Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-10-07 / 32. szám
2007. OKTÓBER 7. dapesl. Pl. 9201. Az értesítési kötelezettséget a hallgató 5 munkanapon belül köteles teljesíteni az alábbi adatok változásakor:- tanulmányok halasztása;- tanulmányok helyének megváltozása (az új felsőoktatási intézmény, kar, szak, munkarend, finanszírozási forma megadásával);- tanulmányi státusz (munkarend, képzési forma) változása;- személyes adatainak (név, állandó lakcím) változása. Az ösztöndíjas 30 napon belül köteles a jogosulatlanul felvett ösztöndíjat a folyósító felsőoktatási intézmény részére visszafizetni A felsőoktatási hallgatók számára megítélt támogatást az önkormányzat visszavonhatja, ha az ösztöndíjas elköltözik a települési önkormányzat illetékességi területéről. A települési önkormányzat ebben az esetben határozatban rendelkezhet a támogatás visszavonásáról. A határozat csak a meghozatalát követő tanulmányi félévtől ható hatállyal hozható meg. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a pályázó a pályázatban nem a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltatta vagy a pályázati feltételeknek egyébként nem felel meg, támogatásban nem részesülhet még abban az esetben sem, ha az ösztöndíj elnyeréséről szóló tájékoztatást már kézhez vette. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer jogszabályi hátteréül a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51 /2007. (III.26.) Korm. rendelet szolgál. Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szociális és Egészségügyi Bizottsága Érdeklődni lehet: Szekszárd, Vörösmarty u. 5. I. emelet 113 sz. iroda, Busbachné Csery Krisztina Telefon: 319-051; 311-630 A „B” típusú ösztöndíjasok szociális rászorultságát az önkormányzat évente egyszer jogosult és köteles felülvizsgálni. Amennyiben az ösztöndíjas a szociális rászorultság vizsgálata során az önkormányzat által kért igazolásokat nem bocsátja rendelkezésre, vagy az önkormányzattal a vizsgálat során az együttműködést egyéb módon kifejezetten megtagadja, az önkormányzat az ösztöndíjas szociális rászorultságának megszűntét vélelmezi, azaz az ösztöndíjas ösztöndíját elveszíti. A települési ön- kormányzat ebben az esetben határozatban rendelkezhet a támogatás visszavonásáról. A határozat csak a meghozatalát követő tanulmányi félévtől ható hatállyal hozható meg A felsőoktatási intézménybe jelentkezők számára megítélt támogatást az önkormányzat visszavonhatja abban az esetben is, ha az ösztöndíjas elköltözik a települési önkormányzat illetékességi területéről. A települési önkormányzat ebben az esetben Tiatározatban rendelkezhet a támogatás visszavonásáról. A határozat csak a meghozatalát követő tanulmányi félévtől ható hatállyal hozható meg Amennyiben megállapítást nyer, hogy a pályázó a pályázatban nem a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltatta vagy a pályázati feltételeknek egyébként nem felel meg, támogatásban nem részesülhet még abban az esetben sem, ha az ösztöndíj elnyeréséről szóló tájékoztatást már kézhez vette. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer jogszabályi hátteréül a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III.26.) Korm. rendelet szolgál. Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szociális és Egészségügyi Bizottsága Érdeklődni lehet: Szekszárd, Vörösmarty u. 5. I. emelet 113 sz. iroda, Busbachné Csery Krisztina Telefon: 319-051; 311-630 Garay János 1812. október 10-én született Szek- szárdon. A puszta tény elég lehetne ahhoz, hogy megemlékezzünk, de ezt ki-ki fűszerezheti némi merengéssel az alkotói és emberi nagyságról. Ehhez adhatnak fogódzót a következő történetek és gondolatok. Babits Mihály A mai Vörösmarty címmel Székesfehérvárott mesélte: „Nagyapám vakációs növendék volt akkor, s Garay Jánossal sétált, földijével, akivel egy osztályba jártak; sokszor ismételte a Garay rajongó kiáltását, mikor feltűnt a Zalán költője: »Szeretném megcsókolni a földet, ahová lép! « Ami elég nagy rajongásra vall, tekintve a szekszárdi utcák poros állapotát abban az őskorban.” Ma már - okkal vagy ok nélkül - nem lelkesednek így, csak a mogasztrárokért. A XIX. század írófejedelme, Jókai Mór vallotta: Garay az elsők közt volt, „kik őszinte szeretettel, pártolva, védve emeltek magukhoz. Garay maga a költői szüzesség, az erények dalnoka, tiszta nemes lélek; aki egyszer is beszélt vele, lehetetlen volt, hogy meg ne szeresse. Ő nem ártott soha senkinek, szeretett mindenkit, békíteni tudott háborgó ellenfeleket... Csekély fizetése volt, szűkölködött is sokat; de gyermekeire nagy gondja volt, s tudott munkálkodni értök. Munkálkodni! De hogyan munkálkodni! Reggeltől estig valami csekély hivatal foglalta el: nappal igen ritkán dolgozhatott költői művein, mert óráira fáradságos munka volt szabva. Tehát éjjel dolgozott. Tizenkét esztendeig folyvást három órakor reggel kelt föl, s mikor a szemközt levő paloták függönyeit félrevonták az ablakról, már akkor Garay egy munkában kifáradt, hogy hozzáfogjon a másikhoz. Később, midőn e megölő életmóddal fel akart hagyni, már nem teheté: a három órai harangszó elverte szemeiről az álmot és soha többet nem tudott azon túl nyugodni, költői képzelet csengő-bongó tündérei kiszólították az ágyából, és írt, mint aki siet; - mert rövid az élet.” Ebben a rövid életben Garay 27 évesen lett az Akadémia levelező tagja. A Tudós Társaság ösztönzésére 1844-ben készült Pannónia című képen az ő jelmondata olvasható. S persze Babits A második ének című mesedrámája is „a jó Garay ismert versén alapul”. Vajda János Húsz év múlva című költeményének előképét Garaynál találjuk, ahogy Arany A nagyidai cigányok első formáját is. Vajdát, Aranyt mindenki ismeri és olvassa, Garayt senki. Mióta? A maga korában szinte Vörösmartyval egyező számban, de Petőfinél többször szavalták - Bodolay Géza irodalmi diáktársaságokról szóló művéből tudjuk ezt. Legnépszerűbb verse Benedek Marcell A Délsziget, avagy a magyar irodalom története című művében már elrettentő példa. Pedig Jókai aligha túloz: „Én még élő tanúja vagyok annak a Kornak, melyben Garay Kont balladája bejárta az országot, mindenütt felélénkítve az alvó közlelkü- letet, s bizonyságot tehetek róla: magyar költő művének soha ennél nagyobb hatása nem volt.” De vajon meddig? Ne lepődjünk meg: Adyig! Az Illés szek- erénben 1908-ban ott találjuk Hideg király országában című versét. Ebben a „Zsarnok király hideg király” fordulat Laczkó Géza kutatásai szerint - Garay Montjára visszhangzik: „Zsigmond király, zsarnok király!” Dr. Töttős Gábor ÓDON IDŐBEN Október 8-án 90 éve, 1912-ben született Lázár J. Pál középiskolai tanár, festőművész, aki Szekszárdon élt. Október 9-én 110 éve, 1897-ben a két hónapja átadott szek- szárd-bátaszéki vasútvonal megsüllyedt, a vonat kisiklott Sárpilisnél. Október 10-én 195 éve, 1812-ben született Garay János költő, akadémikus, Háry János alakjának irodalomba emelője, a bikavér szó megalkotója. Október 11-én 105 éve, 1902-ben Wosinsky Mór plébánosunk, országos múzeumi felügyelő elkészítette „a régiségekről s ingó műemlékekről” szóló törvényjavaslatát. Október 12-én 105 éve, 1902-ben száz gőzös és 400 hajó téli menedékéül ajánlották Keselyűs holtágát. Október 13-án 90 éve, 1912-ben a szekszárdi kisgazdák egyesülete védnökévé választotta Batthyány Tivadar országgyűlési képviselőt. Október 14-én 180 éve, 1827-ben született Zichy Mihály festő, grafikusművész, aki metszetével Az obsitost halhatatlanná tette. 110 éve, 1897-ben a Szekszárd Szállóban írógép-bemutatót tartottak. Egy sóhajtás Garayért Az irodalomtörténet néha csak arra jó, hogy lusta embereknek feloldo- zást adjon a jóra (ez esetben az olvasásra) való restség bűne alól. Hatvány Lajos a Nyugatban írta, 1919-ben: „Különös, hogy ebben az elfogult szerelmes, örök kutatólázban, mely áldás is, átok is egyszersmind, vannak könyvek, melyek mellett mégis csak mind tova-tova siet az új szenzációt leső szem. Bizony húsz éve nem nyitottam ki Garay kötetét..." A 80 évesen akadémikussá lett báró, irodalomtörténész, akit pedig aligha vádolhatunk műveletlenséggel és olvasatlansággal, 19 éves kora óta nem hitte, hogy találhat benne bármit, ami neki fontos lehet. Részben érthető: oly korban élt, amelyben divat volt félrerúgni mindazt, ami a múlt irodalmából nem volt első pillantásra és átütően zseniális. Mellesleg a mondott évek alatt tűnt fel Ady s a modern magyar irodalom. Biztosan homályló szemem az oka, ha ma hasonlót nem látok, viszont az biztos: Garayt sem olvassa senki. Egy kezemen megszámlálhatnám, akik szülővárosában fel tudnák idézni öt művét... Az is elmondható, hogy harminc éve nem emlékszem egyetlen olyan irodalmi estre, melyet ötkötetnyi verseiből, prózáiból, drámáiból állítottak volna össze. Lehet születése vagy halála évfordulója, sem a róla elnevezett intézmények, sem a város nem koszorúz. Biztosan másra kell a babér, mely köztudottan a babfőzelékben a legízletesebb... Valamikor Szekszárdot Garay városának mondták, ma Babitsénak hívják. Mi lenne, ha együtt emlegetnénk, szeretnénk, s persze főleg olvasnánk őket? tg ANNO , SZEKSZÁRDI ihf,I MSAKNAP JIJl EGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP 115. Kis történetek nagy költőnkről Garay János szobra városunk honlapjáról Ady Endre (Pór Bertalan rajza)
