Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-10-21 / 34. szám

2007. OKTÓBER 21. ANNO tasAííIap M ÓDON PERU 214. Füstölgő magyarok dapesl, Pf. 9201. Az értesítési kötelezettséget a hallgató 5 munkanapon belül köteles teljesíteni az alábbi adatok változásakor:- tanulmányok halasztása;- tanulmányok helyének megváltozása (az új felsőoktatási intézmény, kar, szak, munka­rend, finanszírozási forma megadásával);- tanulmányi státusz (munkarend, képzési for­ma) változása;- személyes adatainak (név, állandó lakcím) változása. Az ösztöndíjas 30 napon belül köteles a jogo­sulatlanul felvett ösztöndíjat a folyósító felsőok­tatási intézmény részére visszafizetni A felsőoktatási hallgatók számára megítélt tá­mogatást az önkormányzat visszavonhatja, ha az ösztöndíjas elköltözik a települési önkor­mányzat illetékességi területéről. A települési önkormányzat ebben az esetben határozatban rendelkezhet a támogatás visszavonásáról. A határozat csak a meghozatalát követő tanul­mányi félévtől ható hatállyal hozható meg. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a pályá­zó a pályázatban nem a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltatta vagy a pályázati feltéte­leknek egyébként nem felel meg, támogatás­ban nem részesülhet még abban az esetben sem, ha az ösztöndíj elnyeréséről szóló tájékoz­tatást már kézhez vette. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormány­zati Ösztöndíjrendszer jogszabályi hátteréül a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatása­iról és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III.26.) Korm. rendelet szolgál. Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szociális és Egészségügyi Bizottsága Érdeklődni lehet: Szekszárd, Vörösmarty u. 5. I. emelet 113 sz. iroda, Busbachné Csery Krisztina Telefon: 319-051; 311-630 A „B” típusú ösztöndíjasok szociális rászorult­ságát az önkormányzat évente egyszer jogo­sult és köteles felülvizsgálni. Amennyiben az ösztöndíjas a szociális rászorultság vizsgálata során az önkormányzat által kért igazolásokat nem bocsátja rendelkezésre, vagy az önkor­mányzattal a vizsgálat során az együttműkö­dést egyéb módon kifejezetten megtagadja, az önkormányzat az ösztöndíjas szociális rászo­rultságának megszűntét vélelmezi, azaz az ösz­töndíjas ösztöndíját elveszíti. A települési ön- kormányzat ebben az esetben határozatban rendelkezhet a támogatás visszavonásáról. A határozat csak a meghozatalát követő tanul­mányi félévtől ható hatállyal hozható meg A felsőoktatási intézménybe jelentkezők szá­mára megítélt támogatást az önkormányzat visszavonhatja abban az esetben is, ha az ösz­töndíjas elköltözik a települési önkormányzat il­letékességi területéről. A települési önkormány­zat ebben az esetben határozatban rendelkez­het a támogatás visszavonásáról. A határozat csak a meghozatalát követő tanulmányi félév­től ható hatállyal hozható meg Amennyiben megállapítást nyer, hogy a pályá­zó a pályázatban nem a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltatta vagy a pályázati feltéte­leknek egyébként nem felel meg, támogatás­ban nem részesülhet még abban az esetben sem, ha az ösztöndíj elnyeréséről szóló tájékoz­tatást már kézhez vette. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormány­zati Ösztöndíjrendszer jogszabályi hátteréül a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatása­iról és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III.26.) Korm. rendelet szolgál Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szociális és Egészségügyi Bizottsága Érdeklődni lehet: Szekszárd, Vörösmarty u. 5. I. emelet 113 sz. iroda, Busbachné Csery Krisztina Telefon: 319-051; 311-630 Füstölögni - mint a legtöbb dolgot a világon - valóságos és átvitt érte­lemben is lehet. Ebből viszont az következik, hogy a belőle szárma­zó derű is többféle: az egyik mosolyt, nevetést csal elő, a másik fanyar mosolyt, s inkább szomorúságot. íme a két példa. A Tolnavármegye, szűkebb hazánk egykor legelterjedtebb lapja szívesen hozott helytöltő­ül s olvasói kedvének felderíté­sére kis színes híreket. Nem volt ez másként az 1902. októ­ber 5-i számban sem, amikor a következő történetet mesélte el. „Rejtélyes füst gomolygott né­hány nap előtt a szegzárdi állo­máson. Egy utas leugrott az ép­pen megérkezett vonatról, s szaladt a váróterem felé. Az ott váró közönség ijedten látta, hogy a belépő utas egész füst­felhőt hoz magával. A nők gyöngébb része elájult, az erő­sebbek szétfutottak, néhány bá­tor férfi pedig rárohant az utas­ra, s plédekkel és felső kabátok­kal borították le. Mikor aztán lát­ták, hogy ez sem használ, az utas még tovább is úgy füstölög, mint valami lokomotív, nemcsak a pléd­jeiket és felső> kabátjaikat szedték le, hanem a saját ruháit is. Most már oly pőrén állt ott, hogy még az elájult nők is kifutottak. Annál in­kább bámultak az oltásban buzgól- kodó férfiak, hogy emberük most meg már úgy füstöl, mint a Krakatoa-vulkán, mikor teljes mű­ködésben van. Az utas ekkor végre szóhoz juthatván, egy nagyot ká­romkodott a levetkőztetésért, aztán általános meglepetés közt beszélte el, hogy amint a vonatról leugrott, égő szivarja a torkába, s innét a gyomrába csúszott, még ott is to­vább égett, és ezért jön most a szá­ján a füst. Rögtön hoztak neki egy palack vizet, mit elnyelvén a füstöl­gés is.megszűnt. Amint felöltöztet­ték, mosolyogva jegyezte meg, hogy az oly átkozottul jól égő szi­var nem magyar trafik volt ám. Ezt el is hitték neki.” A Nyugat 1912 októberi számá­ban jelent meg Babits Mihály Ma­gántudósok című tanulmánya, amely a maga nemében az iménti­nél sokkal tartalmasabb füstölgés. Ráadásul itt is a magyar sajátosság­ra fut ki a gondolat. „Érthető, ha ily emberek balga rajongásukkal, korlátolt hiúságuk­kal, makacs és haszontalan szor­galmukkal különcökké válnak, kik­ről legendák és adomák kelnek szárnyra. A magántudósok legkivá- lóbbjától a legostobábbjáig, Bras- saitól Timonig mindenikben a kü­löncségek és furcsaságok egész ra­ját leljük. Nevetünk rajtuk, de az­tán elgondolkodunk és elkomolyo­dunk. Mi az oka, hogy ilyen sokan vannak, és éppen nálunk vannak, hogy kitűnő erőink és reményeink lesznek ily furcsa, nagyrészt ered­ménytelen és szánalmas figurákká? Hogy nálunk a magántudós nem lesz Schopenhauer, nem erősebb és függetlenebb szellem, hanem el­veszett, haszontalan élet? Hol még ennyi kincs és ennyi züllés? (...) És hogy ez a típus nem hal ki: mit ta­lálna itt egy magyar Turgenyev! Mi van a magyar levegőben? Helyzetünk hibás-e vagy lelkünk? A lelkek távolisága, kis nemzetek baja, a magánosság termeli-e a ma­gántudóst, vagy a magyar lélek ke­leti csökönyössége és meddősége? Nem tudom: diagnózist adhattam, az orvosságot adja más. Én nem or­vos vagyok, hanem a betegek test­vére és talán magam is beteg. És nem megvetéssel szólok a magán­tudósokról, hanem meleg rokon­érzéssel...” Vajon mi változott Babits óta? Lanius Excubitor ÓDON IDŐBEN Október 22-én 180 éve, 1827-ben a szekszárdi megyegyűlésen alispánná Csapó Dánielt, fő­jegyzővé Bezerédj Istvánt vá­lasztották. Október 23-án 105 éve, 1902- ben kiderült; szélhámos és ok­levél-hamisító Rezegh Frigyes, a megyeszékhely számvevő mérnöke. 95 éves lenne dr. Er­délyi János bőrgyógyász főor­vos, szakíró, kamarazeneka­runk idén elhunyt tagja. Október 24-én 125 éve, 1882- ben egy libatolvaj áldott állapo­tú helyi asszonyt gyilkolt meg. Október 25-én 145 éve, 1862- ben elhunyt Schreiber László szekszárdi címzetes apát, val­lási író és fordító. Október 26-án, 55 éve, 1952-ben halt meg városunk fia, Toronyi (Laky) Imre színész. Október 27-én 110 éve, 1897-ben a kaszinó kizárta Geiger Gyula ügyvédet, Dienes Valéria aty­ját, a Szekszárd Vidéke szer­kesztő-tulajdonosát, aki Babits Mihály Halálfiai című regényé­nek Hintáss Gyulájához szol­gált mintául. Október 28-án 65 éves lenne Szakály Ferenc történész, a gimnázium egykori tanulója, több megyei vonatkozású mű írója. Nemcsak a szivar ártalmas... (Jankó János rajza) i adok annak, ki Kotk-fogviz egy üvegének, ára 35 kr. elhass nálása után fogfájásról panaszán dik, vagy szája bűzös marad Kothe György János volt udvari szállító uáden, Becs n>- lett. Mag' arorazági fii rakta Bu­dapesten, i örök JúKsel gvógyazenárában király-utozh 12. SZ. 87 Egy magántudós üzlete? (Hirdetés a régmúltból)

Next

/
Oldalképek
Tartalom