Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-01-21 / 1. szám
2007. JANUÁR 21. WeTRSl HÉTBE Ms4Wp jT Az erkölcs és a sajtó egymástól távol esik Kondor Katalin: A jobboldal nincs tisztában a média fontosságával Január 8-án este hat órai kezdettel Kondor Katalin, a Kossuth Rádió volt adófőszerkesztője tartotta a Léleképítő ez évi első előadását. Az alkalomra a Babits Mihály Művelődési Ház teljesen megtelt színháztermében, Erkölcs - sajtóerkölcs címmel került sor, dr. Tóth Csaba Attila, a rendezvénysorozat életre hívója és házigazdája bevezető szavait követően. A Léleképítő következő előadása február S-én lesz, az előadók Korbuly Péter és Szilágyi Zoltán, a Magyar Rádió bemondói lesznek. Kondor Katalin előadása elején rögtön rámutatott, hogy számos, nem igazán léleképítő tényről hallhatnak majd a megjelentek, amit azért tartott elsősorban fontosnak, mert a dolgok valódi természetének elfedésére véleménye szerint jelentős erőfeszítéseket tesznek manapság, így aztán elengedhetetlen a pontos diagnózis. Leszögezte: a média és az erkölcs voltaképpen köszönőviszonyban sincs egymással. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a sajtó arra való, hogy a társadalomnak megmutassa, mi zajlik benne; ezért aztán, ha a média és az erkölcs viszonyáról beszélünk, akkor végső soron a társadalom és az erkölcs kapcsolatát vizsgáljuk. Az előadó kiemelte, hogy 1990-ig a sajtót is központi hatalom irányította, amely a rádióban a szuperlektorok útján biztosította, hogy olyasmi ne hangozhassák el, ami nem volna kívánatos. Az előzetesen felvett műsorokat az ő véleményezésük alapján kellett megvágnia magának a készítőnek. Mivel e szuperlektorok parancsot teljesítettek, a rendszer fő veszélyét Kondor abban látja, hogy az emberekben kialakulhat az öncenzúra, ami aztán véget vet a sajtó- és a szólásszabadságnak. Ezzel hozta kapcsolatba azt a történetet, melynek során Baló György egy előre felvett riportot annak készítői tudta és jóváhagyása nélkül vágott meg és küldött adásba. A média hiányosságának nevezte Kondor, hogy akkor, mikor a médiának torzításmentes tükröt kellene tartania a társadalom elé, akkor csak domború/homorú tükröt nyújt felénk. Ez azt jelenti, pontosított, hogy a társadalom egy jelentős többsége nem kapja meg az értékrendjének megfelelő tényeket, hírmagyarázatokat és háttérműsorokat. Az objektív tájékoztatás Magyarországon nem valósul meg, mutatott rá az előadó, hiszen az ezt kötelességképpen elvégezni muszáj közszolgálati tévé, nevezetesen az ml, totális baloldali megszállása nyomán egyáltalán nem teszi meg, a rádió pedig jó úton halad ugyané felé. Szemléletes példákat hozva Kondor kiemelte, hogy a két legnagyobb kereskedelmi tévé, amelyek hírműsorainak szintén közszolgálati követelményeknek is eleget kell(ene) tenniük, egészen egyszerűen elhallgatták, hogy a millenniumi ünnepségek alkalmával hol adtak át zászlót és az alkalomhoz kapcsolódóan egyéb fejlesztéseket, hogy kísérletet tettek a Sapientia Egyetem magyar nyelvű egyetemi rangjának visszaállítására, hogy a státusztörvényről milyen megállapodások születtek, hogy a 2001-es árvíz után falvak épültek újjá; vagyis mindazt, amit nem tartottak érdeküknek bemutatni. Közvetlenül a választások előtt azonban sikerült olyan riportalanyt találniuk, aki közölte, hogy hamarosan 23 millió román fogja elözönleni hazánkat. Nincs miért csodálkoznunk december 5-én, vélekedett az előadó. A megyei napilapok két nagy nyugati konszern általi privatizációja kapcsán Kondor aláhúzta, hogy a legfontosabb feltétel az értékesítés során az volt, hogy a lapok irányultsága ne változzon. Mint vélekedett, ez talán Szekszárdon is megfigyelhető a mai napig is. Ez azért volt fontos, mert a megyei napilapok összpéldányszáma akkoriban nagyobb volt, mint a budapesti napilapoké együttvéve. Ez önmagában persze nem volna elegendő ahhoz, hogy az emberek ne lássák tisztán történelmüket és az aktuális történéseket - ehhez, hangsúlyozta az előadó, az értelmiség árulása is szükségeltetett. Kérdésre válaszolva Kondor rámutatott, hogy a polgári kormányok hatalmas mulasztást követtek el azzal, hogy nem hozták létre a saját sajtóbirodalmukat. Az óriási „ballib" médiatúlsúlynak (ml, RTL Klub, TV2, Nép- szabadság, Népszava) máig nincs ellenpontja, illetve nem megfelelő súlyú: napilapszinten csupán a Magyar Nemzetre korlátozódik, közölte az előadó. (Kondor Katalin egyébként említést sem tett például a Duna Televízióról és a Magyar Hírlapról. A szerző) Véleménye szerint sem a Fidesz, sem az MDF nem ismerte fel idejekorán a média fontosságát - a két hiánypótló orgánumot (a HírTV-t és a Heti Választ) is már csak a bukásuk után alapították meg. A tanulság, mutatott rá: sajtó nélkül nem megy. Kosztolányi Péter „A művészet nem a láthatót adja vissza, inkább láthatóvá tesz. ” (Paul Klee) Naplóköz - közlónap - köznapló Ugye, mert most megjelent a negyedik Ugye, siránkozhatnék, hogy Dicső Zsolt kötetei annyira tematizálják a róluk keletkező írást, és oly mértékben határozzák meg a mondandó irányát, hogy végül nem is tudok róla és a könyveiről saját szájízzel értekezni - csakhogy addigra már késő. Ugye, elmondhatnám, hogy a korábbi három megjelenés anyagaiból most itt is napvilágra kerültek írások, olykor egy- egy, például tördelési változtatással, meg' hogy válogatás, meg hogy a szeszből bor lett és hasonlók - mégis, mindezzel nem sokat közölnék. Ugye, értekezhetnék itt avantgárdról és átalakuló tér- meg időképzetekről, a vérből és értelmetlenségből kiemelkedő dadaizmusról; naturalizmusról és pozitivizmusról, aprólékosan feltárt tényekről, részletes egyénrajzokról vagy éppen a faj-környezet-idő- pont hármasságra épülő miliőelméletről - ugyanakkor ez inkább ellenpontja lenne Dicső Zsolt legújabb kötetének, az egyszerű medve és a fűzeden cipőnek, semmint hű tolmácsolása. Mert DéBéla átlépi ezeket a határokat és amúgy sem törődik azzal, hogy a lába ügyébe kerülnek. Mert az egyszerű medve figyeli a történéseket és néha szándékosan nem avatkozik bele a dolgok folyásába. Mert a Költő voltaképpen a maga életét éli úgy, hogy annak visszatükröződése leképeződik egy-egy kisgrammperné- gyzetcentiszámú papírlapoknak nagyobb fajsúlyú társaik által körbevett, tartalmát tekintve legkevésbé ezeknek a mértékegységeknek a segítségével megvilágítható egységben, amelyeket a köznyelv, hogy maga is könnyen megérthesse, „kötet”, vagy „könyv” címkével lát el. Mert akkor ezek közül a negyedik, és együtt mind, hozzá persze a heroikus deká- dok pinkárnyaltú páratlanujjúpatás- fájdalmával és a rajtunk kívül álló eseményekkel meg a mindig időben történő időn kívül eséssel DZs mond el régi-új történéseket, nem én. (Mert, vagy éppen pedig, mint ő maga is kiemeli: a dzs-1 nem ő tette az ABC-be!) Most ettől függetlenül és ennek eredményeképpen itt van egy kötet, amelyet A Pad és a Fekete Sas adott ki, városunkban pedig az elmúlt hónapban került bemutatásra. Most ezt a prezentációt az Irodalom Házában hajtották végre egy szerdai napon este hatkor, Komjáthi Tamás, Gacsályi József, Samu Attila - és a Költő nagybecsű közreműködésével. Most és ott a könyvet megvehettük és -tem, amúgy is jó célt támogatva vele. Most négy dicső Dicső-kötet cselleng a polcon innen oda, fűzeden cipővel, szembesítve a világot önmagával és önálló életre keltve a szót, bemutatva otthonbolygónk ésszerűtlen- és cél- szerűtlenségét, megragadva a nemiségtől a nyomorig, a pénzhajhászás- tól a társadalmi mélyrétegekig terjedő spektrumot, keresztül a (talán) gondolkodó lények kommunikációs csapdáin. Most a Költő ugyanabba vezet be ismét, és persze mit is mondhatnánk még / ezek után a költészetről... Most a cipő ezzel együtt és mindezek ellenére fűzeden. Megjelent a negyedik tehát, amely nem kíván új hozzáállást a befogadótól sem, főképpen, ha átérzi haikuk, daktilusok, parafrázisok, gazdag költői képek és a hétköznapiság mögé bújó, annak kifejezésébe átalakuló éleslátás vagy -láttatás milyenségét. Amit nem én, még kevésbé a Költő szándékozik meghatározni, hiszen ő az Ön életét rajzolja, és hangsúlyozza: Én önnön másságom akarok lenni. / Önnön önségem voltam már eleget. Ennek fényében a könyvbemutatón megjelentek számot adhattak véleményükkel arról, hogy Art-e az élet, továbbá kaptak egy-egy személyre szóló betűlevesverset. A magaméból én ezt olvastam ki a kötetből: túszok szenvedései búsan rózsaszínen szorítod még jobban magadhoz arra gondoltam innom kéne egy... de mi nem mozdultunk pont akkora amekkorának lennie kell hullottgyümölcsarcán levizelte a nadrágját az a legmagányosabb aki utolsónak lép ki a kocsmaajtón KATEDRA .mi nyelviskola Szekszórd Eu rópa Nyelvstúdió ANGOL, NÉMET, OLASZ, FRANCIA, Csoportos, egyéni és céges nyel Gazdasági szaknyelv vagy nem is Kosztolányi Péter
