Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-04-29 / 15. szám

2007. ÁPRILIS 29. ANNO , SZEKSZÁRDI 7TT1 vasArnap JIjI EGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP 112. Szeder-selyem egyleti tettek Bármilyen furcsa, de 150 év felfog­hatatlan távolságnak tűnik az egy­szerű halandó számára. A Vasár­napi Újság 1850-es évfolyama .{és Jókai Mór) segítségével most meg­kísérlünk bepillantani eleink de­rűs-borús hétköznapjaiba. Nem tudjuk, ki lehetett, de G..i, aki tudósította a hetilapot április 23-i levelében. „Hónapok múlnak el, míg az árva Szegszárdról vala­mi újdonságot olvashatunk. Pedig volna elegendő tárgy, mely az olva­só-közönségnek, ha nem is élveze­tet, legalább kellemes időtöltést szerezne. Lám a közönség már azt, hogy a bortársulat alapszabályai megerő- síttettek, örömmel olvasta, s mint­egy ettől villanyozva jött arra: hogy szőlőit kettős erővel jól meg­munkálván, a terhes dolog után abból nye­rendő gyümölcs nemes nedvével még igen sok földlakost megismer­tessen, és pedig illő ju­tányos áron. Az elmúlt farsangról már szólva megemlí­tem, hogy itt is voltak oly táncvigalmak, me­lyek által a jótékony in­tézetek alapjai erősíttettek. Most húsvéti piros tojás ajándékul Latabár színész-társaságát véltük megnyerni, azonban csalódtunk, mert helyette Krembset igazgatása alatt lovarda érkezett meg, a nagy­számú közönséget igen jól mulat­tatta, s nem rossz aratással távo­zott el tőlünk; így járna Latabár színész-társasága is, ha minket szí­nielőadásaival meglepne. Ma iktatták be újonnan kineve­zett polgármesterünket K. E. urat, kinek tisztakeblűségétől, igazság- szeretetétől és nyájas emberbáná­sától a lakosság igen sokat vár. Most ennyi elég, máskor többet.” Meglepő, de csak innét tudjuk az első polgármester, Korbonits A palánki eperfaiskola - már Bezerédj Pál idején A selyemhernyó Rafaelo egyik tanítványának rajzán Elek beiktatásának pontos napját. Alig egy éves uralmának végéről a Szekszárd-monográfiából Glósz Józseftől szerzünk tudomást. A megyeszékhely lakói nyolc hónap múlva megelégelték az adóbérlő sanyargatását, házát fölgyújtották és kifosztották, a tömeget katona­ság fékezte meg. Senki nem mert ezután szállást adni az új bérlő­nek, miért is a központi já­rás főbírója a városházára kvártélyozta volna be őt. Erre a polgármester a ta­náccsal egyetértésben ezt megtagadta, sőt inkább hagyta magát leváltatni, de nem engedett... Akkor inkább jöjjenek a színészek. Jókai Mór 1858- ban Egy kis tévedés cím­mel írt meg egy itteni ese­tet. Egyszer Szekszárdon valami darabot adtak, melyhez a színi személy­PALYAZAT A Szabó Dezső vasúti szekkóinak rekonstrukciója ér­dekében indult civil kezdeményezés pályázatot hir­det az eredeti mű műtárgymásolat formájában való helyreállítására. A pályázaton részt vehet minden Tolna megyében élő, dolgozó vagy innen elszármazott, s kötődő kép­zőművész, iparművész és restaurátor, akár egyéni­leg, akár csoportosan. (Csoport esetén természetesen bármely Magyarországon élő, dolgozó képzőmű­vész, restaurátor tagja lehet az adott társaságnak). A pályázat beadási határideje 2007. július 31. A pályázatot a kiírókból és képzőművészekből, mű­vészettörténészekből álló zsűri bírálja el, s dönt a nyertes pályázatról 30 napon belül. A kiíró az előzetes szakmai vélemények és felméré­sek figyelembevételével úgy tartja, hogy a művet ere­deti állapotában nincs mód, lehetőség visszaállítani, így a műtárgymásolat formájában való helyreállítás mellett döntött. Ennek megfelelően bármilyen tech­nikával készülő műtárgymásolat elkészítésének sza­bad utat enged, s kivitelezésre elfogad, amely képes az eredeti mű látványát, hangulatát, festőiségét, szín- és formavilágát a lehető legpontosabban visszaadni, érték és időtálló műalkotást hoz létre, mely mobil, te­hát elmozdítható s megfelelően karbantartható, res­taurálható. A műtárgymásolat az eredeti mű méretétől eltér oly módon, hogy az eredeti mű hatását, látványérzetét, színvilágát fenntartsa. Az eredeti mű 3 különálló jelenetből állt (Szekszárdi szüret, Szekszárdi vásár és Sárközi vasárnap). Az elkészítendő műtárgymásolat méretei: Szekszárdi szüret 11,70x4,6 m Szekszárdi vásár 7,2x4,6 m Sárközi vasárnap 7,2x4,6 m A létrehozandó alkotás szigorúan csak az eredeti mű más technikával való másolata lehet. A pályázatnak tartalmaznia kell: a) a műtárgymásolat kivitelezésének szakmai, tech­nikai leírását, b) elkészítésének tervét, költségvetését, c) felhelyezésének tervét, költségvetését, d) javaslatot a megvilágításra . e) a mű egy részletének a pályázatban vállalt techni­kával készült vázlatát 50x70 cm-es méretben (a vázlatokat kiállítjuk és az adományozók vélemé­nyét kérve szavazásra bocsátjuk) f) a művész által korábban készített nagyméretű munka referenciáit A műtárgymásolat elkészítése három ütemben kell, hogy megvalósuljon. a) Az első életkép elkészítésének határideje: 2007. december 31. (melyet a nagyközönség számára 2008. januárjában be kívánunk mutatni.) b) A másik két életkép elkészítésének határideje: 2008. szeptember 1. c) A mű (zsűri által való elfogadása utáni) elhelyezé­sének határideje 2008. november 1. A pályázathoz szükséges dokumentáció 2007. május 2-tól Szek- szárd, Ybl Miklós u. 3.1. emeletén Rühl Gizellánál (74/501-008 vagy 30/385-3477) 15 000 Ft ellené­ben vehető át, mely összeg befizetése egyben a pá­lyázaton való részvétel feltétele is. Szekszárd, 2007. április 24. zeten kívül némi statisztéria is kellett, amit rendesen a városi hajdúsággal volt szokás betöl­teni. A próbán tehát felállítja a rendező az őröket, egyiket jobbról, a másikat balról, s megmagyarázza nekik a dol­got.- Kend itt fog állani jobbról, kend meg amott. Mikor én ki­lépek a gunyhóból, kendre rá­lövök, arra kend a hasához kap, összerogyik, s azt kiáltja, hogy »Meghaltam!«, kend pe­dig, másik, elszalad, s azt kiabálja, hogy »Segítség! Segítség!« Értették jól? - Megértettük. Este az előadásnál az ügyelő meg találta cserélni a két hajdút, a jobbról lévőt állította balra, a bal­ról lévőt jobbra; mikor aztán kijött, amelyiknek gyilkolódzni kellett, s rásütötte a pisztolyt az egyikre, amelyik a háta mögött állt, akit senki sem bántott, az rogyott össze ordítva, hogy ő meghalt; az pedig, amelyiket agyonlőtt, elszaladt, tor- kaszakadtából kiabálva: »Segítség! Segítség!«” Laniiis Excubitor ODON IDŐBEN Április 30-án 125 éve, 1882-ben p sajtó az alakuló múzeumegy­let feladatának a tárgyak rend­szerezését és könyvtár létesíté­sét látta. Május 1-jén 100 éve, 1907-ben Klézl István földműves szántás közben összeesett, meghalt; lovai az ekét tovább húzták, majd a kocsihoz álltak. Május 2-án 110 éve, 1897-ben a Tolnamegyei Közlöny írta ve­zércikkében: „A város elneve­zés nem csak nagy épületek halmazát jelenti...” Május 3-án 105 éve, 1902-ben a megyeszékhelyen kihirdették az új közúti rendszabályt, amely angol módra balra tar­tást írt elő. Május 4-én 130 éve, 1877-ben egy polgár adózási viszontag­ságairól szólt: az általa nem ta­lált törvényre hivatkozva hat­szoros összeggel büntetették. Május 5-én 40 éve, 1967-ben hunyt el Szekszárdon Babus Jolán néprajzos-muzeológus, az 1945 utáni első néprajzi ki­állítást rendezője. Május 6-án 105 éve, 1902-ben elhunyt Kelemen László hittu­dományi és bölcsészdoktor, kurdi kanonok-plébános, aki unokaöccse, Babits Mihály műveiben szerepel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom