Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-01-21 / 1. szám

T/JvasarMp mozaik

2007. JANUÁR 21.

...................................................... ■ ■ ..==—*=—=■ *

Sze

kszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata és a

RENDEZVÉNYEK SZERVEZŐI

köszönik a Szekszárdi karácsonyváró és a Városi örömünnep támogatóinak segítségét, felajánlását, a fellépők szereplését, valamint minden egyes önkéntes segítő munkáját! £

SZEKSZÁRDI KARÁCSONYVÁRÓ K&H

Metmark Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. • Szekszárdi Kisállatklinika • K&H Bank Nyrt. • TolnAgro Kft. • F és F Kft. • Horváth Jánosné képviselő és családja • Schubert Grafikai Stú- i dió • Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. • Városi Sport- és Szabadidő j Központ • Városi Tűzoltóparancsnokság • Horfer Serleg Babits Mihály Általános Iskola • Csurgó zenekar • Bartina Néptánc ; Egyesület • Tücsök Klub Zenés Színpad • „PAD” Irodalmi, Művé- j ! szeti és Kulturális Egyesület • Garay János Általános Iskola és Alap- j fokú Művészetoktatási Intézmény • I. Béla Gimnázium • Szekszár- | di Kamarazenekar • Dienes Valéria Általános Iskola • Liszt Ferenc I | Pedagógus Kórus • Liszt Ferenc Művészeti Iskola • Gyermeklánc | Óvoda • Kolping Katolikus Szakképző Iskola • V. Számú Általános j Iskola • Mondschein Német Nemzetiségi Kórus • SZ.I.V Egyesület ! • PTE IGYFK Gyakorló és Alapfokú Művészeti Iskola • Mentái- ; higiénés Műhely • Máltai Szeretetszolgálat • ART „999” Képző és i Iparművészeti Egyesület • La Leche Liga Szekszárd • Hospice Ala- j pítvány Méltósággal az út végén • Bezerédj István Kereskedelmi i | Szakközépiskola, Kereskedelmi Szakiskola • Comenius Általános j Iskola • Szekszárdi Waldorf Óvoda • 2. sz. Óvoda

VÁROSI ÖRÖMÜNNEP

Magyar Vállalkozói Szalon • Mentálhigiénés Műhely • Paksi j Atomerőmű Zrt. • Gemenc Volán Zrt. • Gemenc Autó Centrum | Kft. • CIB Bank Nyrt. • Alisca Bau Kft. • Tarr Kft. • OTP Bank j Nyrt. • Zwack Unikum Nyrt. • Alfa-Nova Kft. • Tolnatej Zrt.- TOLLE • Alisca-Terra Kft. • Spinner Hungária Kft. • TolnAgro Kft. • Tolna Megye Közgyűlésének Elnöke • Inter-Európa Bank Zrt. • Van de Velde Kft. • Magyar Közút Kht. • Szekszárd-Paksi Kft. • Fritz Borház • Favorit Kft. • Samsonite Hungária Kft. • Mészáros Borház • Pannon Market Rt. • E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. • Szerencsejáték Zrt. • Keszthelyi és Társai Bt. • Petrits Mézeskalács • FIREWORK Magyarország Kft. • T-Mobile • Tolnai Népújság • Tolnatáj TV • Alisca Rádió • Rádió Antritt • Szekszárdi Vasárnap • A történelmi egyházak • ALISCA Borrend • Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala • Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. • Dicenty Dezső j Kertbarátkor • Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsé- | ge • Platán Nyugdíjas Klub • Babits Nyugdíjas Klub • Magyar- országi Német Színház • Tolna Megyei Önkormányzat Balassa [ János Kórháza • Látássérültek Esélyegyenlőségért Egyesület Ta- | mási • Tolna Megyei ILCO Egyesület

Házasulandók figyelem!

Mindazok, akik az idén szeretnének katolikus templomban házasságot kötni, kérjük minél hamarabb jelentkezzenek a Belvárosi plébánián (Béla király tér 9.) munkanapokon 9-12 óra között. Hétfőnként 16-17 óra között is. A csoportos jegyesoktatás február elején indul. Szeretettel várjuk az olyan párokat is, melyekben az egyik fél katolikus vallású és szeretnének életre szóló házasságot kötni. Esküvői időpont lefoglalást telefonon is lehet jelezni a 74/510-892 számon. Bacsmai László

plébános

Búcsúzunk László Ibolyától, sokunk mesterétől

László Ibolya újságíró földi élete hosszan tartó, súlyos betegség következtében január 4-én hajnalban örökre megszűnt. Igen, azt írtam, hogy újságíró, pedig a Tolna Megyei Népújságnál vagy húsz éven át rovatvezetőként dolgozott, vers- és riportkötetei jelentek meg, tehát költő is volt, író is volt. De ő mindig „csak” újságírónak mondta magát, a szakma iránti alázat okán. A többi titulus szerinte csak „cifraság" volt.

Ő a szakmát, az újságírást oly mértékben tisztelte, mint amilyen magas színvonalon művelte. És szerencséjük volt mindazoknak - nekem is - akiknek tanítója, mestere volt Ibolya. Fiatal gyakornokként, pályakezdő újságíróként bizony nem volt könnyű a „keze alatt” dolgozni, ám az idő múlásával egyre kézenfekvőbbé, begyakoroltabbá vált egy interjú, vagy tudósítás megírása. Szigorú volt, a szakma szabályaitól való eltérést nem tűrte, elvárta a szorgalmat, a felkészültséget és az adott riportra a felkészülést, ugyanakkor nem fukarkodott a jó tanácsokkal, szívesen tanította a fiatalokat. Persze, tőlünk is csak annyit követelt, mint amennyit önmagától. De aki nem teljesített, aki megsértette a mesterség alapszabályait, az nem állhatott meg előtte.

Az utóbbi hetekben, hónapokban egyre rosszabbul volt, elérte a legtöbb olyan betegség, ami embert elérhet. Ám ezekben az időkben is - hála a telefonnak - sokat beszélgettünk. Néha levert volt, máskor pedig vidám. Adott állapotát soha nem kötötte az orromra, csak hát elárulta a hangja. Utoljára december 30-án hívtam föl. Jókedvű volt, még tréfálkozott is, amivel őszinte örömöt okozott. Föl nem merült bennem, hogy ezt a távozás előtti utolsó fellángolásnak gondoljam. Tényleg nem. Hangja reménykeltő volt, ahogyan egy-egy versre, vagy regényre utaló mondata is. Azóta majd minden este önkéntelenül lépek a telefonhoz, hogy tárcsázzam a számát. Persze, a kórházit, hiszen az utóbbi időből nagyon keveset töltött „saját imádott kuckójában”.

Ha már szóba hoztam a telefont, már mondom is, a készülékek az emlékezés segédeszközeivé lettek. Mi, a „régiek” hívogatjuk egymást, s jócskán beszélgetünk László Ibolyáról. A napokban Ékes Laci kétszer is hívott, hogy emlékeztessen Ibolya állhatatos viaskodásaira - szemben a hatalommal és a hatalom elhamarkodott és meggondolatlan döntéseivel. Pártolta az Értény önállóvá válását, tollát is latba vetette, s kilincselt is azért, hogy legyen körzeti orvosa a kis településnek. (Ha most itt állna mögöttem Ibolya, biztosan töröltetné az iménti sorokat, mondván, csupán újságírói feladatát végezte.) t

Értény, Nagykónyi, Hőgyész és Bonyhád... Szeretett vidékre járni, s e napokat ünnepekként emlegette. Gyakran sötétedésig beszélgetett az őt szívesen fogadó, nyitott falusi emberekkel, hogy segítsen cipelni terhüket... Mert előtte mindenki kinyílt, a legcsekélyebb erőltetés nélkül el- mélyülten beszélgető partnereivé váltak a legszófukarabb, a legzárkózot- tabb emberek is. Na és a gyerekek? Rajongtak érte, ő is értük. Nem is tudom, hogy csinálta, de a „szerkesztőségi kicsinyek” olykor előbb néztek be hozzá, mint szüleikhez. És Ibolya mindig és minden gyereknek adott valami örömöt okozó apróságot. Hogy honnan volt neki annyi bársonyborítású notesze, mini-könyve, kicsi gyöngysora, érdekes kulcstartója, fogalmam sincs. És fogalmuk se lehet erről a „Tücsköknek” sem, akiket tiszteletbeli unokáivá fogadott László Ibolya, aki magától értetődően vált „Tücsök-nagymamává”. S amikor a karácsonyt kórházban töltötte a „nagyi", a kis énekesek koncerttel űzték el bánatát. A lovak határtalan szere- tete írásaiból is kiviláglott, persze együtt a szakismereteivel. De magokat szórt erkélye virágládájába a kismadaraknak. Egyszer a „vasárnapba” is írt a hálálkodva csivitelő madarakról, mert értette a „szavukat”.

Minden emléket mégsem írhatok le, de Ibolya olykor nagystílűségbe átcsapó jószívűségét csak megemlítem. Mint már mondtam, nagyon szeretett adni. Hányszor, de hányszor lepte meg rovatát csülkös bablevessel, vagy kocsonyával, nyáron pedig jégbehűtött kovászolt uborkával. No és a tequila. Életemben először - hasonlóan a szerkesztőség többségéhez - Ibolya nyugdíjas búcsúztatóján kóstoltam. Korábban csak a dél-amerikai regényekben olvastam, olvastunk az agave féléből készült borsos árú pálinkáról. Szóval Ibolya mint mindig, akkor is megadta a módját.

László Ibolya örökre távozott. Már halálának reggelén - s a következő napokon is - lakásajtaja elé virágcsokrok és mécsesek kerültek. Majd a folyosón lassan kialudtak a parányi lángocskák... ám az emlékezésnek nem szab határt az idő.

A szerkesztőség nevében: V. Horváth Mara