Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-02-18 / 5. szám

" 3P ~y~ I SZEKSZÁRDI n H 2007. FEBRUÁR 18. KA VE. DUPLA HABBAL vasArSapH „Az érzelmek, a gondolkodás az akarat fejlesztése” SAS ERZSÉBET OLDALA Vendégeim a Belvárosi Kávéházban egy férfi és egy nő. Olessák András és Kajszáné Parti Olga pedagógusok, akikkel a Szekszárdi Waldorf Iskola alternatív oktatási módszereiről, és arról beszélgettünk, hogy ők maguk milyen úton találtak rá a Waldorf-tanítás igényére. Egy férfi: Olessák András- Neved, ismeretlenül cseng a szekszárdiaknak, ezért egy rövid bemutatkozásra kérlek...- Budapesti származású vagyok, kicsi gyermekkoromban, Zuglóban, majd a VIII. kerületben éltünk, ott jártam a Vörösmarty Gimnázium drámai tagozatába, s nem annyira a színpad, mint a történelem érde­kelt, s mindenre kíváncsi fiatal vol­tam. Ezért sok mindent kipróbáltam, nyomdaipari szakmunkásképzőben fényszedő szakmát szereztem, majd elvégeztem egy újságíró stúdiót, s egy régi osztálytársam révén Írországba utaztam, ahol egy Camphill-rendszer- ben működő - 20 ház fogyatékos gyerekekkel, önkéntesekkel - közösség­nek lettem a tagja, érdekelt Írország, érdekelt, hogy egyedül mire viszem, mire vagyok képes egy olyan közösségben, ahol mások az értékrendek. So­kat tanultam ott a gyerekektől, a többi felnőttől, s 1995-től minden évben rövidebb-hosszabb időszakra visszatértem. Közben itthon elvégeztem egy biztonsági őr tanfolyamot, s dolgoztam is ebben a munkakörben. Aztán kö­vetkezett Solymár, ahol diplomáztam a Waldorf Tanárképző Intézetben. Sok kiváló tanárom egyike volt Vekerdy Tamás, s azok a német tanárok - ez egy német iskola kihelyezett tagozata -, akiknek köszönhetően ezt a dip­lomát németül sikerült megszereznem, 2004-ben.- Utána elkezdődött a tanítás?- 2002-2005-ig már osztálytanító voltam, 16-19 éves autista és hiperak- tív gyerekeket tanítottam, majd 2005-ben hazajöttem és a Sashalmi Waldorf-iskolában - amely már kilenc éve működik - kezdtem el tanítani.- Egy igazi budapesti fiatal - aki mellesleg bejárta a fél világot - miért dönt úgy, hogy egy kisvárosban kívánja folytatni a tanítást?- A kihívás! Egy alakulóban lévő, nemrég indult iskolában úgy gondo­lom, többet tudok segíteni, mint ahol már minden jól működik. Szeret­ném mindazokat a megtapasztalásokat, átélt, megélt dolgokat, amelyeket az évek alatt szereztem a Szekszárdi Waldorf Iskolában hasznosítani. Itt keresek magamnak otthont, tetszik Szekszárd és a többi - Szekszárdtól nem túl távol lévő - Tolna megyei kisváros.- Ha visszagondolsz a gyermekkorodra, vannak olyan emlékeid, amely ezt a hivatást vetítette eléd?- Volt egy olyan gyermekkori vágyam, hogy adni valamit a világnak. Azt hiszem a legtöbbet úgy adhatja az ember - legyen az szülő, vagy pedagó­gus -, hogy a gyerek „kezébe adja a világot.” A Waldorf-tanításnak a leg­nagyobb előnye, hogy egységben láttatja a világban zajló folyamatokat. Legteljesebb mértékben a gyermeki fejlődés szakaszaihoz igazodik a ta­nítás, annak érdekében, hogy a gyermekből a világra nyitott, független személyiség, alkotó felnőtt váljék. A gyermek belső szükségletei, életko­rából fakadó igényei határozzák meg, hogy a tanár mikor mit, s főképp hogyan tanít. Egy nő: Kajszáné Parti Olga- A Waldorf-óvoda tevékenysége immár hat éve ismert a szekszárdi­ak előtt, s szeptemberben elindult az első iskolai évfolyam is, amely a Zrínyi utcai általános iskolában kapott helyet...- S most készítjük elő a második induló osztályt, ami azt jelenti, hogy egy háromrészes előadásban - ahol arról beszélünk, hogy mit nyújt a gyermekeknek a Waldorf-tanítás s 20-án (kedden) - lesz ennek a tájékoztató beszélgetésnek a harmadik része. Az első osztály 12 tanuló­val és 4 pedagógussal indult, viszont már most érezzük, hogy nagy az ér­deklődés az iskolánk iránt.- Kicsit kacskaringós volt az út- akárcsak Andrásnál - ahogy ebbe az is­kolába kerültél...- Bátaszéki származású vagyok, ott is élek, az általános iskolát és a gim­náziumot is ott jártam, s miután pedagógus szerettem volna lenni, kézen­fekvő volt, hogy az Illyés Gyula Főiskola magyar-művelődés szakán dip­lomáztam. Az első munkahelyem a gyönki iskola volt, majd a tanítással párhuzamosan - az unokanővéremen keresztül - megismerkedtem a Waldorf-módszerrel, s Budapesten tanúsítványt is szereztem róla.- A tanulás közben gondoltál arra, hogy egy Waldorf-iskolában szeret­nél tanítani?- Igen, már a képzés közben kialakult ez a vágyam, amely megvalósult, mert Szekszárdon az első Waldorf-iskola, első osztályában kezdhettem a tanítást.- Melyek azok a pontok, amelyekben a te iskolád különbözik egy általá­nos iskolától?- Ahogy a gyermekeknek átadjuk a tudást. Amikor elkezdtem Budapes­ten a képzést, döbbenten vettem észre, hogy előadóink milyen óriási tu­dással rendelkeznek, s másfajta tudással, mint amit addig tapasztaltam. Új gondolatokat hallottam és tanultam, amellyel maximálisan azonosulni tudtam. Úgy éreztem, ez hiányzott nemcsak mint pedagógusnak, hanem mint embernek is az életemből. A Waldorf-tanításban alapvető a test-szellem-lélek egysége. Azt az érzést, hogy közel kerültem a gyere­kekhez, csak ebben az iskolában tapasztaltam meg. A kapcsolat szoro­sabb, minőségileg más. Egy dolgot szeretnék csak kiemelni: készülődés az ünnepekre, együtt. A meghitt pillanatokat együtt éljük át, egymástól tanulunk, s éreztem, hogy ezt a hangulatot nemcsak hazaviszik a gyere­kek, hanem beépült az életükbe. Még nincsenek gyermekeim, de sokszor érzem azt - a lelki közelség okán -, hogy akiket tanítok az én gyerekeim. Kölcsönös köztünk a szeretet, a bizalom, a tisztelet. Akár egy igazi jó csa­ládban. Ezekre az érzésekre, a szülőknek is nyitottaknak kell lenniük, másképpen nem működik. Hiszen nem tapasztalhat mást otthon, mint amit az iskolában, ezért várjuk szeretettel 20-án (kedden) du. fél 6-kor a Zrínyi utcai általános iskolában mindazokat a szülőket, akik érdek­lődnek a Waldorf-oktatás iránt. Kitűnő előadónk lesz Pohl Balázs tanácsadó tanár személyében, aki Budapestről érkezik.- Egy-két gondolatot elöljáróban a Waldorf-tanításról...- A tanítás nálunk elsősorban nevelés. A gyermekek intellektu­sát, lelki érzelmi és akarati életét is ápoljuk. Ez elsősorban a művé­szeteken keresztül épül be a gyerekek nevelésébe, a kézimunka, kézművesség, fafaragás, agyagozás ugyanolyan fontos szerepet ját­szik az órarendben, mint a matematika, írás, idegen nyelvek, ter­mészettudományok. Az elméleti tárgyak is művészeti elemekkel átitatva jutnak el a gyerekekhez.- Nemrégiben a Waldorf-óvodában tartottál előadást a szülők­nek, s sajnálatodra nem jutott idő egy fontos mondatra...- A Waldorf-pedagógia szellemi atyja Rudolf Steiner mondta: „Legfőbb törekvésünk szabad emberek nevelése, akik képesek éle­tük célját és irányát önállóan meghatározni.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom