Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-02-18 / 5. szám
2007. FEBRUÁR 18. ANNO ___________VASÁRNAP 7'/ EG Y NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP 109. Wosinsky Mór Megyeszékhelyünk apátjai és plébánosai sokszor a szépirodalomban, a tudományban és társadalmi téren is példát mutattak. Mérey szinte a semmiből alkotta újjá a mezővárost, Szluha templomot, kórházat, iskolát emeltetett. Azt mégsem mondhatjuk egyikükről sem, hogy haláluk után egy évvel emlékszobrocskáikat árusították volna. Ilyet csak Wosinskyről tudunk. Tolna szülötte, aki nyomdokukon járt. A Tolnavármegye 1902. május 11-én újságolta olvasóinak: „A Magyar Tudományos Akadémia péntek délután tartott nagygyűlésén Wosinsky Mór szekszárdi apátplébánost a történettudományi osztály levelező tagjává választotta. E választással régi kötelességének tett eleget az Akadémia, évtizedek buzgó munkáját jutalmazta. Wosinsky az archeológia terén nemcsak hazánk első tekintélye, hanem tudománya, munkássága a külföld előtt is régen ismert, talán ismertebb, mint nálunk... Városunk neki köszönheti a vármegyei múzeum létesítését, melyet lelkes buzgalmával, fáradhatatlan tevékenységével tisztán ő teremtett meg s melynek régiséggyűjteménye máris országos hírű. Nagy érdemeit jutalmazó méltó kitüntetése alkalmából örömmel üdvözöljük.” A tudós régész hírben szereplő legfontosabb művei egyfelől indokolták az Akadémia megtisztelését, másfelől viszont éppen azt magyarázták, miért késett ilyen sokáig az elismerés. Tudjuk, hogy az MTA kiadta a lengyeli őskori telepről szóló kétkötetes munkát, amelynek német változata a kor híres régésze, Wirchov függelékével jelent meg. Máig nélkülözhetetlen alapműve, a Tolnavármegye története megállapításai leginkább saját kutatásán alapultak. Szemléletes adat, hogy Wosinsky annyi ásatást és leletmentést véglett, amennyit az utána következő két emberöltőben az összes Tolna megyei régész együtt sem. Ne felejtsük el: Wosinsky emellett Szekszárd belvárosi plébánosa is volt, s ha szolgálatát segítették is káplánok, a legtöbb munka azért az ő vállán nyugodott. Tudósi elismerését pedig éppen rajongó vallásosságának művei hátráltatták. A Lourdes csodái című francia fordítás láttán akadémikus uraink úgy vélekedtek, aki ilyesmiben hisz, az ne zavarja az ő köreiket. Ugyanígy rosszallták a Wosinsky keleti és északi útjaiból kiolvasható lelkes katolikus pap megnyilatkozásait is. Virág Ferenc, aki 1897-ben káplánja volt, még püspök korában is fölidézte ezt a különös élményt: „Tudjuk egy részről, hogy elismerés, juÚjítsuk fel Garay Antal síremlékét! A szekszárdi temetőkben különböző felmérések megállapításai szerint közel húsz, a megye, a város múltjában, életében kiemelkedő szerepet játszó személyiség sírja található. E sírok állapota különböző - többségük, sajnos gondozatlan. A Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület feladatának tekinti e sírok védetté nyilvánítási eljárásának kezdeményezését. Ezen eljárás - ha el is kezdődne - hosszadalmas és végkimenetele kétséges. A cselekvésre azonnal is nyílik lehetőség.. Ezért e felhívás: újítsuk fel Garay Antal alsóvárosi temetőben lévő sírját, síremlékét! Garay Antal Szekszárd szülötte, aki részese volt az 1848-as párizsi forradalom barikádharcainak, majd szabadságszeretete haza, a 49-es zászlóaljba vezényelte. Itt honvéd, zászlótartó hadnagy, majd főhadnagyként vett részt a magyar szabadságharc ütközeteiben. Közeledik március tizenötödike. A megyeszékhelyen már hagyományosnak mondható az e nap alkalmából megtartott ünnepségek rendje. Az iskolák által bemutatott műsor után kerül sor a Béla téri emlékmű megkoszorúzására, valamint a 48-as sírokon a megemlékezés virágainak elhelyezésére. A koszorúzáson évek óta résztvevő civil szervezetekhez, intézményekhez fordul elsősorban kéréssel a honismereti egyesület. Az idén a tisztelgést egy-egy szál virág jelképezze, s a koszorúk árának összegét fordítsuk Garay Antal honvéd főhadnagy elhanyagolt állapotú sírjának felújítására. E nemes cél első felka- rolója a Tolna Megyei Bajtársi Egyesület Zrínyi Miklós Honvéd Nyugállományú Klubja, de Papp Mária szekszárdi talom, dicséret, hatalmas élénkítői a munkakedvnek, az ambíció fűtői, más részről pedig a figyelmetlenség, gáncsoskodás, hálátlanság levernek, bántanak, letörnek, ha nincs elegendő lelkierőnk mindezek fölött való uralomra. Mivel pedig tudósaink elég sokszor találkoztak és találkoznak ma is ezekkel a megpróbáltatásokkal, valóban szükségük van önzetlenségre, önmegtagadásra és fegyelmezettségre. Mily jó, ha lelkünk gyökérszálai az evangélium, a keresztény szellem termőtalajába nyúlnak le és abból táplálkoznak. A tudósok is emberek és a tudományos akadémiák is emberekből állanak. Volt alkalmam megfigyelni lakos személyében már egyéni támogató is jelentkezett. A Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület kéri mindazokat, akik e nemes céllal egyetértenek, hogy adományaikat az OTP Rt. Szekszárd 11746005-20007779 számlaszámra utalják. Esetleges tájékoztatás a 74/410-999-es telefonszámon kapható. Levelezési cím: 7100 Szekszárd, Hermann O. u. 8. Előre is köszönjük a támogatásokat !■ Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület azt a hatást, melyet a mellőzés váltott ki egyik paptársam leikéből. De volt lelkiereje a megaláztatás elviselésére. Már jó ideje élvezte külföldi tudós társaságok elismerését, mikor itthon fukarkodtak ezzel. Kedélyére nyomasztólag hatott, de munkakedvét nem vesztette el. E tudós paptársam Wosinsky Mór volt. Mi nagy baj volna az, ha az emberi kultúrmunkának hősei és a nemzeti kultúra napszámosai nagylelkűséggel és önfeláldozással nem győznék. Fölverné az ember boldogulásának útjait a gyom, a gaz, a testi és szellemi halál borzalmai fojtogatnák az ellenséges erőkkel bajoskodó embert.” Tanulságos szavak - akkor is, ma is. Nem lehet rájuk azzal az önelégült mosollyal reagálni, hogy ma már Wosinsky Mór nevét viseli a múzeum, vagy jobb időkben már rendeztek kongresszust is az ő tiszteletére, s Farkas Pál emberi szobrát is meg lehet koszorúzni, s a róla kiadott emlékkötet jelentőségéhez méltó tett. A megbecsülésnek és a kései elégtételnek még ezernyi formája lehetne a megye és a város részéről - csak akarni kellene. Dr. Töttős Gábor ÓDON IDŐBEN Február 19-én 120 éve, 1887-ben először adták nálunk Jókai és Strauss operettjét, a Cigánybárót. Február 20-án 110 éve, 1897-ben a városházán megalakult a bakta-bartinai hegyközség. Február 21-én 110 éve, 1897-ben a Vasárnapi Újság a püspökké kinevezett szekszárdi címzetes apát, Fraknói Vilmos arcképét közölte. Február 22-én 120 éve, 1887-ben remekül sikerült a szegények javára rendezett elöljárósági álarcosbál. 100 éve, 1907-ben elhunyt Wosinsky Mór. Február23-áh 185 éve, 182.2-ben született Uzdborjádon Sass István tiszti főorvos, Petőfi barátja, emlékíró, aki 25 évig élt a Bezerédj utcában. 1175 éve, 1832-ben a szekszárdi Déry István fordításában mutatták be a Szerelemféltő Ida című vígjátékot Miskolcon. Február 24-én 110 éve, 1897-ben leégett Etl József mérnök csör- ge-tói fürdőháza. Február 25-én 120 éve, 1887-ben a Szekszárd Vidéke A társadalom páriái című vezércikkében a cigánykérdés megoldását sürgetve írta: „Nagy mulasztás hibáit kell még helyrehoznunk.”
