Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-09-30 / 31. szám

2007. SZÉPTEMBER 30. HÉTRŐL HÉTRE SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Negatívumokra világított rá a két SZDSZ-es képviselő —i—Mi*t- ai-Ew. wmm ■ A város közgyűlésének két szabaddemokrata képviselője, Németh Zol­tán és Jobban Zoltán múlt csütörtökön évértékelő sajtótájékoztatót tartott. Részletekbe menően ele­mezték a város jelenlegi vezetésének egyéves munkáját, de kitértek az egyetlen ellenzéki frakció tevékenységére is. Megje­gyezték, autentikusak az elmúlt 17 esztendő történéseit, eredményeit összehasonlítani, hiszen 1990 óta mindketten a tagjai közgyűlésnek. A két képviselő szerint ez az önkor­mányzat az elődeinél is kevésbé egy­séges alapon működik a sokkal kevés­bé egységes koncepció mentén. Tehát az értékelés sem lehet egységes. Elő­ször az elmúlt esztendő számukra szimpatikus történéseiről szóltak, hangsúlyozva, hogy vannak olyan te­rületei a város működésének, amely­ben pozitív irányú elmozdulások, elő­relépések történtek: ilyen a városmar- ketíng, a városi nagyrendezvények ügye, de dicséretes a sport-, az ifjúsá­gi és a civil szervezetekkel való együttműködés, ahogyan a regionális szerep elnyerése érdekében elindult folyamat is. Elismerésüket fejezték ki bizonyos szlogenek - mint például a szabaddemokratáktól átvett „Szek- szárd a jövő városa" jelmondat - élet­ben tartása okán, illetve az előző cik­lusban elindított folyamatok - például a karbantartás, vagy az élelmezés más módon történő ellátása - meg­szakítás nélküli folytatása miatt. Sőt, nem felejtkeztek meg arról a néhány együttműködésre hajlamos képvise­lőtársukról, akiknél a várost vezető frakció tagjaiként sem tapasztalják a zsigeri ellenállást a másik oldalon ülőkkel való közös munkában. Ezután rátértek azokra a folyama­tokra és döntésekre, amelyeket ko­moly kritika illet. Németh, Zoltán megjegyezte, hogy déjá vu érzése tá­mad, amikor a város vezetésére, illet­ve a város működésére tekint: úgy tű­nik, mintha az 1998-tól 2002-ig tartó ciklus éledne újjá. „Ugyanazok van­nak most is vezető pozícióban, mint az említett időszakban, ugyanaz a mentalitás látszik, s ugyanazok veze­tik néha orránál fogva a Fidesz-frakci- ót.” A mostani városvezetés a tekin­tetben is hasonlít a 2002-ig fungáló fideszes többséghez, hogy míg az Ön- kormányzati Törvényben kötelezően ellátandó feladatok közül jó néhányra a kelleténél kisebb figyelmet fordíta­nak, másikak megvalósításába vi­szont óriási energiákat fektetnek. Az utóbbiak közé tartoznak: a telkek, üz­letrészek eladása, illetve megvétele olykor áron alul, máskor áron felül.- A város akár néhány tízmillió fo­rint összegű közpénzt is kizárólag szi­gorú jogszabályok betartásával - köz- beszerzési eljárás, versenyeztetés, ér­tékbecslés, fellebbezési lehetőség... - tölthetne el, addig számunkra döbbe­netes módon az elmúlt időszakban 850 millió forintnyi közpénzt adott ki a felsoroltak betartása nélkül. Máig nem tudjuk, hogy a városlakók 850 millió forintjának elköltése jó, vagy rossz üzlet volt-e. Vannak olyan szak­mai becslések, amelyek szerint akár több százmillió forinttal túlfizették a részvény-, vagy üzletrészcsomagot a Vízmű és az Alisca Terra visszavásár­lásakor. Még nem látjuk, hogy e lépés von-e maga után törvényességi, vagy más jellegű vizsgálatot - fejtette ki Né­meth Zoltán, majd így folytatta a fel­sorolást:- Bizonyos demokratikus alapelvek ugyanúgy sérülnek, mint 1998-2002 között, de - az SZMSZ módosítása ré­vén - ugyanúgy csökken az ellenzék megszólalási lehetősége, ugyanúgy sé­rülnek a sajtó szabadságához fűződő jogok, vagyis ugyanúgy kézi vezérlés alá került a városi hetilap, ugyanúgy korlátozzák az önkormányzati cégek ellenőrizhetőségét, hiszen a felügyelő bizottságokon keresztül az ellenzék számára rálátási és ellenőrizhetőségi lehetőséget nem biztosító struktúrát alakítottak ki. A szóban forgó ciklus gyakorlatához hasonlóan megsérte­nek bizonyos fajta törvényi kötelezett­ségeket, például azt, hogy a városnak aljegyzőt kell választania. Vélemé­nyünk szerint ezt az érvényes pályáza­tok ellenére, ám hatalmukkal visszaél­ve folyamatosan elbojkottálják. A negatívumok felsorolása során Németh Zoltán kitért a mezőgazdasá­gi bizottság önállóságának megszűn­tetésére. De az önkormányzati intéz­mények vezetőinek „nincs szalvéta az étteremben, nincs elegendő kréta, vagy WC papír” panaszaival állította szembe a városvezetés tízmillió forin­tos luxusautó vásárlását. „Politikai kétszínűség, ami itt folyik!”- Az önkormányzat rossz politikai döntéseinek anyagi terheit a városve­zetés a lakosságra terheli, aminek a legeklatánsabb példája, hogy újra fi­zetni kell a hulladék elszállításáért ­Folytatás az 5. oldalon. Körvonalazódó dán kapcsolatok Gazdasági együttműködési javaslat­tal látogatott Szekszárdra a közel­múltban Jónap Gábor, a Dán Király­ság Magyarországi Nagykövetség­ének kereskedelmi attaséja. A diplomata magyarországi körútja egyik állomásaként érkezett a megye- székhelyre, melynek során 15 város önkormányzatával szeretné szoro­sabbra fűzni a kapcsolatot. Jónap Gá­bor elmondta: három, Magyarorszá­gon központi szerepet betöltő gazda­sági szegmensben, a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó élelmiszeripar, a környezetvédelem és energetika, va­lamint az egészségügy területén - ezekben dán cégek a világ élvonalába tartoznak - tervezett fejlesztésekben mindkét fél számára előnyös együtt­működési lehetőségeket keresnek magyar, így többek között szekszárdi partnerekkel. Ennek első lépéseként a követség kereskedelmi osztálya élő munkakapcsolatot épít ki az önkor­mányzattal. Jónap Gábor jelezte: min­den segítséget megadnak a dán és ma­gyar cégek egymásra találásához, a közös uniós pályázatokhoz, és - meg­felelő projekt esetén - akár dán állami garanciával rendelkező hiteleket is közvetítenek egy magyarországi pénzintézeten keresztül. Ács Rezső Szekszárd alpolgármes­tere elmondta, a város szeretné kistér­ségi szerepét erősíteni a közüzemi szolgáltatások terén. így például a hulladékkezelés megoldásánál, vagy a 2008 szeptemberében induló új, 6000 adagos konyha felszerelésénél - amelyre egyébként várhatóan nem­zetközi közbeszerzési pályázatot ír­nak ki - számítanának a dán techno­lógiára, de szívesen látnának beruhá­zókat az ipari parkban, és a helyi vál­lalkozások számára is újabb lehetősé­get jelentenének a dán partnerek. A megbeszélésen Ács Rezső felve­tette egy testvérvárosi kapcsolat kiépí­tésének ötletét is, amelyet Jónap Gá­bor is üdvözölt, és azt ajánlotta, hogy az önkormányzat e szándékával a koppenhágai magyar követséggel ve­gye fel a kapcsolatot, akik már közve­títettek hasonló esetekben. (ft) Újabb egymásra találás a kistérségekért Középpontban a helyi érdekek, hagyományok és igények A Tolna megyei könyvtár és a me­gyei német kisebbségi önkormány­zat mindig jó viszonyban volt, ami a folyamatos együttműködésben is megnyilvánult, szögezte le az ön- kormányzati elnök, dr. Józan- Jilling Mihály. „Nem véletlenül ta­láltunk ismét egymásra, mégpedig a kistérségek érdekében”, közölte az elnök azon a konferencián, amit közösen rendeztek Kistérségi, köz- művelődési együttműködés címmel Szekszárdon, a Német Színházban. A meghívottak - a megye települé­seinek német kisebbségi önkor­mányzati vezetői, a helyi közműve­lődés és a hagyományőrző tevé­kenységben részt vevő szakembe­rek - szép számmal vettek részt a tanácskozáson. Ajánlataikat és terveiket összefog­lalva dr. Józan-Jilling Mihály elmond­ta, kulturális központtá szeretnék ten­ni a Deutsche Bühne Ungarn-t. Ősztől olyan kultúrasszisztens működik a színházban, aki közművelődési fel­adatokat lát el. A fizetését két teljes éven át a német kormány fedezi. Első­sorban olyan német programokat fog menedzselni, amelyek eddig hiányoz­tak a palettáról. Megemlítette az el­nök, hogy szeretnének filmklubot működtetni a színház épületében, más településeken is bemutatható ki­állításokat hoznak a német kultúra te­rületéről, de tervezik a budapesti Goethe Intézetből lehozni a „költöz­tethető” programokat. Liebhauser János, a megyei könyv­tár igazgatója kiemelte, a kistérségi tá­mogatás a könyvtárak olyan színtű stabilitását biztosítja, amire az adott település teljes közművelődését rá le­het majd építeni. Elekes Eduárdné megyei vezető szakfelügyelő a konferencia elsődle­ges célját abban határozta meg, hogy minél teljesebb információt adjanak át a német kisebbségi önkormányzat­ok vezetőinek. Fontos, hogy ismerjék a legújabb könyvtárfejlesztési, kor­szerűsítési lehetőségeket.- Konkrétan arról van szó, hogy könyvtárellátó szolgáltatási rendsze­rek alakultak Tolna megyében, min­den kistérségben. Mind az öt többcé­lú kistérségi társulás élt azzal a lehe­tőséggel, hogy igénybe veszi az úgy­nevezett mozgókönyvtári normatívát az államtól. Idén ez az összeg 1,3 mil­lió forint minden egyes kistelepülés­re. Jelenleg 72 szolgáltató helyünk van, tehát közel százmillió forintot je­lent a normatíva. Ez a váratlan forrás felhasználható a könyvtári épületek korszerűsítésére, beleértve a bútorok cseréjét is - fogalmazott Elekes Eduárdné, s hozzátette, hogy a kiste­Folytatás az 5. oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom