Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-12-02 / 40. szám

2007. DECEMBER 2. IRODALMI IDÉZŐ SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Illyés indulása - kortársi szemmel (2.) Múlt heti lapszámunkban - Né­meth László tanulmányának segít­ségével - az ifjú Illyésre emlékez­tünk. a költőre, ki még csupán hangját, stílusát próbálgatja. Aki legelején jár életleckéinek. Megál­lapíthattuk, az irodalmat át- és megírók talentuma olykor hosszú évekig szunnyad, kibontakozásá­hoz keresi a megfelelő teret és időt. Pezsdítő persze, ha az alkotó barát­ságot köt korának szellemi vezér- egyéniségeivel, az ő hatásuk alatt fodrozódik át rajta az antikvitás va­lahány szépséges tanulsága, majd a későbbi korok esztétikája, forma­nyelve, ideái. Németh László a Nyugat 1931. évi 15. számában a tanítómester Füst Milán mellett Erdélyi Józsefet említi, mint Illyés ízlésének, meg­nyilatkozási módjának formálóját és példamutatóját. „A másik hatás, amely Illyést to­vább lendítette, már nem fűzhető ekkora biztonsággal egy névhez s ha Erdélyi Józsefet említem, ez a név itt félig szimbolikus s Erdélyi bátorító példáján kívül a népi sors és a népköltészet állandó hatását is jelenti. Minden kísérletnek, mely a klasszikus költészet hangulatát akarja modern hangszeren felidéz­ni, veszedelme valami túliro- dalmias talajtalanság, páraszerű szétfoszlás fákba, csillagokba, lly- lyésnél a népies hatás szerencsé­sen köti meg ezt az irodalmias légi- séget. Az illanó realitást megsú­lyosbítja, a bukolikus táj konkrét magyar színeket kap, a természet ölén élő ember csomós öklű, fejét lógató magyar paraszt lesz, képze­lete szárnyaira súlyt akaszt a nehéz emlékezés s verse túlkönnyű lebe­gését le-lerántja a magyaros ütem. Van Illyés Gyulának egy igen szép verse, a címe Dunántúli reggel. Az első rész csupa fény, szárnyalás, gondtalanság: a Dunántúl ebben a részben a költő paradicsoma. A második rész a zsellért mutatja, amint igájával fekete, idegen dom­bokon száll, mint hajós a tengeren. Ebben a részben a Dunántúl a pa­rasztember pokla.” Érdemes szemügyre vennünk a Dunántúli reggel képeit. „Két kézzel fogom a foghijjas kerítést / s dűlök mosolyogva a kis köcsögfának,”, másutt: „Fönt va­gyok s élek. De emlékeim még nem / ébredtek föl vélem. Oly egyedül léptem / az udvarra, olyan egyked­vűen, szabadon / akár nyúj­tózkodó kutyám oldalamon / mely szemét lehunyva most a napba ásít...” Ezekre a lágy, idilli atmosz­férát festő sorokra következik a pa­raszti teljesség cselekvés- és létér- zés-hű ábrázolása: „Ktint a dülőú- ton megköpi tenyerét / a zsellér s mint hajós sötétlő tengeren / száll már igájával fekete idegen / dom­bokon, felette gyászoló sirályok / károgják hogy sose ér útja végére...” Németh László találóan fogalmaz, mikor azt írja: „Petőfin kívül talán egyetlen magyar költő sem volt ennyire otthonos a maga versében. Semmi papos nekikészü- lődés, ingmell-merevség, itt a mez­telen mell jár föl-le, szí mélyet és piheg akadozva. Ha a költő motor­ját akarod kipróbálni, nézd meg, mennyi prózával lehet megterhel­ni. Illyés bírja..." Könnyű persze annak, aki egy­szerre születik lanttal és pennával kezében, aki dalolva kíséri magát, ám legalább ilyen ördögi ügyesség­gel rögzít folyondáros vagy tőfor­ma sorokat a papíron. Illyés minde- nik műnemben maradandót alko­tott. Ezt pedig csakis úgy tehette meg, hogy végigjárta a születő mű­veinek össze sorát - azokat, ame­lyeket létre tudott hozni, még in­kább pedig, amelyeket adott élet­korban nem... Amiket csak érzett lelkében és agyában formálódni, bizonytalan alakot ölteni, ugyan­azon pillanatban széjjelmorzsolód­ni... Mert ezek jelentenek igazi erő­próbát, meg talán a rendszeres munka még. Németh így tudósít fent nevezett jelenségről: „Illyés el­ső kötetében gyakran megtörtént, hogy a vers több kis versre esett szét, a szabad vers nem volt elég fe­gyelmezett, következetesen keresz­tülvitt, szakról szakra más ritmus­rendszerbe csúszott, mintha egy zeneszerző taktusról-taktusra cse­rélgetné a «bé»-ket és «kereszted­et. A felhők gomolygása csak egy állandó ég előtt, egy nyugodt tó tükrében szép; felhők ég nélkül vagy millió hullámon széttörve: ká­osz. Illyés maga is érezhette verse zenei amorfságát, mert új köteté­ben, a Sarjurendek-ben a szabad versről kötött formára tért át. Ez az áttérés nem elhatározásszerű ug­rás; fokról-fokra szokik át a mér­tékre, ahogy a versei jobban sike­rülnek. Ez a mérték: a rímes és rímtelen alexandrin, a háromszor hatos sor, a hatlábas rímtelen jam- bus elég kényelmesek ahhoz, hogy a ázabad versköltőt ne feszélyez­zék, viszont biztosítják azt a hal­vány ritmikai következetességet, amelyre Illyés verseinek nagyon is nagy szükségük volt.” Lépcsőfokok. Lépcsőfokok min­denütt és mindenkor. Rájuk lé­pünk, csusszan lábunk és újra csak mászunk, várunk, akarunk. Alat­tunk törik a perem, néha még kor­lát sincs fogódzónak, levegőbe markolunk. Semmi több, csak fo­kokat járunk, ha ekképp tekintünk rájuk, megkönnyítjük a leírandó sorsát is. Illyés írta Szekszárd című versében: „A ház, ahogy hűdött fe­jét behúzza / a kancsi ablakok, padlás-lyukak / a csempe part, a nyáladzó patak, / a bamba kis híd, a mihaszna utca / és körben e sze­les, eszehlg puszta / és fönt a vízfe­jű domboldalak - / hát ezek küld­ték; ezeken haladt / sietős léptével az égi útra! „ Panyi Zita 13. feladvány A kortársai közül kikkel állt barátságban Illyés Gyula? Legalább három személyre gondolunk! Megfejtéseiket (az előző feladványokét isj szerkesztőségünk címére várjuk: Szekszárd, Béla tér 8., Polgármesteri Hivatal, aljegyzői titkár­ság. Kérjük, hogy a választ beküldők saját nevük mellé írják oda az iskola nevét is, ahová járnak, s a borítékra a „LITERÁTOR” jeligét! Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy a jövőben rovatunk nem csupán az iskolás korosztályt hívja játékra. A visszajelzések alap­ján, igazodva az Önök igényéhez, örömmel fogadjuk bárki helyes megfejtését! Minden hónap végén a helyes megfejtést beküldők között sorsuljuk ki azt az értékes ajándékcsomagot, melyet a Babits Kiadó ajánlott fel. CSALÁDI ESEMÉNY? NÉVNAP? SZÜLETÉSNAP? EGYÉB ÜNNEPI ALKALOM? SEGÍTÜNK! KERESSEN MINKET! Babits Kiadó Kft. ^ 7100 Szekszárd, Sport u. 10-13. < í Telefon: 74/529-389; fax: 74/529-383 E-mail: info@babitskiado.hu Web: www.babitskiado.hu SZEKSZÁRDON, a Panoráma mozi előterében DECEMBER 5-ÉN, SZERDÁN 8-16 óráig NADRÁG- ÉS KOSZTÜMVÁSÁR 40-50% engedménnyel a készletből! • TÉLI szövetnadrágok 2000-2500 Ft • TÉLI sztreccsnadrágok 2500-3000 Ft • Szoknyakosztümök 4900-6200 Ft • NADRÁGKOSZTÜMÖK (csikós, kockás, mintás) 7500-8500 Ft • Blúzok, ingek, tunikák (nagy méretekben is!) 2500-3000 Ft • Bélelt zakók, alkalmi ruhák, szoknyák! KARÁCSONYI ÁGYNEMŰ-, PAPLAN- ÉS FÜGGÖNYVÁSÁR SZEKSZÁRDON, a Panoráma mozi előterében DECEMBER 5-ÉN, SZERDÁN 8-14 óráig. • Pamut, krepp, szatén, frottír, flanel, damaszt ágyneműk, lepedők • Törölközők, párnák, plédek, ágytakarók, anginok • Kis- és nagypárnahuzatok, köntösök • Függönyök (vitrázs, jackard, voile, organza ... stb.) széles választékban • Téli mosható paplanok 2 600 Ft • Téli, gyapjúval töltött paplanok 3 800 Ft • Mágneses derékalj 12 500 Ft • Kétszemélyes paplan, pléd is kapható! UROLÓGIA MAGÁNRENDELÉS Dr. Papp Ferenc OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOS Helye: Ergonom Kft. orvosi ren­delője, Szekszárd, Tartsay u. 10. Rendelési idő: csütörtök 17-19 óráig Bejelentkezés: 74/419-448/122 mellék, 70/524-43-34 AKKUK ELEMEK Normál vagy speciális méretben Feszültségforrások, tápegységek álomakkuk szünetmentes tápegysegekbe Még kedvezőbb árak! €#T.RONlK-------------------­7100 Szekszárd, Kossuth u. 8. Tel/Fax: 74/312-645 lnfo@emUonlk.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom