Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-11-25 / 39. szám
K . SZEKSZÁRDI asArhap MOZAIK Kettős sírok, sírrablás, bizánci útiszék Az M6-OS megelőző régészeti feltárása Az M6 autóút Tolna megyei szakaszán végzett megelőző régészeti feltárások egyes eseményeiről már értesülhettünk a sajtón keresztül. Gaál Attila, a megyei múzeum igazgatója azonban az egész évad régészeti munkájáról tartott vetített képes előadást. 330 ezer négyzetméteres terület feltárásáról van szó, de nem ennyinek indult, 250-260 ezer négyzetméternek határozták meg a megelőző terepbejárások elvégzésekor. Ez általában így van, mert amit a felszínen látnak, a szántásokon járva, az azért észrevehető, mert a lelőhelyek lekoptak. Aztán a leleteket a humuszréteg alatt találják meg. A 10/B lelőhely hatalmas kiterjedésű: Bátaszék, a Lajvér-patak, a Várdombról Szekszárdra vezető út környékén található, Európa egyik legnagyobb lengyeli kultúrás lelőhelye. A 013-as lelőhely területére völgyhíd építését tervezik, bár erre másik helyszín is felmerült, ami új feltárással járna. Ez 60 millió forint volt, nagyon jó régészeti eredményeket hozott, de Gaál Attila pazarlásnak gondolja új munkálatok elindítását. Lesújtó a véleménye az egész környék előkészítéséről. A 029-034 lelőhely az, ahol az új hídhoz vezető autópálya megelőző feltárásakor bronzkori cölöpökre épített házmaradványokat találtak. Ez volt az első göröngy, ahol az ember meg tudott telepedni. Itt keresztezi az M9-est az M6-os. Ezen a területen a neolitikumtól kezdve, a rézkorig, bronzkorig találtak lelőhelyet és egy XVIII. századi délszláv falu maradványát. Néhány száz méteren belül négy nagyon lényeges lelőhely, előkerült egy több mint ezer síros avar temető. Az ásatási munkálatokba is bepillanthattunk: a markoló szedi ki a földet, amit depóba szállítanak, de ez a múlt év elejétől már nem ilyen egyszerű, ugyanis akkor hoztak egy új földvédelmi törvényt, ami szerint külön-külön depóban kell gyűjteni a trágyával kezelt humusz A-t, az alatta levő humusz B-t, a kevert talajt és a nyers altalajt, és az átemelt föld mennyiségéről naprakész kimutatást kell készíteni. Ezt a régészek számára nem mindennapi feladatot a helyi földhivatal szakértő segítségével tudták megoldani. Nyáron, amikor megszűntek az áradások, megindult a feltárás az avar lelőhelyen: terepbejárás 6-8 segéderővel és 2 régésszel csatárláncban, ha valaki talált egy cserepet, azt mondta, lelőhely, akkor körbejártak, hogy hol szűnik meg a lelőhely, GPS-szel bemérték, térképre tették, dokumentálták. Itt előkerült kb. öt darab középkori cserép, meg egy-két bronzkori cseréptöredék. Ezután megszondázták, vagyis a markoló két és fél méter széles kanalával húztak egy hosszú csíkot, hogy megtudják, ez lelőhely-e. Az első csíkba belekerült 40 avar sír, ami a felszínről nem látható. Ezekre vagy ilyen szerencsés véletlen folytán, vagy már az autópálya építésekor találnak rá, és akkor ott a gépek mellett kell elvégezni a munkát. Bátaszék környékén került elő az a neolitikus edényke, aminek egyik fele egy arcot formáz: szemöldök, fül, orr, de száj az nem volt. Amikor Torma István professzor a tanítványaival eljött Szekszárdra a feltárások eredményeit megnézni, kijelentette, ez bizony férfiábrázolás. Diákjai érdeklődve kérdezték, hogy miből látja ezt. - Nincs szája, ez csak férfi lehet - felelte. Egyébként a női arcot formázó edényeknek sem volt szája, de a neolitikus edényfülek stílusában két kis fü- lecskét ragasztottak a mellkas környékre. A férfiak megkülönböztetésére nem alkalmaztak semmiféle plasztikát. Nagyon ritka az ilyen antropomorf ábrázolású edény. Megtörtént a neolitikus és a bronzkori rész feltárása, néhány V. századi germán sír is előkerült, és még láttak egy kb. 2 m2 nagyságú foltot. A jelenségeket a régészek az alapján veszik észre, hogyha a nyers sárga altalajba beleástak valamit, akkor az a felülről lejövő kevert földdel töltődik fel. Ez a síroknál, a szemétgödröknél, a házhelyeknél is így van. Erre a foltra is ráástak, ahogy lefele mentek ez a folt egyre nagyobbá vált, és lett belőle három óriási méretű téglaégető kemence, amit valószínűleg a XIV. században, vagy a XV. század elején ástak, közvetlenül a patak partjára, mert a téglaégetés nagyon vízigényes. Az avar temetőhöz visszatérve: ez átmegy az erdő területére, de ott nem kutakodhatnak, mert kemény szerződést kötöttek az autópályaépítőkkel, hogy a tervezett nyomvonalon kívül egy méterrel sem tárhatják fel a jelenségeket. A vizesek engedélyével azért megnézték, hogy a temető a töltéslábban még jelentkezik. Ez a több száz sír a korai avar időszaktól a késő avar időszakig terjed. Érdekesség, hogy nagyon sok lovassír került elő. A feltárások eredménye az avar síroknál általában kevés, mert akkoriban jellemzőek voltak a sírrablások, az eltemetett nemesfémet visszavették a halottól. Sokszor még azt sem várták meg, hogy szárazon lehessen a halotthoz hozzányúlni. A sírok mellett megtalálhatóak a rablógödrök. Ugyanez mondható el a lósírokról is, ahonnan a lószerszámokat rabolták el. Találtak olyan sírokat, ahol a lovát nem a harcos mellé, mint a honfoglaláskorban, hanem a lábához egy ugyanolyan sírba temették. A vaskengyel nagyon forradalmi találmány volt a maga idejében, nem csak biztonságban érezte magát a harcos ló hátán, de fel tudott állni, neki is tudott huzakodni a szablyával harc közben. Majdnem minden avar sírban van egy cserépedényke, azzal a sírrablók nem foglalkoztak. Ez a régészek számára azonban legalább annyira becses, mert nagyon jó korjelző. Anya és gyermeke sírját láthattuk. Jómúltkorjában világ- szenzációként jelent meg a sajtóban, hogy megtalálták a legrégebbi olyan sírt, amibe Rómeót és Júliát, egy fiatal fiút és egy fiatal lányt temettek el. Ilyen jellegű sírok, ahol tragédiák fedezhetők fel, ahol a szülő a gyerekével, vagy éppen a szülőcsatornában félig bent, félig kint a kis csecsemő, vagy egymást átölelő fiatalok fekszenek nagyon sok esetben előfordul. Nagyon megbecsült lehetett az a harcos, akinek sírjába két lovat is mellétemettek, bal karján pedig a szablya. A honfoglaló magyaroknál nyúzott lovas temetkezés volt, tehát a halotti vacsorára a lovat megették, a bőrét, a lábát, a fejét pedig kitömve a gazdája mellé temették, az avaroknál csontvázas lótemetés volt, de ugyanebben a temetőben találtak olyan sírt is, amibe két lovat temettek el az egyiket nyúzott lovas módon, a másikat csontvázasán. Ennek okán törhetik a fejüket a régészek. Bizáncból származó szétnyitható útiszéket is találtak - amiből 2007. NOVEMBER 25. Magyarországon öt darab van -, elég rossz állapotú, de mégis nagyon jelentős lelet. Az, hogy a csontvázakból menynyi marad meg, függ attól, hogy az illető milyen állapotban volt, menynyi mész volt a csontjaiban, és függ a talajtól, annak nedvességtartalmától. Egy szép pártadísz maradványa, egy pár arany fülbevaló, egy előkelő hölgynek a piperekészlete ezek abból a nagyjából egy helyen található néhány sírból valók, amiket nem raboltak ki. A lengyeli kultúrát Wosinsky kezdte el feltárni Tolna megyében. Akik akkor éltek őskori emberek voltak, de nem ősemberek, nagyszerű társadalomszervező képességgel rendelkeztek. Ők az utolsók, akik még egyben tartották a települést és a temetőt: egy nagycsalád a házcsoportja mellé temetkezett, aztán jött a másik házcsoport és mellette a temető és így tovább. A bronzkorban már különválik a temető, nyilván rájöttek, hogy ez higiénikus okok miatt szükséges. Az, hogy magzati pózban temették el a halottat még a rézkorban is ismert. Általában alaktalan sírgödrökbe temetkeztek, de ezen a lelőhelyen előfordulnak ház alakú, épített sírok is, amelyek a mi területünkön elég ritkák. Épített sírba az előkelő halottakat temették. A gazdag sírokba sok edényt és kőeszközt raktak a halott mellé. Az ún. csőtalpas edények nagy része kifejezetten sírkerámia, a szájuk lefele néz. Azért készítették, hogy a túlvilági útra elkísérje a halottat. Aki mellé a nagy gonddal elkészített kőbaltát odatették, elvihette magával a túlvilágra az megbecsült ember lehetett. Végül láthattuk egy épület, 20 méteres hosszúságából ítélve valószínűleg közösségi ház, gerendaszerkezetét, és csónak alakú házakat. Minden régészeti lelőhelyről időszakonként légi felvételek készülnek. Ezek nagyon jók arra, hogy a régészek rajzai, a légi felvételek, meg a tízezres térkép alapján a geodéták georeferált térképet készítsenek. A látható tájon megtalálhatók a régészeti objektumok megszámozva. K. E. KEDVES DIÁKOK! Jó állapotban megőrzött, használt tankönyveiteket SZEKSZÁRDON, a Mészáros Lázár u. 7. szám alatti KÖNYVKUCKÓ-ban átvesszük könyvutalványért minden péntek délután. Rendelhető bármilyen könyv, tankönyv, akár az interneten is. Telefon/fax: 74/510-797 Mobil: 30/93-79-204 E-mail: tankonyv@terrasoft.hu Honlap: www.tankonyvker.hu
