Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-12-02 / 40. szám

2007. DECEMBER 2. I _____HÉTRÖiThETRE tasAmSap 7 Fo rralt bort mérnek a „rotarysok” a Garay téren Beszélgetés az új elnökkel, Dr. Horváth Bélával Ahogyan a világon mindenütt, a szek­szárdi Rotary Club is évente választ új elnököt. E tisztsé­get néhány hónap­ja Dr. Horváth Béla egyetemi tanár, a Pécsi Tudomány- egyetem rektor-he­lyettese tölti be. Beszélgetésünk elején megemlítet­tem azt a megfi­gyelésemet, misze­rint a világelnök által elhatározott nagy és közös cé­lok mellett a helyi elnökök személyisége is befolyá­solja az adott - fegyelmezett és céltudatos - közösség célkitűzé­seit.- Ez valóban így van, mégpedig azért, mert a nagy világszervezet, a Rotary minden elnöke meghirdet egy programot. A jelenlegi kanadai világelnök az „oszd szét” - termé­szetesen a javakat - szlogenjében is meghatározta a programot. Vagyis a nagy világkoncepciót úgy kell érteni, hogy szétosztás révén lehetőség szerint minél többen ré­szesüljenek a javakból.- Nyilván a helyi szervezetek be­csatlakoznak a világprogramba, ám hozzáteszik saját célkitűzései­ket.- Amikor elnök lettem, termé­szetesen én is megfogalmaztam a „rotarys” koncepciómat. Ebbe nyilvánvalóan beletartozik a club építése és a sokak által ismert kari­tatív tevékenységek folytatása, il­letve a nemzetközi kapcsolatok ki­alakítása, bővítése. Hozzáteszem, hogy bizonyos hiedelmekkel ellen­tétben nem a dúsgazdag és önma­gukkal mit kezdeni nem tudó em­berek gyülekezete a Rotary Club, hanem olyan civil szerveződés, mondhatni baráti társaság, ame­lyet egyrészt az tart össze, hogy szívesen találkozunk, beszélge­tünk egymással és vacsorázunk együtt hetente egyszer. Másrészt pedig komoly összetartó erőt je­lent az a közös ^szme, hogy segít­sünk másokon. Gondolok itt a szo­ciálisan rászorulókra, vagy a tehet­séges fiatalokra. A segítségnyújtás megvalósulásához saját pénzünk­kel - tagdíj és a konkrét akciók kü­lön támogatása - is hozzájárulunk. Emellett rendre szervezünk gyűj­tést is.- Hogyan lehet bekapcsolódni a mostani gyűjtésükbe.- Könyvgyűjtési akciónk már el­kezdődött és december 10-ig tart. A Lúgoson élő néhány ezer ma­gyarnak szeret­nénk segíteni. A város lakosságá­nak másfél szá­zalékát kitevő, mondhatni ma­roknyi csoport Magyar Házat akar kialakítani, ahol áldásos len­ne egy köz­könyvtár létre­hozása, termé­szetesen magyar nyelvű könyvek­ből. Ebben sze­retnénk nekik segíteni, ezért fordulunk a szek­szárdiakhoz, s azt kérjük, hogy akinek van olyan jó állapotban le­vő könyve, amit már nem tud használni, vagy már kinőtte a könyvtárát, ajánlja föl a lugosiak- nak karácsonyi ajándékul. Az ösz- szegyűlt könyveket klubunk ösz- szecsomagolja és kiszállítja.- Hol lehet leadni a köteteket?- Két helyen: az Arany János ut­ca 23-25. szám alatt található TenSoft Kft,-ben (volt Zöldért), va­lamint a Módvin szaküzletben, a Béla téren.- A másik akció?- Szintén a napokban kezdődik. A Garay téri karácsonyi vásár ide­jén, minden hét második felében - csütörtök, péntek és szombat - délután 15 órától este hét óráig - a Rotray Club tagjai forralt bort kí­nálnak a sétálóknak és vásárlók­nak, amit saját termésükből aján­lottak föl és készítenek el tagjaink. Az ebből befolyt összeget szintén jótékony célra ajánljuk föl. Egy­részt a klub által rég óta támoga­tott Faddi Gyermekotthonnak ado­mányozunk. Másrészt a kórházi Hospis Alapítványnak juttatnánk nagyobb összeget, amivel hozzájá­rulunk, hogy a nagyon súlyos álla­potban lévő betegeknek speciáli­san kiképzett személyzettel külön részleget alakíthassanak ki.- Ügy tudom, mindkét nemes célhoz minden esztendőben több százezer forinttal járulnak hozzá.- Ez így igaz. Mellettük több, vo­lumenében kisebb cél megvalósu­lásához is hozzájárulunk. Ezek kö­zött említem a most induló akción­kat. Rászoruló általános iskolás gyerekeket támogatunk: mi három szekszárdi kisdiák nyaralását biz­tosítjuk - ahogyan partnerklubja­ink - Nagyvárad, Lugos, Debrecen és Szeged - is a saját városukban élő tanulókat táboroztatják, ebben az évben Lúgoson. V.H.M. Színvonalas hangverseny a szeretet jegyében Falussy Mária negyven éve a pályán Nem túlzás kijelenteni, hogy no­vember 20-án, a Művészetek Há­zában megtartott - mindvégig emelkedett hangulatú - koncert valóságos társadalmi eseménye volt városunknak. Ekkor került sor Falussy Mária zenetanári munkásságának 40. évfordulója tiszteletére rendezett hangver­senyre - az ünnepelt művész-ta­nár főszereplésével. Előrebocsátom, ez alkalommal nem elsősorban a fellépők tökéle- tes(!) művészi előadásáról szól­nék, hanem többségében magáról az eseményről, ami Szekszárdon ma már igen sajnálatosan hiány­cikknek számít. Ez is egyik magya­rázata lehet a művészek és közön­ségük hihetetlen, ám érthető össz­hangjának, az érzékelhető öröm­nek, ami egyben utalás a mostani­hoz hasonló magasztos rendezvé­nyek iránti igénynek. S valóban. Már a - szinte telt házas - koncert első száma (Bach: a moll fuvolaver­seny ILI.) után kitapintható volt a művészek, illetve a zeneszerető ünneplők szoros egysége. Egy ide­gen számára bizonyára úgy tűnhe­tett, mintha a fellépők összeforrt, folyamatosan együtt szereplő „tár­sulatot” alkotnának. Persze, társu­lat is volt ez a javából, „félhangok- bói” értve egymást tökéletesen ze­néltek - együtt, noha közös színpa­di történetük e formában nem iga­zán volt. Ám a gyakorlott művé­szek között összetartó erőt jentett a zene-, az egymás és Mária iránti tisztelet, szeretet. Ide értve - ez al­kalomból Szabó Lőrinc megszólal- tatóját - Németh Judit előadómű­vészt is, akinek kvalitásait a szek­szárdiak jól ismerik. No és a közönség egysége? Nem kell lélekbúvárnak lenni ahhoz, hogy az ember pontosan kiérezze azt a Falussy Mária iránt áradó, összekovácsolódott nagyrabecsü­lést, reverenciát. S mint már emlí­tettem, mindez ugyanúgy jellemez­te a művészeket, mint hallgatósá­gukat. De maradjunk még a közön­ségnél: ahogyan a remekül felké­szült műsorközlő, Szily Lajos is fel­sorolta: Falussy Mária több tanára, sok tanítványa, ismerősei és bará­tai, a szekszárdi zeneszeretők egy­aránt eljöttek ünnepelni. Mindannyian lélekemelő él­ményben részesültünk. A szakma képviselőit és a zené­hez kevésbé értőket egyaránt magával ragadta az előadás színvonala, s jegyezzük meg, hogy a műsor összeállítását is nagy profizmus jellemezte. A Szekszárdhoz mindig hű­séges zenetanár nevéhez fű­ződik az igen kedvelt Augusz- házi hangversenysorozat szer­vezése (de hiányoznak azok az esték is), de előadóként ő maga is gyakran vett részt a város kulturális életében. Je­lenleg nyugalmazott tanár­ként Bátaszéken, a Kanizsai Dorottya Általános és Zeneis­kolában tanít. Az elhangzott Bach, Bee­thoven, Mendelssohn, Brahms és Szkrjabin művek előadóinak olykor jó kedvvel páro­sult teljesítményét olykor szűnni nem akaró taps kísérte: az ameri­kai turnéról éppen hazatért Balogh Józsefét (klarinét), Dobainé Kugler Zsuzsannáét (zongora), Falussy Máriáét (klarinét), Köntös Hedvi­gét (cselló), Lányi Péterét (zongo­ra), Németh Juditét (vers) és Verhás Virágét (fuvola). Nagyon is elnyerte a közönség tetszését az a kedves közjáték, ami­kor az egyik mű előtt Balogh József meglepetésszerűen szóban kö­szöntötte Falussy Máriát, majd hi­hetetlen virtuozitással, különleges feldolgozásban játszotta el neki a Happy birthsday kezdetű születés- napi köszöntőt. A számok befe- jeztekor zúgott a vastaps, ahogyan a koncert végén is, s aközben, amint az emeletes és kerekre kötött virágkompozíciókat átadták Máriá­nak a baráti társaságok, a város művelődési bizottságának elnöke, a barátok, a tisztelők. S a fegyelme­zettségéről (is) híres Falussy tanár­nő olykor elmosolyodott, olykor meghatódott, miként a közönség is. Köszönet, hogy ott lehettünk ezen a hangversenyen. V. H. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom