Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-02-11 / 4. szám

2007. FEBRUÁR 11. AWWO tasArnáp MESÉLŐ EMLÉKEINK 44. A múzeum szemléltető képei Még javában dolgoztak az impo­záns épületen, amikor Wosinsky Mór igazgató és a vármegyei múze­um egyesület jóvoltából már a jö­vendő kiállítás fontos elemeként el­készültek és megérkeztek a látoga­tókat kalauzoló magyarázó képek. Dr. Gaál Attila a hajdani intéz­mény közművelődési tevékenysé­géről szólva megállapítja, hogy a mi tudósunk a francia Alexander Bertrand példáját követte, bár nem diorámát, hanem falszélességű ké­peket festetett. A Tolnavármegye 1902. február 9-én már jelezte: „a kő- és bronzkori foglalkozásokat feltüntető képeket Löschinger Hu­gó budapesti festőművész, Lotz Károly mester egyik jeles tanítvá­nya festette nagyon olcsó árért; a kőkorszakot feltüntető kép már ké­szen van, s a napokban meg is ér­kezik”. Egy hét múlva Kovách Ala­dár be is mutatta, mit ábrázolnak. Mivel korunkra csupán kifakult fénykép maradt, érdekes a különb­ség Wosinsky 1896-ban megjelent korszakos művéhez, a Tolnavár­megye története rajzaihoz képest. Ott, a Franklin-Társulat kiadta műben Dörre Tivadar rajzolta, Morelli Gusztáv metszette az egész oldalas képeket, ebben még nyoma A szekszárdi temetőkben külön­böző felmérések megállapításai szerint közel húsz, a megye, a vá­ros múltjában, életében kiemelke­dő szerepet játszó személyiség sír­ja található. E sírok állapota külön­böző - többségük, sajnos gondo­zatlan. A Tolna Megyei Egyed An­tal Honismereti Egyesület feladatá­nak tekinti e sírok védetté nyilvání­tási eljárásának kezdeményezését. Ezen eljárás - ha el is kezdődne - hosszadalmas és végkimenetele kétséges. A cselekvésre azonnal is nyílik lehetőség. Ezért e felhívás: újítsuk fel Garay Antal al­sóvárosi temető­ben lévő sírját, sír­emlékét! Garay Antal Szekszárd szülöt­te, aki részese volt az 1848-as párizsi forradalom bari­kádharcainak, majd szabadság- szeretete haza, a sincs a mamutvadászatot ábrázoló ötméteres festménynek, az őskő- kornak. Löschinger művén ez és „a tűzkőszilánkok készítése” meg a zsákmány feldarabolása a fő látni­való. „Ezt a két, eléggé vad jelenetet... egy kedves csoport sze­lídíti: az anya két gyermekével; a nagyobb az anya lábainál gondtala­nul mászkál, éppen egy kis kúszó kígyócska ragadta meg figyelmét, a másik az anya ölében ját­szadozik...” Akit még ez sem nyugtatna meg, lépjen tovább, az újkőkorszak hét­méteres vásznához. Ennek előképe 49-es zászlóaljba vezényelte. Itt honvéd, zászlótartó hadnagy, majd főhadnagyként vett részt a magyar szabadságharc ütközeteiben. Közeledik március tizenötödike. A megyeszékhelyen már hagyomá­nyosnak mondható az e nap alkal­mából megtartott ünnepségek rendje. Az iskolák által bemutatott műsor után kerül sor a Béla téri emlékmű megkoszorúzására, vala­mint a 48-as sírokon a megemléke­zés virágainak elhelyezésére. A ko­szorúzáson évek óta résztvevő civil szervezetekhez, intézményekhez fordul elsősorban kérés­sel a honismereti egye­sület. Az idén a tisztel­gést egy-egy szál virág jelképezze, s a koszo­rúk árának összegét for­dítsuk Garay Antal hon­véd főhadnagy elhanya­golt állapotú sírjának felújítására. E nemes cél első fel- karolója a Tolna Megyei Bajtársi Egyesület Zrínyi Miklós Honvéd Nyugál­már megtalálható a könyvben. „A háttérben két földalatti lakásnak te­tőzete látszik, bal felől az egyik előtt álló hatalmas fa tövében két serdülő fiú és leány kőtuskókon nagy buzgósággal kőbaltákat csi­szolnak. Egy félig háttal ülő férfi háncskötelekkel nyélbe erősíti. Közvetlen mellette ül a baltafúró az ő kezdetleges gépezetével. Mellette ismét egy nő kagylóhéjból készített karpereccel és állatagyarakból meg csigákból való nyakékkel, éppen egy állatbőrt fűz össze ruházat­nak.” Mások két fa összedörzsölé- sével tüzet élesztenek, hiszen „a lományú Klubja, de Papp Mária szekszárdi lakos személyében már egyéni támogató is jelentkezett. A Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület kéri mind­azokat, akik e nemes céllal egyetér­tenek, hogy adományaikat az OTP Rt. Szekszárd 11746005-20007779 számlaszámra utalják. Esetleges tá­jékoztatás a 74/410-999-es telefon­számon kapható. Levelezési cím: 7100 Szekszárd, Hermann O. u. 8. Előre is köszönjük a támogatáso­kat! Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület hátuk mögött a nagy cserép üst fel van állítva, s a benne megfőzendő ételt a völgyből fölfelé igyekvő va­dászok már vállukon hozzák”. Egy férfi agyagot gyúr, üstöt formáz a hétköznapokra és „a halottak mellé helyezendő csőtalpas áldozati edényt”. Kovách megállapítja: „Mind a két kép élénk, mozgalmas, míg az egyik nagyon is izgató és vad, a másik békésebb, sokkal megnyug­tatóbb s látszik rajta, hogy az em­ber már akkor jóval megszelídült, és csendes családi élet meg a házi foglalkozások lépnek előtérbe. Ki­tűnő és hatásos képek ezek ahhoz, hogy a közönség a kőkori tárgyak használati és előállítási módjával minden bővebb magyarázat nélkül is megismerkedhessék, s azok lelki szemei előtt ne csupán haszonta­lan és érthetetlen kődarabok meg cserepek legyenek. Mint művészi alkotások igen megállják helyüket, az egészen a mai ízlés, a kék tónus az uralkodó, alakjai kitűnően raj­zoltak, s a színhatás is a kort kitű­nően jellemzi.” Kár, hogy mindez tönkrement a II. világháború alatt... Dr. Töttős Gábor ÓDON IDŐBEN Február 12-én 105 éve, 1902-ben lemondott a Szegzárd-Tolna- megyei Nőegylet elnöke. Február 13-án 125 éve, 1882-ben a vándorszínészek a Tiszteletes úr keserveit adták zajos siker­rel. 50 éve, 1957-ben a sajtóban Boda Ferenc kérdezte: Lesz-e még világmárka a szekszárdi kadarka? Február 14-én 110 éve, 1897-ben a katolikus iskolaszék úgy látta: „a lakosság rohamos elszegé­nyedése miatt nem tudja fizetni a csekély tandíjat sem”. Február 15-én 110 éve, 1897-ben három helyi tanuló megszö­kött, s elhatározta: „beveszik magukat egy erdőbe és mint rablók fognak élni”. Február 16-án 105 éve, 1902-ben ipartestüietiink az országgyű­léshez intézett, kérvényt az önálló magyar vámterületért. Február 17-én 125 éve, 1882-ben Szekszárdon Bezerédj Flóri s nemzedéknyi szekszárdi taní­tója, Pázmán György halt meg, és 80 éve, 1927-ben Apponyi Géza, megyénk volt főispánja. Február 18-án 110 éve, 1897-ben Hiverth Ignác tudatta a közön­séggel: „temetkezési vállalato­mat díszőrséggel láttam el”. Dörre Tivadar képe, Morelli Gusztáv metszete Wosinsky könyvében FELHÍVÁS! Újítsuk fel Garay Antal síremlékét!

Next

/
Oldalképek
Tartalom