkesítették, hogy az általuk tüntetőleg adott jó példára utóbb alig voltam képes az egymásután rohamosan jelentkező újoncokat orvosilag megvizsgáltatni és felesküdtetni... Kis újonc seregem két nap alatt mintegy 80 főből állt, s midőn már az élelmezés nehézségeit alig bírtam leküzdeni, csapatomat szekéren Szekszárdra szállítottam. Tolnán meghallottuk, hogy Perczel Miklós Pestről jön hajóval, út közben százra szaporodott csapatomat a hajóállomáson arcba felállítva, a mintának hozott első nemzetőri kaszával kezében kiszálló szervező parancsnoknak bemutattam, az a nem várt eredménytől meglepetve ölelt magához.” No, hát valahogy így volt akkoriban, amikor honvédségünk szárnyait bontogatta. Dr. Töttős Gábor ÓDON IDŐBEN Február 26-án 115 éve, 1892-ben hunyt el a megyeszékhelyen Rausz Béla '48-as tiszt, szolgabíró, és 100 éve, 1907-ben Dömötör László jogász, méhészeti író. Február 27-én 70 éve, 1937-ben a városi leventepályához beton tribün épült. Február 28-án 120 éve, 1887-ben Szekszárdon megalakult a Tolna megyei jegyzők társadalmi szövetkezete. Március l-jén 110 éve, 1897-ben a Dunántúl első bábaképzője nyílt a kórházban. 95 éve, 1912- ben halt meg Kenézy Csatár '48- as tiszt/színész, hivatalnok, költő, aki városunk mai névformáját javasolta. Március 2-án 105 éve, 1902-ben született Mattioni Eszter festőművész, akinek hímeskövei négy földrész és a megyeháza múzeumában találhatók. Március 3-án 110 éve, 1897-ben elhunyt Szekszárd fia, Diczenty Pál ’48-as tiszt, orvos. 95 éve, 1912-ben a megyeszékhelyen (rövid időn belül másodszor) ön- felgyújtással vetett véget életének egy nő. Március 4-én 105 éve, 1902-ben a kereskedelmi miniszter megígérte, hogy kikövezteti a Széchenyi utcát.
