Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-02-18 / 5. szám

2007. FEBRUÁR 18. ANNO ___________VASÁRNAP 7'/ EG Y NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP 109. Wosinsky Mór Megyeszékhelyünk apátjai és plé­bánosai sokszor a szépirodalom­ban, a tudományban és társadalmi téren is példát mutattak. Mérey szinte a semmiből alkotta újjá a mezővárost, Szluha templomot, kórházat, iskolát emeltetett. Azt mégsem mondhatjuk egyikükről sem, hogy haláluk után egy évvel emlékszobrocskáikat árusították volna. Ilyet csak Wosinskyről tudunk. Tolna szülötte, aki nyomdokukon járt. A Tolnavármegye 1902. május 11-én újságolta olvasóinak: „A Ma­gyar Tudományos Akadémia pén­tek délután tartott nagygyűlésén Wosinsky Mór szekszárdi apátplé­bánost a történettudományi osztály levelező tagjává választotta. E vá­lasztással régi kötelességének tett eleget az Akadémia, évtizedek buz­gó munkáját jutalmazta. Wosinsky az archeológia terén nemcsak ha­zánk első tekintélye, hanem tudo­mánya, munkássága a külföld előtt is régen ismert, talán ismertebb, mint nálunk... Városunk neki kö­szönheti a vármegyei múzeum léte­sítését, melyet lelkes buzgalmával, fáradhatatlan tevékenységével tisz­tán ő teremtett meg s melynek régi­séggyűjteménye máris országos hí­rű. Nagy érdemeit jutalmazó méltó kitüntetése alkalmából örömmel üdvözöljük.” A tudós régész hírben szereplő legfontosabb művei egyfelől indo­kolták az Akadémia megtisztelését, másfelől viszont éppen azt magya­rázták, miért késett ilyen sokáig az elismerés. Tudjuk, hogy az MTA ki­adta a lengyeli őskori telepről szóló kétkötetes munkát, amelynek né­met változata a kor híres régésze, Wirchov függelékével jelent meg. Máig nélkülözhetetlen alapműve, a Tolnavármegye története megálla­pításai leginkább saját kutatásán alapultak. Szemléletes adat, hogy Wosinsky annyi ásatást és lelet­mentést véglett, amennyit az utá­na következő két emberöltőben az összes Tolna megyei régész együtt sem. Ne felejtsük el: Wosinsky emel­lett Szekszárd belvárosi plébánosa is volt, s ha szolgálatát segítették is káplánok, a legtöbb munka azért az ő vállán nyugodott. Tudósi elis­merését pedig éppen rajongó vallá­sosságának művei hátráltatták. A Lourdes csodái című francia fordí­tás láttán akadémikus uraink úgy vélekedtek, aki ilyesmiben hisz, az ne zavarja az ő köreiket. Ugyanígy rosszallták a Wosinsky keleti és északi útjaiból kiolvasható lelkes katolikus pap megnyilatkozásait is. Virág Ferenc, aki 1897-ben káplán­ja volt, még püspök korában is föl­idézte ezt a különös élményt: „Tud­juk egy részről, hogy elismerés, ju­Újítsuk fel Garay Antal síremlékét! A szekszárdi temetőkben külön­böző felmérések megállapításai sze­rint közel húsz, a megye, a város múltjában, életében kiemelkedő sze­repet játszó személyiség sírja találha­tó. E sírok állapota különböző - több­ségük, sajnos gondozatlan. A Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület feladatának tekinti e sírok védetté nyilvánítási eljárásának kez­deményezését. Ezen eljárás - ha el is kezdődne - hosszadalmas és végki­menetele kétséges. A cselekvésre azonnal is nyílik le­hetőség.. Ezért e felhívás: újítsuk fel Garay Antal alsóvárosi temetőben lévő sírját, síremlékét! Garay Antal Szek­szárd szülötte, aki ré­szese volt az 1848-as párizsi forradalom bari­kádharcainak, majd szabadságszeretete ha­za, a 49-es zászlóaljba vezényelte. Itt honvéd, zászlótartó hadnagy, majd főhadnagyként vett részt a ma­gyar szabadságharc ütközeteiben. Közeledik március tizenötödike. A megyeszékhelyen már hagyomá­nyosnak mondható az e nap alkalmá­ból megtartott ünnepségek rendje. Az iskolák által bemutatott műsor után kerül sor a Béla téri emlékmű megkoszorúzására, valamint a 48-as sírokon a megemlékezés virágainak elhelyezésére. A koszorúzáson évek óta résztvevő civil szervezetekhez, intézményekhez fordul elsősorban kéréssel a honismereti egyesület. Az idén a tisztelgést egy-egy szál virág jelképezze, s a koszorúk árának összegét fordít­suk Garay Antal honvéd főhadnagy elhanyagolt állapotú sírjának felújítá­sára. E nemes cél első felka- rolója a Tolna Megyei Bajtársi Egyesület Zrínyi Miklós Honvéd Nyugál­lományú Klubja, de Papp Mária szekszárdi talom, dicséret, hatalmas élénkítői a munkakedvnek, az ambíció fűtői, más részről pedig a figyelmetlen­ség, gáncsoskodás, hálátlanság le­vernek, bántanak, letörnek, ha nincs elegendő lelkierőnk mind­ezek fölött való uralomra. Mivel pe­dig tudósaink elég sokszor talál­koztak és találkoznak ma is ezek­kel a megpróbáltatásokkal, való­ban szükségük van önzetlenségre, önmegtagadásra és fegyelmezett­ségre. Mily jó, ha lelkünk gyökér­szálai az evangélium, a keresztény szellem termőtalajába nyúlnak le és abból táplálkoznak. A tudósok is emberek és a tudo­mányos akadémiák is emberekből állanak. Volt alkalmam megfigyelni lakos személyében már egyéni támo­gató is jelentkezett. A Tolna Megyei Egyed Antal Hon­ismereti Egyesület kéri mindazokat, akik e nemes céllal egyetértenek, hogy adományaikat az OTP Rt. Szek­szárd 11746005-20007779 számla­számra utalják. Esetleges tájékozta­tás a 74/410-999-es telefonszámon kapható. Levelezési cím: 7100 Szek­szárd, Hermann O. u. 8. Előre is köszönjük a támogatáso­kat !■ Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület azt a hatást, melyet a mellőzés vál­tott ki egyik paptársam leikéből. De volt lelkiereje a megaláztatás elvi­selésére. Már jó ideje élvezte kül­földi tudós társaságok elismerését, mikor itthon fukarkodtak ezzel. Kedélyére nyomasztólag hatott, de munkakedvét nem vesztette el. E tudós paptársam Wosinsky Mór volt. Mi nagy baj volna az, ha az emberi kultúrmunkának hősei és a nemzeti kultúra napszámosai nagylelkűséggel és önfeláldozással nem győznék. Fölverné az ember boldogulásának útjait a gyom, a gaz, a testi és szellemi halál borzal­mai fojtogatnák az ellenséges erők­kel bajoskodó embert.” Tanulságos szavak - akkor is, ma is. Nem lehet rájuk azzal az önelé­gült mosollyal reagálni, hogy ma már Wosinsky Mór nevét viseli a múzeum, vagy jobb időkben már rendeztek kongresszust is az ő tisz­teletére, s Farkas Pál emberi szob­rát is meg lehet koszorúzni, s a ró­la kiadott emlékkötet jelentőségé­hez méltó tett. A megbecsülésnek és a kései elégtételnek még ezernyi formája lehetne a megye és a város részéről - csak akarni kellene. Dr. Töttős Gábor ÓDON IDŐBEN Február 19-én 120 éve, 1887-ben először adták nálunk Jókai és Strauss operettjét, a Cigánybá­rót. Február 20-án 110 éve, 1897-ben a városházán megalakult a bakta-bartinai hegyközség. Február 21-én 110 éve, 1897-ben a Vasárnapi Újság a püspökké kinevezett szekszárdi címzetes apát, Fraknói Vilmos arcképét közölte. Február 22-én 120 éve, 1887-ben remekül sikerült a szegények javára rendezett elöljárósági álarcosbál. 100 éve, 1907-ben elhunyt Wosinsky Mór. Február23-áh 185 éve, 182.2-ben született Uzdborjádon Sass Ist­ván tiszti főorvos, Petőfi barát­ja, emlékíró, aki 25 évig élt a Bezerédj utcában. 1175 éve, 1832-ben a szekszárdi Déry István fordításában mutatták be a Szerelemféltő Ida című vígjátékot Miskolcon. Február 24-én 110 éve, 1897-ben leégett Etl József mérnök csör- ge-tói fürdőháza. Február 25-én 120 éve, 1887-ben a Szekszárd Vidéke A társada­lom páriái című vezércikk­ében a cigánykérdés megoldá­sát sürgetve írta: „Nagy mu­lasztás hibáit kell még helyre­hoznunk.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom