Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-09-23 / 30. szám
MOZAIK 2007. SZEPTEMBER 23. Ívj , SZEKSZÁRDI (M VASÁRNAP Megbízhatóság és fejlődés A Valum Kft. negyedszer nyerte el a faipari szakkiállítás vásárdíját Immár negyedízben nyerte el a tizenhét éve működő Valum Szek- szárd Kft. a soproni faipari szak- kiállítás vásárdíját. Ezúttal alumínium bútorajtó-kereteinek, lábazatainak és díszítőelemeinek köszönhetően érdemelte ki a cég az elismerést. A díjról, a kiállításról és magáról a vállalkozásról a kft. tulajdonos-ügyvezetőjével, dr. Márkus Istvánnal beszélgettünk.- A hazai bútoripar egyik legismertebb képviselője, dr. Márkus István a helyi bútoripari vállalat főmérnöki „tisztséget", majd a tanácsi ipari osztályvezetői feladatkört követően alapított saját vállalkozást. ..-1991 óta működik a Valum Szekszárd Kft. Termékeinket (melyekkel 14 cég képviseletét látjuk el hazánkban) túlnyomórészt Olaszországból importáljuk, majd továbbadjuk az ország nagyvállalatai jelentős részének és viszonteladóknak; városunkban pedig a Már-Ker Kft.-nek. Bútorszerelvény-behoza- tallal és -nagykereskedelemmel foglalkozunk: gyakorlatilag a gyártótól a felhasználóig közvetlenül juttatjuk el a termékeket. A nagy cégek között kis vállalkozásként jól megálljuk a helyünket: ezt bizonyítja egyebek mellett a folyamatos évi forgalomnövekedésünk is. Ezért mindenképpen elismerés illeti a kollégákat is, hiszen az idei év az eddigiekhez képest is pozitív - miközben a hazai bútoripar nehézségekkel küzd.- Mialatt a Valum Szekszárd Kft. fejlődik. Ennek különben remek példája a Ligno Novum - Wood Tech faipari szakkiállítás és vásár újabb díja.- A fejlődésnek örülünk, és büszkék is vagyunk rá: igazi csapatmunka eredménye ez, ami egy ekkora vállalkozásnál elengedhetet len. A vásárdíjat a „nagyok” között negyedik alkalommal sikerült megszereznünk, ezúttal a március óta forgalmazott alumínium-keretekkel, -lábazatokkal és dekorációs elemekkel (sajnos, mivel a kiállítás minden valószínűség szerint a fővárosba költözik; Sopronban, ahová magam sok-sok szállal kötődöm, feltehetően utoljára) a kitüntetés fennállásának 13 éve alatt. 1999, 2002 és 2005 után ismét sikerült bebizonyítania cégünknek, hogy a viszonylag kis piaci szereplők is alkothatnak jelentősét a magyarországi bútoripari területen.- Jellemezné az ez évi szakkiállítást és a jövőt mind a vásár, mind a Valum Kft. tekintetében?- Mint említettem, a kiállítás minden valószínűség szerint Budapesten folytatódik, amelyen magunk is szeretnénk továbbra is részt venni. Fájó pont a soproni távozás, de erre már tavasszal számítani lehetett. A másfél évtized után igazi öröm volt elhozni a vásárdíjat - ráadásul egy 40 m2-es standdal, melyet minden alkalommal magunk dekorálunk és rendezünk be. Idén egy szlovákiai cég segítségével sikerült a legjobbnak bizonyulnunk, és a kiállítást magát nagyon komoly érdeklődés jellemezte, ami további reményekre ad okot. Két dolog azonban biztos: egyrészt a Valum Kft. ’95 óta a negyedik alkalommal nyerte el a vásárdíjat; másrészt az is vitathatatlan, hogy csak szolid árakkal, korrekt munkával, határidőre történő szállítással lehet talpon maradni. Mi mindig csakis a fehér gazdaságban gondolkodtunk: ez esetenként lassúbb, de feltétlenül megbízhatóbb előrehaladást eredményez. S éppen ez az, ami a Valum Szekszárd Kft.-t jellemzi. Szekszárd Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 7100 Szekszárd, Mátyás király utca 66. Tel.: 74/511 - 977 Internet: www.valum.hu E-mail: valum@terrasoft.hu m Üvegasztallal nem foglalkozunk! Évekkel ezelőtt úgy döntött a család, hogy a társasház tömbbiztosítása mellett külön biztosítást is köt - egyebek között - a festményekre, az értékes könyvekre és porcelánokra az előre bejelentkezett üzletkötőnél. A papírok kitöltése során néhány egyéb tárgy is szóba került, mint egy iparművész által készített egyedi darab, az üveglapos asztalkülönlegesség. A biztosító embere megnyugtatta őket, hogy a felsorolt holmikra is érvényes a kötvény. Rendesen fizették a nem csekély díjat, s mint mondták, szerencséjükre éveken át nem történt semmi baj. Ám tavasszal, amikor a ház asszony elkezdte kiköltöztetni a virágokat a nappaliból a teraszra, az asztal mellé érve megbotlott, s egy cserép, kaspóstól-mindenestől az üveglapon landolt. Egy durranás, millió szilánk, s a bánat. Eszükbe jutott a biztosítás. Másnap telefonon érdeklődött a nő a - nem túl nagy - társaságnál. Röviden vázolta a történteket, mire a kisasszony nyűgösen közölte:- Üvegasztallal nem foglalkozunk! - és letette a telefonkagylót. Az újabb próbálkozáskor ismét a mísz hölggyel hozta össze a sors az asszonyt, aki ezennel a kötvény számával indított, ám mire kitérhetett volna a részletekre, a telefonvonal másik végéről még ingerültebb leintés lett a „fizetsége.”- Nem érti meg, hogy üvegasztallal nem foglalkozunk? - és csatt. Következett a biztosítóváltás. Át a legnagyobbhoz, a legmegbízhatóbbhoz. Miután a nő bankjában letiltatta a kisebb biztosítóhoz küldött korábbi utalását, az levelet intézett hozzá „miszerint elmaradt a havi díjjal”. Később telefonon is megkereste egy hölgy és értetlenkedett, majd agitálta. Mire ezt a választ kapta:- Önök az üvegasztallal nem foglalkoznak, mi viszont a kisbizto- sítókkal... -hmElment ...elment ...ez a nyár is örökre. Nem ez a nyár volt életem legszebb nyara, de én ennek ellenére mégis nagyon szomorúan veszem tudomásul, hogy elmúlt, mert én már tudom, sőt, értem is, és érzem is, hogy bármilyen szép is lesz az ősz, ezt a nyarat sem pótolhatja semmi, sem az ősz, sem a tél, de még a világ legszebb tavasza sem feledtetheti. Miért? Azért, mert én titkon, a lelkem mélyén, már a következő nyár elmúlását siratom, hiszen csak a meg nem születő emberek és pillanatok örökkévalók. Az emberek, akár az évszakok elmúlnak, elmennek egymás után az ismeretlen határtalan messziségbe. Mi pedig, a még életben maradók - más út nem lévén - megyünk utánuk a számunkra előre kitaposott úton. Bálint György
