Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-01-28 / 2. szám
2007. JANUAR 28. KÁVÉ, DUPLA HABBAL MsArmp i „A farsang a feje tetejére állított világ” SAS ERZSÉBET OLDALA Vendégem a Belvárosi Kávéházban egy férfi és egy nő. Dr. Balázs-Ko- vács Sándor történész-népművelő-néprajzos és Csaláné Bohli Cecília a Textil-Játék Stúdió tulajdonosa. Vendégeimmel a farsangról, jelentéséről, eredetéről, a népszokásokról, a hagyományok őrzéséről, s a mai farsangokról beszélgettünk. Egy férfi: dr. Balázs- Egy nő: Kovács Sándor Csaláné Bohli Cecília- A farsang időpontjának meghatározásával sokan hadilábon állunk.- A farsang mozgóünnep, hosszúsága a húsvéttól függ. A kezdő időpont mindig január 6. vízkereszt és az utolsó napja a húshagyó kedd, amit követ a hamvazószerda - amivel indul a húsvéti ünnepkör -, a böjti időszak kezdete.- A farsang a vidámság ünnepe.- A farsang a feje tetejére állított világ. Tulajdonképpen a szó farsang, német közvetítéssel jutott hozzánk: fachang szóból ered, a mediterrán vidékeken karneválnák hívják, mert ott olasz eredetű a szó. Carnevale: hús pá, pá hús - szabadon fordítva -, ami arra utal, hogy a farsang végén kezdődik a böjt.- Nálunk mikor honosodott meg ez az ünnep, hogy ünnepelték?- Elsősorban német-osztrák közvetítéssel került hozzánk a történelem során, és három színtere volt: a királyi udvar, a polgárság, a parasztság, a falvak világa.- Miről szól, mi az üzenete a farsangnak?- Először is a húsról, a mértéktelen evésről, a nagy zabálásokról, mintha a következő időszak nem is lenne. A második a mértéktelen ivás. A harmadik a húsnak egy sajátságos felfogása: a szexualitás. Ha megnézzük a karneváli felvonulásokat, az öltözék, a tánc mind a szexualitásról.szól. Ennek meg is lett és van az eredménye, mert a statisztikák kimutatták, hogy a farsangot követő 9. hónapra megnőtt a gyermekszületések száma.- Milyen régi farsangi népszokásokat ismerhetünk?- A farsang a népszokások szempontjából több részre osztható. Különböző cselekmények - ezek elsősorban a farsang végére, az ún. farsang farkára helyeződtek. Ezek a farsangvasárnap, hétfő, húshagyó kedd, A köszöntők: mint más ünnepeken is a kimondott szó megvalósulásában vetett hiten alapult, „ha valakinek valami jót kívánunk, az meg is valósul”, tartotta a néphit. A dramatikus népszokások, amiket eljátszottak, ezek többszereplősek voltak - legismertebb a busójárás, de említhetnénk a temetés paródiáját is, melynek során a szereplők eltemették a telet. Ami általában egy szalmabábu elégetése volt. A farsang következő eleme az alakoskodás: a farsangi időszakra jellemző volt a maskarába öltözés. A farsang a bálok időszaka is, evés-ivás-mulatás, ideje a megismerkedésnek, párválasztásnak. Általában a férjhez menő korban lévő lányoknak ekkor kellett párt választani, mert aki a farsang végére „nem kelt el” (nem lett udvarlója) azt a falusi paraszti közösség keményen megdorgálta. A farsanghoz tartozik még egy kevésbé ismért szokás, ez a vénlánycsúfolás. A vénlánycsúfolás megyénkben tuskóhúzás formájában terjedt el, ami azt jelentette, hogy a pártában maradt lánnyal vagy fiúval a falu fiatal közössége tuskót húzatott végig a falun, mintegy megszégyenítve őket. Fennmaradtak szokások külön asszonyfarsangról is, ahová férfiak nem tehették be a lábukat, egy XVI. századi feljegyzés szerint a Tolna megyei Kapos mentéről jegyezték ezt fel.- Az étkezésben milyen szokások alakultak ki farsangkor?- A legismertebb a farsangi fánk, a kocsonya, mindenféle húsétel, a lényeg a tobzódás volt, a mértéktelen húsfogyasztás.- Mi maradt meg a mai kor emberének ezekből a szokásokból?- Elsősorban a farsangi báli szezon. Az ételek fogyasztása, de talán nem olyan mértéktelenül. A beöltözés: már inkább az iskolai bálokra jellemző, bár az utóbbi időben a felnőtt bálokban is újra szokás lett a farsangi jelmez. Ami eredeti formájában - részben felújítva - megmaradt, az a mohácsi busójárás.- Mint jelmezkészítő milyen tapasztalataid vannak az utóbbi éveket illetően?- Az emberek újra szeretnek jelmezbe öltözni. Kezdődik az óvodásokkal, aztán amikor nagyobbak akkor - valószínű a kamaszkor szégyenlősége miatt - kimarad pár év, s felnőtten újra szívesen öltöznek be, baráti körben házibulin, nyugdíjasklubok, asszonyklubok, munkahelyi kollektívák.-Mi a trend a mostani farsangi bálokon?- A gyerekekkel kezdeném. A fiúk nagyon szeretik a fekete jelmezeket, a hős figurákat, Zorrót, Batmant, Szuperment, Pókembert, ezek a slágerek. Szeretik a klasszikus hősöket is, például nagy sikere van a Muskétásoknak, lényeg, hogy a jelmezhez legyen kard, pisztoly stb. - ez tipikus fiúigény. Kevesebben és főleg a kisebb fiúk szeretik az állatfigurákat. A lányoknál a legkisebb kortól a nőiesség, a szépség játszik főszerepet. Ezért a színekben a fehér, a rózsaszín a sláger. Menyasszonynak, királylánynak, tündérnek, pillangónak öltöznek szívesen. Viszont, ahogy a fiúknál is meghatározóak az éppen most divatos filmek főhőseinek figurái, így a lányoknál is, van, aki éppen Xéna jelmezét ölti magára. Vannak lányok, akik boszorkánynak öltöznek, és sokan fantáziajelmezeket kérnek, illetve vannak koncepciós jelmezek, ezek közösségekre jellemzőek, ahol nemcsak beöltöznek, hanem valamit eljátszanak a gyerekek.- Te mit javasolsz annak a szülőnek, aki kikéri a véleményedet?- A lényeg, hogy a gyerek jól érezze magát. Azt a jelmezt kell számára elkészíteni, amiben ő akar megjelenni. Ebben a jelmezben ne fázzon, ne legyen melege, tudjon enni, mozogni, meg tudja fogni társai kezét, tudjon táncolni. Ne a szülő vágya, elképzelése érvényesüljön. Ami még nagyon fontos, a kiegészítők. Ezek a jelmezt valóban kiegészítik, hangsúlyozzák, például Piroska elképzelhetetlen kosárka nélkül.- A felnőttek milyen jelmezbe szeretnek beöltözni a farsangi bálokon?- Nagyon érdekes megfigyelni, hogy mennyire szeretnek párba öltözni. Apáca-szerzetes, fáraó-királynő, indián férfi és párja, Piroska-farkas stb. Szeretik a pelerines jelmezeket, a vámpír jelmezt, a nők a kán-kán ruhákat, csapatban főleg, valamint nagy divat lett, ha közösen öltöznek be nők, a hastáncos jelmez. Persze ehhez a „belépőhöz” illik egy basa is.- Nincs lehetetlen kívánság nálatok, téged ismerve mindent beszerzel...- Folyamatosan varrunk jelmezeket, s fontosak a kiegészítők: arcfesték, hajfesték, álarcok, azon belül is velencei álarcok. Aki kívánja, akár saját arcáról is készítek maszkot.- Nemcsak a farsangi bálokhoz készít a stúdiód jelmezeket, hanem színházaknak is dolgoztok.- Ez úgy indult, hogy a Német Színháztól többször kértek tőlem jelmezt - a legkedvesebbek voltak számomra egy 20-as években játszódó darabhoz készített korhű kosztümök -, amelyeket aztán a többi színházból láttak, s a Pécsi Nemzeti Színház Denevér című előadásához már a fejdíszeket és a maszkokat kérték, valamint a Pesti Színház Macskafogójához a kiegészítő kellékeket készíthettük el. Ilyenkor nagyon büszke vagyok, mert nyilván a munkánk elismerése egy-egy ilyen felkérés.- Itthon, Szekszárdon is többedszer letetted a kézjegyedet.- A Szent László-napi rendezvényekhez a korhű jelmezeket mi készítettük, s tavaly már László király ruhája is elkészült, reméljük az idén a királynéét is elkészíthetjük. A Tücsök Klub fellépő ruháinak nagy részét is mi készítjük, s amilyen sokrétű a repertoárjuk, olyan sokszínű a jelmezük is. Nagyon fontos, hogy ismerni kell a kor textíliáit, a kiegészítőket, a régivel azonosat nem tudunk készíteni - mert nincsenek már azok az anyagok - látványában, hatásában viszont elérjük, hogy korhűnek látsszanak.- Min dolgozol most?- Lesz egy nagy bál Budapesten, a „Budapest Bacchanália”, s erre a bálozóknak római kori jelmezeket készítünk. Itt az anyagok, a színek nagyon fontosak. Ezekhez a feladatokhoz már egész könyvtárnyi szakirodalmam van, a történelem minden korszakáról, ami segíti a tervezést és az anyagbeszerzést, hogy valóban korhűek legyenek a jelmezek.
