Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-11-25 / 39. szám
SZEKSZÁRDI vasárnap 30 éves iubüewn 2007. NOVEMBER 25. „Nálunk a rablókapitalizmus nyert teret” Járai Zsigmond sötét látlelete a mai magyar viszonyokról Ennek a gazdaságpolitikának, ami 2002 második felétől dívik, nem ad egy fikarcnyi esélyt Járai Zsigmond, az ország legismertebb pénzügyi szakembereinek egyike, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, aki a Pécsi tudományegyetem szekszárdi főiskolai karának jubileumi ünnepség- sorozatán járt Szekszárdon. Tömör, lényegre törő félórás kiselőadásában sötét képet festett a mostani helyzetről, a kilátásokról: rablókapitalizmusnak nevezete mindazt, ami Magyarországon még mindig zajlik. Ennek persze valahol a nemzet issza levét: a kádári idők 20 milliárdos államadóssága 90-re duzzadt, már a kamatokat sem a saját nemzeti jövedelmünkből fizetjük. A szerény egy-két százalékos GDP-növekedés 50 százalékát elvonja az állam, noha maximum 30 százalékos lehetne ez a mutató. Folyamatosan vészesen csökken az aktív foglalkoztatottak száma, teljesen veszélyben a nyugdíjrendszer gazdasági alapja. Az államháztartás hiánya csökkenő tendenciát mutat, de még mindig nagyon magas. Hiányzik a modernizáció, a teljes strukturális átalakítás az oktatásból, az egészségügyből, a hozzá kapcsolódó társadalombiztosításból.- Alapvetően a magyar gazdaság és a társadalom állapotáért a rendszerváltozás után kis időszakokat leszámítva, pár évről van szó, a permanensen rossz kormányzás a jellemző, de ezeknek is a mélypontja az ami 2002-től napjainkig tart. Meggyőződésem, hogy rossz a gazdaságpolitika, tehetségtelen és hozzá nem értő emberek váltogatják egymást - mondta elöljáróban Járai Zsigmond előadása után a lapunknak adott külön interjúban. ÚJ KORMÁNYRA, ÚJ LÁTÁSMÓDRA LENNE SZÜKSÉG- Azért említett egy, a rendszer- változás óta máig ható tényezőt, amit jobboldali politikusoktól is gyakran hallani: vagyis, hogy elmaradt nálunk a valódi rendszer- váltás.- Ez egy markáns objektív tényező, ami a bajok eredője. Amíg a többi csatlakozó ország intézmény- rendszere a politikai rendszerváltozás során azért tartalmában és személyi összetételében is lényegesen változott, addig a magyar kapitalizmus a 80-as évek végén még létező intézményrendszerre épül napjainkban. Nem volt új alkotmányozó nemzetgyűlés a választások után. Nem vizsgálták felül a régi alkotmányt. Nem jött létre egészen más Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék, új feladatának megfelelni tudó versenyhivatal sem létezik. A piacgazdaság új intézményei nem alakulhattak ki ebben a felállásban. Ezért lehetett a nemzeti vagyont eladni, dézsmálni, a vadkapitalizmus időszakára emlékeztetve. Az állami monopóliumok (távközlés, energiaszektor) olyan módon történő eladása nem a rosszhiszemű tévedés, hanem a bűn kategóriájába so- roltatik az én értékrendemben. A bankok váltak a 90-es évek végétől a maguk eléggé nehezen ellenőrizetlenségével a felülről és alulról is érkező korrupció melegágyává. Tudja, számomra az a legbosszantóbb, hogy ez a válság igen mély és elnyúló, s akik idáig juttatták az országot, azokban nem látom az esélyt, hogy látnák a fatális tévedéseiket, azok következményeit és most változtatásra, valódi reformok beindítására lennének képesek. NEM VÁLLALNA ÚJABB CSÚCSPOZÍCIÓT- A konvergencia program időarányos teljesülése után sem lát esélyt arra, hogy tényleg beinduljon a gazdaság?- Nem, mert a gazdaságpolitika alapjaiban nem fog változni a jelenlegi kormányzás alatt. Magyarországon nem történik más, mint a különböző sarcok révén történő bevételnövelés, ami kétségtelenül előbb- utóbb ledolgozza az államháztartási hiányt, pozitívan hat a forintstabilizációra, de változatlanul az Unióban nálunk a legalacsonyabb a gazdasági növekedés, nem tudunk mit kezdeni az inflációval. Kis- és középvállalkozások stagnálásának, tönkremenetelének idejét éljük.- A Bokros-féle stabilizáció után - pedig az is a sarcokra épített - mégis az ezredforduló után gazdasági élénkülés következett be.- Igen ám, de ezt azért a kormányváltással bekövetkezett más gazdaságpolitika is indukálta.- A FIDESZ visszatérése a kormányzásba lenne az egyetlen megoldás ön szerint?- A merőben új, az ország helyzetéhez, a mai világ által támasztott, a nemzeti érdekeket előtérbe helyező, a maival szakító gazdaságpolitika lenne a megoldás. Amely megnézné elemzően azt, hogy Dánia, Svédország, Chile, Spanyolország, Portugália mit csinált akkor, amikor ilyen mamuthiánnyal küszködött. De szomszé- dolhatnánk is, hogy a csehek, a lengyelek hogyan növelik a GDP- jüket, de a nálunk fejletlenebb és mégis 7-8 százalékkal növekedő románok és bolgárok is máshol nyúlnak a gazdasághoz, például az uniós pénzekhez, aminek a legjelentősebb részét a jövedelemtermelő gazdaságuk felé orientálják. Mi e tekintetben is mást csinálunk, mindenkinek adni akarunk. Amin nem csodálkozunk, hisz nincs még mindig kitalálva az ország, amiben közmegegyezés van, amit az emberek döntő többségének megfelel. Nincs egy csillagképünk, amihez viszonyítani lehetne, hogy jó vagy rossz irányban haladunk.- Kormányváltás esetén számít-e valamilyen fontos pozícióra, hogy tevékeny részese lehessen a változtatásnak.- Nincsenek nekem ilyen irányú ambícióim, kívülről a háttérben szurkolok majd annak, aki szakítani akar azzal, ami hosszú idő óta gazdaságpolitika címszó alatt ebben az országban folyik. Hogy legalább az a 2015-ös időpont legyen már végre reális az euró bevezetésére Magyarországon! B. Gy. A barátság nem ismer határokat Arra a kérdésre, hogy milyen jó barátok a lengyelek és a magyarok, szekszárdi főiskolások egy kis csoportja tudja a választ. Az Illyés Gyula Főiskolai Kar kulturális csereprogramot szervezett egy lengyel egyetemmel. A magyar diákok szeptemberben voltak a lengyelországi Nowy Sacz nevű városban, ahonnan fantasztikus élményekkel tértek haza. A szekszárdi csapat bepillantást nyert a külföldi egyetem működésébe, a város életébe, a kinti bulikba, és kirándulásokon is részt vettek. A főiskolások gyönyörködhettek Krakkó szépségében, a Zakopanéi síparadicsomban, Wieliczka sóbányájában, és jártak az auschwitzi haláltáborban. A magyarok nagy izgalommal'várták, hogy újdonsült lengyel barátaikat viszontláthassák és megvendégelhessék őket itthon. A nowy saczi egyetemista küldöttség múlt héten, november 12-én érkezett Szekszárdra, így a magyaroknak is ki kellett tenniük magukért. A külföldi csapatot dr. Haag Éva alpolgármester üdvözölte a városházán, másnap pedig Fusz György, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Karának főigazgatója köszöntötte őket. A hallgatókat egész héten változatos programokkal várták az itteni diákok. A lengyel csoport megnézhette, hogyan készül a magyar halászlé és a pörkölt; kirándultak városunkban, Baján és Pécsett. A múlt héten rendezték a főiskolás napokat is, így a külföldi diákok az egész napos kirándulások után ízelítőt kaptak a szekszárdi diákéletből. Gazdát cseréltek a nemzeti italok is, a lengyelek környékbeli borokat, a magyarok sliwowicát kaptak. A két náció szomorú szívvel búcsúzott, ám a cserekapcsolat elérte célját, ha tehetik, a jövőben elutaznak egymáshoz. Dömötör Viola
