Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-11-25 / 39. szám

2007. NOVEMBER 25. IRODALMI IDÉZŐ vasArnapW) Illyés indulása - kortársi Könnyű utólag fogalmakat rendel­ni egy életpályához, mint európai­ság, patriotizmus, népiség és de­mokrácia-vágyás. Ilyenkor eviden­ciaként éljük meg a kasztokat, ma­gától értetődő természetességgel bólintunk rájuk. Vajon így tennénk akkor is, ha visszautazva az idő­ben kortársi és baráti közelből fi­gyelnénk az induló Illyés Gyulát? Felismernénk-e megbúvó jeleit a majdani lapszerkesztő, a négysze­res Bamgarten-díjas író, költő, s a népért a nép hangján szóló, a né­pet nevelő vezéregyéniség tehetsé­gének? Illyés Gyula „Verseiből nem annyira a közleni való, mint inkább a közlés kényszerét érezzük. Az ihlet föl­vert szelei hányják-vetik őt, mint színváltó fűzfát, amely egy-egy szélrohamnál szürkéből ezüstbe, azután megint ezüstből szürkébe fordul. Kell neki ez az áramlás, SZEKSZÁRDON, A PANORÁMA MOZI ELŐCSARNOKÁBAN DIVATÁRUVÁSÁRT TARTUNK NOVEMBER 26-ÁN, hétfőn 8-14 óráig. AJÁNLATAINK: • Mosható télikabátok, dzsekik • Női irhakabátok • Szoknyák, nadrágok, blézerek • Kötött blúzok, kardigánok • Polár blúzok • Női kalapok, sapkák, sálak, kesztyűk • Őszi jellegű kosztümök • AKCIÓS kosztümök amíg a készlet tart. VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! mozgás-kelés, amelyet valahogy majd csak követ a vers is. «Önön szeleimben hajlongok, bókolok» - írja egyhelyütt s alig lehetne talá­lóbban jelezni költői állapotát.” Németh László Illyés-tanulmá- nyának sorai ezek a Nyugat 1931. évi 15. lapszámából. Nem túl hí­zelgő megállapítások, ismerjük el. Mindenképpen figyelemre méltó, ha egy fiatalembert közlési vágy fűt, ám a hasonlat egyértelműen a még éretlen, saját temperamentu­mát zabolázni nem tudó, inkább ígéret, semmint tehetség költőt tünteti fel Illyést, aki ekkor csupán huszonkilenc éves. Mi történt eleddig az ő életében? Hol tart? A budapesti bölcsészkar magyar­francia szakos hallgatója, megjárta Párizst (igaz, a várható letartózta­tás elöl menekülve, mivel diák- és ifjúmunkás mozgalmakban vett részt, ezenkívül 1919-ben felsora­kozott a románok elleni csatában - olvasható többek között Gacsályi József életrajz-vázlatában), ahol szerepet vállalt a magyar emigrá­ció életében, a Sorbonne előadása­it látogatta, megismerkedett a fran­cia szürrealizmus ekkor bontako­zó mozgalmának képviselőivel, emigráns folyóiratok közölték ver­seit, kritikáit, fordításait, majd a Nyugat is 1927-től, a következő év­ben pedig kiadták első verseskötet­ét, a Nehéz földet. Ami ezen túlmu­tat: megismerkedett Babits Mihály- lyal, aki egy ideig latinra tanította őt a tanulmányt író Németh Lász­lóval egyetemben, s barátságot kö­tött József Attilával. Megbocsátha­tó hát az ifjúkori lázongás, ha fi­gyelembe vesszük a történések gyors egymásutániságát. Németh mégis így folytatja: „Ily- lyés Gyula inkább temperamen­tum, mint egyéniség. Tempera­mentuma hullámzásait, kedélye időjárását tükrözi s nem fárad azon, hogy magát mint emberi vál­tozatot élesen kirajzolja. Mint «a költőt» emlegeti magát s nincs nagy gondja rá, hogy ezt a költőt a többi költőtől megkülönböztesse. (...) Ady páncél-versében ő moz­dulni se tudna, Babits bonyolult ritmusai minduntalan elbotlasz- tanák, a szabadvers túlkomponált faja, ahogy az Gellértnél, Kosztolá­nyinál kialakult, agyonfegyelmez­né. Ennek a költőnek ki kellett tör­nie kora lírai miliőjéből, ha nem akart megfulladni.” Ne haladjunk el közönyösen a nagyon is dicsére­tes és sokat mutató tény mellett: FESTMENYVASAR! November 27-29. Nyitva: 10-18 óráig Szekszárd, Kölcsey Itp. 22. Illyés Gyula ebben a szabad vers­ben nemcsak azt a mértéket kapja készen, amely elég szabad ahhoz, hogy temperamentumát ne feszé­lyezze s elég költői, hogy kielégít­se, de itt találkozik először azzal a fél-idilli, fél-ódai hangulattal, e műfajok modern változataival, melyeket költészetében oly nagy­szerűen fog kihasználni.” A harmincas években látnak napvilágot meghatározó jelentősé­gű művei: a Puszták népe (irodal­mi szociográfia), a Három öreg (el­beszélő költemény), a Magyarok (naplójegyzetek), s Rend a romok­ban című verseskötete. Szegi Pál a Nyugat 1937. évi 11. számában az új Illyés-hang példájául hozza e néhány sort: „Semmit se tudsz. Menj dolgod kezdeni. / Mást úgy sem érthetsz. Titkokkal forog, / e világ csak példával van teli.” Mint fogalmazza, itt már a puritánság mellett a tömörség legfőbb paran­csa esztétikájának, a költői be­szédmodor jellemzői a kesernyés dísztelenség, a komor érdesség. „Nem a meggondolatlanul kitárul­kozó fiatalság lírája ez már, hanem a férfias tartózkodásé. Titkokat ér­zünk itt-ott, amiket nem tud, vagy nem akar még versben sem ki­mondani. A dacos, rejtőzködő lel­ket még versein keresztül se tud­juk egészen megközelíteni.” Ez a „vaskos konkrétumba hor­gonyzó népiesség” lesz stíljegye Illyésnek a következő évtizedek­ben, ez nyújt medret a huszadik századi líra és próza megújhodásá­nak. Panyi Zita 12. feladvány Mit jelent az irodalmi szociográfia műfaji meghatározás? Miképp érvényes ez a Puszták népére? Megfejtéseiket (az előző feladványokét is) szerkesztőségünk címére várjuk: Szekszárd, Béla tér 8., Polgármesteri Hivatal, aljegyzői titkár­ság. Kérjük, hogy a választ beküldők saját nevük mellé írják oda az iskola nevét is, ahová járnak, s a borítékra a „LITERÁTOR” jeligét! Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy a jövőben rovatunk nem csupán az iskolás korosztályt hívja játékra. A visszajelzések alap­ján, igazodva az Önök igényéhez, örömmel fogadjuk bárki helyes megfejtését! Minden hónap végén a helyes megfejtést beküldők között sorsuljuk ki azt az értékes ajándékcsomagot, melyet a Babits Kiadó ajánlott fel. CSALÁDI ESEMÉNY? NÉVNAP? SZÜLETÉSNAP? EGYÉB ÜNNEPI ALKALOM? SEGÍTÜNK! KERESSEN MINKET! Babits Kiadó Kft. y* f~\ ^ 7100 Szekszárd, Sport u. 10-13. J [(B) Telefon: 74/529-389; fax: 74/529-383 E-mail: info@babitskiado.hu 0 Web: www.babitskiado.hu szemmel (i.) Németh László Illyés dolgozik, nem önmaga profiljának dilettáns módon törté­nő rajzolgatásával van elfoglalva, mint mindenkor oly sokan... A vizsgálódás Füst Milán szere­pének értékelésével halad előre. Németh szerint Füst Milán volt az a rés, amelyen át kora zárt lírai at­moszférájából kiszabadult a maga tágabb közegébe. „Füst Milán, aki először szakított a jambussal, nem egy anarchikus szabadság kedvé­ért bontotta meg, hanem e nyel­vünkben lappangó nemesebb haj­lam javára. Az ő szabad versében a modern ember izgalma áhítozik valami bukolikus nyugalom után.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom