Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-04-29 / 15. szám
/; VASAgSSP HÉTRŐL HÉTRE 2007. ÁPRILIS 2 „Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit legfelül érdemes kezdeni” (Harry Lorayne) Tanácskoztak a civilek Tájak, korok, múzeumok egy kicsit másképpen A Tolna Megyei Civil Szolgáltató Központ a Dél-Dunántúli regionális, és a Szekszárd kistérségi civil egyeztető fórum együttműködésével április 19-én megyei hatókörű tanácskozást rendezett a Babits Mihály Művelődési Házban „Civilek a területfejlesztésben” címmel. Farkas Tamás, a régiós civil fórum elnöke tájékoztatta a résztvevőket a térségfejlesztő tanácsok és a civil egyeztető fórumok együttműködésének általános tapasztalatairól. Utalt arra az országos vizsgálatra, amelyből az derül ki, hogy a társadalmi részvétel és partnerség országos viszonylatban igen gyenge. Tolna megyében még ennél is gyengébb, amelyet önmagában jelez az a tény, hogy az 5 kistérség közül csak egyetlen működőképes kistérségi fórum jött létre, ahol el tudott indulni a szereplők között egyfajta párbeszéd. (Holott törvény és kormányrendelet előírja az együttműködési kötelezettséget!) Tájékoztatást adott továbbá a civil fórumok létrehozásának indokoltságáról, fontosságáról, feladatairól és módjáról. Bátorította a résztvevőket, hogy hozzák létre saját településük és kistérségük egyeztető fórumait, mert helyettük ezt senki nem teszi meg! (Ennek mikéntjéről tájékoztatás kérhető a CISZOK, illetve a térség- fejlesztő ügynökségek munkatársaitól). Lajtai Viktor térségi tanácsadó tájékoztatást adott a kistérségi fejlesztési elképzelések összeállításának és régiós koordinációjának tapasztalatairól, a tervezési folyamat időbeli késedelmének okairól. A személyes beszélgetés során megfogalmazódott, hogy a civil szervezetek igen kevés információval rendelkeznek, hogy a fejlesztési tervek előkészítése nélkülük történik, hogy a tervekben az esélyegyenlőség szinte kimerül az akadálymentesítéssel, a fenntartható fejlődés elve pedig meg sem jelenik. Nem véletlen, hogy uniós visz- szajelzés érkezett az EU közösségi politika alapelvei és kiemelt területfejlesztési szempontjai figyelembe vételének hiányáról (helyi nyilvánosság, társadalmi részvétel, partnerség, esélyegyenlőség, fenntartható fejlődés). Ha e téren nem történik változás, akkor fennáll annak veszélye, hogy pályázataink jó része már a jogosultsági vizsgálatnál - a szakmai értékelés előtt - „elvérzik”. És akkor mit kezdünk magunkkal Európában?! Dér Miklósáé, a Szekszárd Kistérségi Civil Egyeztető Fórum elnöke FOLYTATÓDIK a Szekszárd kistérségi civil érdekképviseleti program, amelynek következő tré- ningje május 4-én (szombaton) lesz Várdombon, a művelődési házban. Régi, talán 60-as évekbeli lakóépület a Babits művház mellett... A lépcsőházba betérve félhomály, ódon illat, megyünk le az alagsorba, ahol még kietlenebb minden. Hosszú, egyhangú folyosó, amin végigvezet riportalanyom. Kisvártatva, jobboldalt kinyílik az egyik komor faajtó. Belépünk. És láss csodát, egy teljesen más világ nyílik meg szemünk elé, világos kis pinceiroda... A magányos tömbház atmoszférája ellenére mégis hangulatos, életteli környezet. Ez a kis fészek Gőryné Várkonyi Gabriella „munkahelye”, ahonnan ő - sokaknak ismerőse - a Tájak, Korok, Múzeumok Egyesületének Alisca klubját, annak programját irányítja, szervezi. Ezúttal őt faggattam szervezetük jelenéről, jövőképéről és sikeres kirándulásaikról...- Mikorra datálható a Tájak, Korok Egyesület indulása.? Mesélj egy kicsit a kezdetekről.- Anyaszervezetünk, 1977-ben indult útjára, mozgalomként. Az akkori szervezők összeállítottak egy katalógust, amely minden természetvédelmi terület, műemlék, emlékhely szerepelt. A katalógus öt kiadást és több mint 450 ezer példányt ért meg megyénkénti, település szerinti felosztásban. Akkor, az un. bélyegzős játékkal 1700 objektum kapott sorszámot, melynek révén az adott objektum fenntartója emblémás bélyegzővel ellátott igazolást adott az odalátogató turistáknak - érvényesítve ezzel a létesítmény megtekintését. Játékunkban a kezdetekkor tízezrek vettek részt, s elmondható, hogy ma is igen népszerű. 1989-ben a mozgalom egyesületté alakult át, s a rengeteg helyszínre ingyenes, vagy kedvezményes belépésre jogosító igazolvány is nagy becsnek örvend a mai napig. Jelenleg közel 9000 aktív tagja van szervezeteinknek szerte az országban, s a kötetszámban sem szégyenkezhetünk: 784 magyar nyelvű, s 150 egyéb nyelvű kötettel rendelkezik könyvtárunk.- Az Alisca klub hogy egészíti ki az anyaszervezet munkáját, s miben tér el attól?- A 2004-es esztendőben egyesületünk kivált a múzeumban már létező csoportból. Túl sokan voltunk akkoriban tagok egy helyen, s r hezebben jöttek össze az egy programok. Lassan négy éve a nak, hogy ebben a formában, Al: ca klubként működünk, és már, előző két évben igen sikeres kirá dulásokat szerveztünk, a tagt nem kis örömére. Akinek szánd kában áll hozzánk csatlakozni, be lépési nyilatkozatot kell kitöltenie s éves tagdíjat kell fizetnie, mely nek összege átlagban 400, 1000 él 1600 forint között mozog - fiatal éí idősebb korosztályokra lebontva. / mi esetünkben, a fókuszban kifeje zetten kirándulások létrehívása áll tagjainknak különböző kedvezmé nyekkel kiegészítve.- Milyen utazásokat sikerük megvalósítani az elmúlt évekbeli'. 2007-ben merrefelé terveztek kirándulásokat?- Itt említeném meg rögtön a március 10-i (szombat) budapesti Van Gogh kiállításra az utazást. Saját módszerem alapján kinézek 2-3 megyét, kiveszem a Vendégvárók könyvét és azonnal nekilátok kigyűjteni az érdekességeket. Példaként említeném a 2005-ös sikeres kirándulást, amikor is a Kőszegi Tájvédelmi Körzettel ismerkedtünk meg. Kifejezetten Kőszeg környéki, soha nem hallott kis településeket állt szándékunkban felkeresni. Akkor átmentünk osztrák oldalra is, itthon pedig megtekintettük a vele- mi Szent Vid-kápolnát. De az Őrségben olyan különleges helyre is ellátogattunk, mint Pityerszer, ahol hatalmas élmény volt megismerkedni az őrségi népi műemlékegyüttessel, s a „szer” fogalommal, ami a honfoglaló magyarok idejéPárbeszédre van szükség A rendszeres és őszinte párbeszéd szükségességét hangsúlyozta Horváth István a Cityregio II, projekt keretében Pécsett megtartott konferencia szerdai nyitónapján. Szekszárd Megyei Jogú Város polgármestere a gazdasági klaszterek szerepéről és fejlesztési lehetőségeiről rendezett tanácskozás előtt tartott formabontó köszöntőjében arra kérte kollégáit, a Pécset, illetve Kaposvárt képviselő alpolgármestereket, hogy ne csak beszéljenek az együttműködés fontosságáról, de tegyenek is érte. „Találjuk meg a helyet és az időt, amikor érdemben tudunk tárgyalni az ország egyik legrosz- szabb helyzetben lévő régiójának felzárkóztatási lehetőségeiről. Nem elég Pécs-Kaposvár, Pécs- Szekszárd vagy Kaposvár-Szek- szárd tengelyt kialakítani, az együttműködésnek háromoldalúnak kell lennie, és gondolkodásunkban a régió érdekeit a városok sajátja elé kell helyeznünk, csak így érhetünk el változást" - fogalmazott Horváth István a pécsi városháza közgyűlési termében. A konferencia szakmai részében Szekszárd két jó példával is előállt: Boros László a Szekszárdi Autóipari Alkatrész-beszállítók Klaszterét, míg Márkus István a Danubia Faipari klasztert mutatta be a jelenlévő szakembereknek.
