Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-05-20 / 18. szám
2007. MÁJUS 20. ANNO SZEKSZÁRDI VASÁRNAP MESÉLŐ EMLÉKEINK 49. Kegyes volt-e a kegyuraság? A Béla téri iskola frissen tatarozva - néhány évtized múlva A Tolnamegyei Közlönyben 1897. május 23-án két olyan látszólag ártatlan, de önmagában is érdekesnek ígérkező hír jelent meg, amely érdemes arra, hogy kissé mögéjük pillantsunk. „A szegzárdi közalapítványi uradalom, mint kegyuraság már évek óta megtagadta a szegzárdi római katolikus iskolaépületek tatarozását, a miért a hitközségi tanács pert indított az uradalom ellen. A hitközségi tanács az első fórumon a pert megnyerte ugyan, de az uradalom képviselője a pert megfellebbezte.” A másik hír szintén hozzá és a Béla téri piaci helypénz árveréséhez kapcsolódott. „Felújítjuk Szegzárd közönségének jogos és igazságos követelését, hogy a helypénz- szedési jogot gyakorló alapítványi uradalom kö- veztesse ki a felső piacteret, mert esős időben feneketlen sárban kénytelenek az árusok cikkeiket lerakni, a vevők pedig bokáig érő sárban gázolnak, hogy a kívánt cikket megszerezzék. Ez az ázsiai állapot valóban megszégyenítő a megye székhelyére, azért felette csodáljuk is, hogy eddig Szegzárd képviselő-tes- tülete nem tette meg az erélyes lépéseket az iránt, hogyha másképpen nem, hát törvényes úton kény- szeríttessék a tanulmányi uradalom a felső piactér kikövezésére.” A hol tanulmányinak, hol alapítványinak nevezett uradalom elődje még akkor jött létre, amikor Mária Terézia 1777-ben - kárpótlás nélkül - egy sereg más apátságéval együtt a szekszárdi javadalmait is elvette, és a Magyar Királyi Egyetemi Tanulmányi Alapítványi Uradalomba olvasztotta. Ez volt hívatott a Nagyszombatból Pest-Budára költöztetett egyetem fenntartásának biztosítására. Elődeink naivan úgy gondolták, hogy már nevében ott van a tanulmányi jelző, talán kérhetnek tőle valamit. Ezt az is indokolta volna, hogy csak Szekszárdon 8884 ka- tasztrális holdra - benne egyhar- madában szőlőre - terjedtek ezek a földek, de ezenkívül az apáti birtokok még 43 község és mezőváros tized- és vásárjövedelmét jelentették. Ehhez képest nem éppen bőkezűen adakozott a kegyúr, hiszen megtagadta a helyi gimnázium létesítését, közel negyvenévi harc árán építtette meg a Béla téri iskolát, amely az azt kiharcoló Szluha György plébános halála után, 1820- tól várta a nebulókat. Ám ezzel közel egy évszázadra ki is merült az uradalom minden jóindulata. Már a forradalom előtt panaszkodtak a helybeliek a borkereskedelem hátráltatása miatt, s az 1848 őszén törvénnyel eltörölt bortizedet egy év múlva visszaállították. Ezért és az uradalom megszorító intézkedései miatt eleink 1858-ban - 21 évnyi tized áráért - váltották meg szöleiket'. Az általános örökváltság után még évtizedig pereskedhettek a legelőkből járó részért is. Az uradalom eztán a várossá alakulást hátráltatta, de megőrzött földeket a belterületen, s megtartotta a vásári és piaci helypénz- szedés meg a palánki híd vámsze- dési jogát. (Ez utóbbi, mint a középkor bájos továbbélése 1918-ig maradt érvényben!) Miközben a jövedelmek az egyetem fenntartását kellően szolgálták, annak előállítói megvehették a sétatér mocsaras területét, a gimnázium telkét a vásártérből, amelynek túlsó végén kedves szúnyognevelő tó alakult ki a vasúti töltésnek elvitt föld nyomán. Dr. Töttős Gábor ÓDON IDŐBEN A piactér - csak a retusálástól lett sima ________________1926-ig _______________ PÁ LYÁZAT A Szabó Dezső vasúti szekkóinak rekonstrukciója érdekében indult civil kezdeményezés pályázatot hirdet az eredeti mű műtárgymásolat formájában való helyreállítására. A pályázaton részt vehet minden Tolna megyében élő, dolgozó vagy innen elszármazott, s kötődő képzőművész, iparművész és restaurátor, akár egyénileg, akár csoportosan. (Csoport esetén természetesen bármely Magyarországon élő, dolgozó képzőművész, restaurátor tagja lehet az adott társaságnak). A pályázat beadási határideje 2007. július 31. A pályázatot a kiírókból és képzőművészekből, művészettörténészekből álló zsűri bírálja el, s dönt a nyertes pályázatról 30 napon belül. A kiíró az előzetes szakmai vélemények és felmérések figyelembevételével úgy tartja, hogy a művet eredeti állapotában nincs mód, lehetőség visszaállítani, így a műtárgymásolat formájában való helyreállítás mellett döntött. Ennek megfelelően bármilyen technikával készülő műtárgymásolat elkészítésének szabad utat enged, s kivitelezésre elfogad, amely képes az eredeti mű látványát, hangulatát, festőiségét, szülés formavilágát a lehető legpontosabban visszaadni, érték- és időtálló műalkotást hoz létre, mely mobil, tehát elmozdítható s megfelelően karbantartható, restaurálható. A műtárgymásolat az eredeti mű méretétől eltér oly módon, hogy az eredeti mű hatását, látványérzetét, színvilágát fenntartsa. Az eredeti mű 3 különálló jelenetből állt (Szekszárdi szüret, Szekszárdi vásár és Sárközi vasárnap). Az elkészítendő műtárgymásolat méretei: Szekszárdi szüret 11,70x4,6 m Szekszárdi vásár 7,2x4,6 m Sárközi vasárnap 7,2x4,6 m A létrehozandó alkotás szigorúan csak az eredeti mű más technikával való másolata lehet. A pályázatnak tartalmaznia kell: a) a műtárgymásolat kivitelezésének szakmai, technikai leírását, b) elkészítésének tervét, költségvetését, c) felhelyezésének tervét, költségvetését, d) javaslatot a megvilágításra e) a mű egy részletének a pályázatban vállalt technikával készült vázlatát 50x70 cm-es méretben (a vázlatokat kiállítjuk és az adományozók véleményét kérve szavazásra bocsátjuk) f) a művész által korábban készített nagyméretű munka referenciáit A műtárgymásolat elkészítése három ütemben kell, hogy megvalósuljon. a) Az első életkép elkészítésének határideje: 2007. december 31. (melyet a nagyközönség számára 2008 januárjában kívánunk bemutatni.) b) A másik két életkép elkészítésének határideje: 2008. szeptember 1. c) A mű (zsűri által való elfogadása utáni) elhelyezésének határideje 2008. november 1. A pályázathoz szükséges dokumentáció 2007. május 2-tól Szek- szárd, Ybl Miklós u. 3.1. emeletén Rühl Gizellánál (74/501-008 vagy 30/385-3477) 15 000 Ft ellenében vehető át, mely összeg befizetése egyben a pályázaton való részvétel feltétele is. Szekszárd, 2007. április 24. Május 21-én 110 éve, 1897-ben a katolikusok perben érték el: a fenntartó államnak tataroztat- nia kell a Béla téri népiskolát. Május 22-én 115 éve, 1892-ben a Tolnamegyei Közlöny szedője, Farda Vince esküvőjéről adott hírt. Május 23-án 95 éve, 1912-ben, Babits Mihály írta a Május huszonhárom Rákospalotánban: „Nem játék a világ! Látni, teremteni kell!” Május 24-én 105 éve, 1902-ben a szekszárdi Nitsner Antal Pécsnek adta százados kékfestőmintáit, s ezt földije, Majorossy polgármester vette át. Május 25-én 125 éve, 1882-ben először láthatták leleteinket a vármegyeházán a régészeti-történelmi társulat alakuló értekezletén. 95 éve, 1912-ben költözött a hivatal a szekszárdi postapalotába. Május 26-án 130 éve, 1877-ben hunyt el Konkoly-Thege Ignác '48-as tiszt Szekszárdon. 120 éve, 1887-ben itt született Déry Hugó színész. 40 éve, 1967-ben itt halt meg Hadnagy Albert levéltár-igazgató. Május 27-én 205 éve, 1802-ben elhelyezték a Szekszárd Belvárosi templom alapkövét.
