Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-05-13 / 17. szám
2007. MÁJUS 13. ANNO , SZKKSZARDI aVÉI MMRIAP Jljl MESÉLŐ EMLÉKEINK 48. Két Kelemen nagybácsi A Tolnavármegye 1902. május 11-én tudatta „Kelemen László pécsi kananok (!), két év előtt még kurdi plébános múlt kedden Pécsett 63 éves korában elhunyt.” Ő Babits Mihály nagybátyja; aki az Anyám nagybátyja, régi pap kezdetű verse folytatásában áll: „lilaszin övvel kananok”, már másik személy, Kelemen József pécsi nagyprépost. Maga Babits vall erről Szabó Lőrincnek 1920-ban. „Ez a püspök is anyámnak nagybátyja. Anyámnak két pap nagybátyja is volt. Kelemen József a nagybácsi - így szokták anyámék emlegetni. Én nem ismertem. Címzetes pécsi püspök volt, tehát nagy úr. Persze nagyon is régen. Nagy mecénása volt az irodalomnak, úgy látszik, gazdag ember. Ő taníttatta ki Vas Gerebent, aki pedig református volt. Ő adta ki Baksaynak, a későbbi református püspöknek első munkáját, Lucanus Pharsaliájái fordításban, az ő pénzén. Tehát liberális pap lehetett... (Vas Gereben talán nem is református...) Anyámnak még egy nagybátyja volt; a nagyapám testvére. Rómában volt kispap. Piros ruhában ábrázolja egy kép. Versemben a két pap össze van keverve.” Nemcsak ott. A Halálfiai kritikai kiadásában olvassuk: „A Kelemenrokonságban akadt még egy olyan ember, aki valóban létezett személyként és ennek regénybeli másaként is képes volt a Cenci- unokák - mármint Mihály és Im- rus - tanítását támogatni.” (Lépjünk túl nagyvonalúan a tényen, hogy az unokák a támogatást tekintve egy: Mihály, azaz a regénybeli Imrus.) „»Vén papokat kilincselni s tudni a nyelvükön, bókolAz ösztöndíj-alapító Kelemen József nagyprépost Kelemen László római tanulmányai idején (A képekért a Babits Emlékház gyűjteményét illeti köszönet) va a lila övnek és arany gyűrűnek, hivatkozni elhúnyt kanonok bácsira: ez a kálváriája a stipendiumnak...« - olvashatjuk a regényben, ahol az »elhúnyt kanonok bácsi«- ra vonatkozó szavakat Babits Mihály nagyapjának testvérével, Kelemen József (1790-1868) pécsi kanonokkal, illetve nagypréposttal lehetne kapcsolatba hozni: az ő 1863-ban létrehozott alapítványából részesült maga Babits Mihály is.” Igaz, az anya nagybátyja létrehozott egy alapítványt, „hogy a család egy derék és szorgalmas taPALYAZAT A Szabó Dezső vasúti szekkóinak rekonstrukciója érdekében indult civil kezdeményezés pályázatot hirdet az eredeti mű műtárgymásolat formájában való helyreállítására. A pályázaton részt vehet minden Tolna megyében élő, dolgozó vagy innen elszármazott, s kötődő képzőművész, iparművész és restaurátor, akár egyénileg, akár csoportosan. (Csoport esetén természetesen bármely Magyarországon élő, dolgozó képzőművész, restaurátor tagja lehet az adott társaságnak). A pályázat beadási határideje 2007. július 31. A pályázatot a kiírókból és képzőművészekből, művészettörténészekből álló zsűri bírálja el, s dönt a nyertes pályázatról 30 napon belül. A kiíró az előzetes szakmai vélemények és felmérések figyelembevételével úgy tartja, hogy a művet eredeti állapotában nincs mód, lehetőség visszaállítani, így a műtárgymásolat formájában való helyreállítás mellett döntött. Ennek megfelelően bármilyen technikával készülő műtárgymásolat elkészítésének szabad utat enged, s kivitelezésre elfogad, amely képes az eredeti mű látványát, hangulatát, festőiségét, szín- és formavilágát a lehető legpontosabban visszaadni, érték- és időtálló műalkotást hoz létre, mely mobil, tehát elmozdítható s megfelelően karbantartható, restaurálható. A műtárgymásolat az eredeti mű méretétől eltér oly módon, hogy az eredeti mű hatását, látványérzetét, színvilágát fenntartsa. Az eredeti mű 3 különálló jelenetből állt (Szekszárdi szüret, Szekszárdi vásár és Sárközi vasárnap). Az elkészítendő műtárgymásolat méretei: Szekszárdi szüret 11,70x4,6 m Szekszárdi vásár 7,2x4,6 m Sárközi vasárnap 7,2x4,6m A létrehozandó alkotás szigorúan csak az eredeti mű más technikával való másolata lehet. A pályázatnak tartalmaznia kell: a) a műtárgymásolat kivitelezésének szakmai, technikai leírását, b) elkészítésének tervét, költségvetését, c) felhelyezésének tervét, költségvetését, d) javaslatot a megvilágításra e) a mű egy részletének a pályázatban vállalt technikával készült vázlatát 50x70 cm-es méretben (a vázlatokat kiállítjuk és az adományozók véleményét kérve szavazásra bocsátjuk) f) a művész által korábban készített nagyméretű munka referenciáit A műtárgymásolat elkészítése három ütemben kell, hogy megvalósuljon. a) Az első életkép elkészítésének határideje: 2007. december 31. (melyet a nagyközönség számára 2008 januárjában kívánunk bemutatni.) b) A másik két életkép elkészítésének határideje: 2008. szeptember 1. c) A mű (zsűri által való elfogadása utáni) elhelyezésének határideje 2008. november 1. A pályázathoz szükséges dokumentáció 2007. május 2-tól Szek- szárd, Ybl Miklós u. 3.1. emeletén Rühl Gizellánál (74/501-008 vagy 30/385-3477) 15 000 Ft ellenében vehető át, mely összeg befizetése egyben a pályázaton való részvétel feltétele is. Szekszárd, 2007. április 24. nulóját mindig részesítsék”, s ahogy Babits mondja: „ezt élveztem én is, még egyetemi hallgató koromban is”, de ehhez a jövendő költő édesanyjának aligha kellett kilincselnie. Ellenben Kelemen Lászlóról nemcsak úgy emlékszik, gyakran meglátogatta Pécsett, s arra, hogy „az öreg rákban halt meg; én egyetemi hallgató voltam Pesten, és mikor feljött magát operáltatni, én voltam vele, vidítottam utolsó napjait”. Vajon miért éppen az bukkan fel emlékei közül: „Nagy könyvtára volt, olasz könyvek és teológiai munkák. Könyvtárát, úgy látszik, a káptalan vette el. A rokonság porolni is akart, de mégis elsimult a dolog, s a könyvtár ott veszett.” Babits anyjának nyilván nem azért kellett kilincselnie, ami jár, hanem, ami juthat. A régi nagybácsi pécsi gimnazisták számára létesítette stipendiumát, de Babits Mihály 1902-ben már nem oda jár, hanem egyetemre. Atyja 1898-as halálával a család jövedelem nélkül marad, alig bírta taníttatását. Meghalt viszont a kanonok nagybácsi, akinek vagyonáért perelni lehetne. Könnyen köthették azt a mindkét félnek kedvező egyezséget, hogy Mihály egyetemistaként is kapja a támogatást, s így a kínos per elmarad. Dr. Töttős Gábor ÓDON IDŐBEN Május 14-én 90 éve, 1917-ben elhunyt Haja Béla szekszárdi építész, a takarékpénztár építője, a népbank, a polgári olvasóköri székház tervezője. Május 15-én 110 éve, 1897-ben az Egyesült Szegzárd-Tolnamegyei Nőegylet tisztújító közgyűlésén tudatta: a gimnáziumnak 2000 forintot juttatott kulturális célra. Május 16-án Borzsák Endre a kaszinó Frigyes főhercegtől megvett, ma is álló fa pavilonjáról írt. Május 17-én 105 éve, 1902-ben elhunyt a megyeszékhely híres ügyvédje, dr. Kramolin Emil, aki 21 évig a takarékpénztár vezér- igazgatója volt. Május 18-án 100 éve, 1907-ben Szekszárd artézi kútja fúrására kötött szerződést Máj zik Imrével. Május 19-én 100 éve, 1907-ben Leopold Lajos befejezte Gyárak nélkül című, megyénk kivándorlásáról szóló tanulmányát. Május 20-án 100 éve, 1907-ben a helyi ipartestület elnöke, André István országos alelnök lett. 80 éve, 1927-ben megyénk fia, az egykori itteni tisztviselő, Nyáry Andor Balatoni legenda című daljátéka szólt Budapesten.