Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-04-22 / 14. szám

2007. ÁPRILIS 22. ÉRDEKLI u u u , SZEKSZÁRDI -7/ VASARMAP / BEMUTATJUK! „A csodákat nem mi csináljuk, maximum asszisztálunk hozzájuk” Húsvéti számunkban egy ikerpárral, Madarassy Szűcs Ágnessel és Annával, azaz Mannával beszélgettünk. A hamarosan érettségiző bájos ifjú hölgyek orvosnak készülnek. Nem véletlenül adták át a jelképes stafétabotot példaképüknek, dr. Bodnár Imre kardiológus­nak. Ám, mint kiderült, ez csupán választásuk második indoka volt. Mert mint fogalmaztak, „elsősorban szeretésből gondoltunk rá”. Az interjú készítése napján, de már előtte is óriási volt az izgalom a Bodnár családban. Minden pillanatban megérkezhetett volna a házaspár harmadik gyermeke. Györgyi, az édesanya és feleség április 14-re volt kiírva... Bodnár főorvos megígérte, nyomban értesít, mihelyt változik a család létszáma. ______________________- K érem, mutassa be családját. Bár az olvasók miatt hozzáteszem, hogy korábban már írtam az egyik fiukról, Balázsról, aki akkor még óvodás volt. Beszélgetésünk során pontosan kirajzolódott a kiegyensú­lyozott családi légkör, ami nagyrészt az anyuka érdeme.- Igen. Györgyi valóban remek édesanya, s a két fiunkkal majdnem hét évet töltött otthon. Jól érezte ma­gát a gyerekekkel, feltalálta magát. A munkába való visszatérés kicsit fur­csa volt számára, de hamar vissza­zökkent, mégis elsősorban ő szere­tett volna harmadik gyermeket, amit én sem bántam. Terhességei nem tértek el a szokásostól, nem kellett kórházban feküdnie, szóval stram­mul viselte. Ja, még nem mondtam, hogy Györgyi biológia-földrajz sza­kos középiskolai tanár, s a Kelemen Endre Egészségügyi Szakközépisko­lában tanít.- Következzenek a fiúk.- Barna 1996 márciusában, Balázs pedig 1999 júniusában született. Ba­lázs nagyon várja a kistesót, aki a vizsgálatok szerint szintén fiú lesz, s a Bálint nevet kapja. Már Barna is beállt a várakozó családtagok sorá­ba, noha kezdetben nem volt túl lel­kes. Valószínű, hogy kiskamaszként a birodalma védelme okán.- Odahaza segítenek a srácok ?- Kisebb dolgokban igen, gyakran nagyon lelkesen. Miután Györgyiék hazajönnek a kórházból, Barni fogja hozni anyukájának az ebédet, hogy az elején ne kelljen főznie. Szívesen vállalta a feladatot, de azzal sincs gond, ha neki kell Balázst hazakísér­nie.- Györgyinek lesz segítsége?- Anyukája felajánlotta, hogy né­hány hétre ide utazik Balatonfeny- ves-Alsóról, hiszen apósommal együtt mindketten nyugdíjasok. De Györgyi úgy határozott, megpróbál egyedül helyt állni, s csak akkor fo­gadja el a segítséget, ha nagyon nagy szüksége lesz rá.- Imre hova valósi?- Cecei származású vagyok, aho­gyan anyukám is. Apu pedig a Tolna megyei Mucsiból való. Változatlanul Cecén élnek. Öcsém, Tamás nálam 14 évvel fiatalabb, s orvostanhallga­tó Pécsen, ami mellett sok mással is foglalkozik, így valamennyicskét ke­res is.- Szintén Pécsen végezte az egyete­met?- Igen. Majd az egyik barátommal úgy döntöttünk, hogy Szekszárdon kezdjük a pályánkat. Igaz, ő már visszament Pécsre, én pedig Szek­szárdon ragadtam, bár 2004. január elsejétől a paksi rendelőintézetben a kardiológiai szakrendelés feladatait látom el.- Főorvosi rangban, s zsebében - ilyen fiatalon - már két szakvizsgá­val...- Itt, a megyei kórházban 1999- ben szakvizsgáztam belgyógyászat­ból, majd 2001-ben kardiológiából, s 2003-ban neveztek ki adjunktusnak. A paksi állásra pályáztam, aminek a kórházi munkával szemben az az előnye, hogy több a szabadidőm, mivel nincs kötelező ügyelet. Bár két és fél évig visszajártam ide ügyelni a kardiológiai intenzívre. De amikor megvásároltuk a házunkat, s elkezdtük az átalakítást, akkor már nehéz volt beiktatni az ügyeleteket, mivel a felújítási munkafolyamatok megszervezése, az áru beszerzése rengeteg időt igényelt. A munkála­tok június 12-én kezdődtek, s no­vember 19-én beköltöztünk.- Maradjunk még Pakson. Voltak feltételei a pályázat kapcsán?- Igen. A pályázat benyújtásakor leírtam a szakmai elképzeléseimet, vagyis amennyiben azok megvaló­síthatóak, akkor vállalom a munkát. Kizárólag előjegyzés alapján dolgo­zunk, ami szigorúan háziorvosi be­utaló köteles. A háziorvos felméri a páciens szív-érrendszeri rizikóját, s ha az magas, akkor előjegyzi a kar­diológiai szakrendelésre. Szintén a háziorvos dönti el, hogy a beteg ki- várhatja-e a sorát, vagy nem.- Például szapora szívverés esetén a beteg nem jelentkezhet a szakren­delésen?- Nem, hiszen azt sok minden okozhatja, s lehet tünet is, de lehet betegség is. Szóval a háziorvos dönt: indokolt-e a kardiológiai szakvizsgá­lat.- Mennyi a várakozási idő?- Sajnos jelenleg négy-négy és fél hónapnál tartunk. Ennek magyará­zata, hogy három hónapig nem volt kardiológus szakorvos Pakson, ezért alakult ki a torlódás, illetve amikor kikerültem, a kollégáim az átvett betegek egy részét „visszaad­ták” gondozásra. Minden igyekeze­tünk ellenére nehéz mindezt ledol­gozni, mert nagyon nagy az igény a szakorvosi vizsgálatokra. Általában akinek mellkasi fájdalma van, csak akkor nyugszik meg, ha látta a kar­diológus. Holott a mellkasi fájdal­maknak mindössze egyharmadát okozzák a kardiológiai megbetege­dések.- Mi okozhat még mellkasi fájdal­mat?- Például a népbetegségnek szá­mító savtúltengés, de okozhatja a csontritkulás és arra utalhat a mell- hártyafájdalom is. Ezek lehetnek át­meneti, múló panaszok, amelyeket egy rossz mozdulatból adódó ideg- becsfpődés is okozhat. Mindezek el­különítése az alapellátásban dolgo­zó orvosok feladata.- Mi a véleménye a több biztosítós rendszerről?- Nehéz kérdés, mert ilyen rend­szert még nem tapasztaltam. De nyilván lesznek előnyei, ahogyan hátrányai is. Az előnyökhöz tarto­zik, hogy akik magasabb biztosítási összeget tudnak szánni az egészsé­gükre, azok bizonyos szempontból magasabb szíitű ellátást kapnak. Nagy a valószínűsége, hogy meg­húznak majd egy minimum-szintet, ami az alapbiztosítási díjért jár. Hogy hol lesz ez a szint, azt ma még senki nem tudja, de az sem ismert, hogy onnan fölfelé milyen lépcsők lesznek.- Néhány mondatot kérek a vizit- díjról.- Nagyon érdekes a dolog, aminek több olvasata is van. Korábban is az volt a véleményem, hogy a három­száz forintok befizetésével az egész­ségügy szerkezete és az ellátás mi­nősége jelentősen nem változik. De érdemes belegondolni a másik ol­dalba is. Ha elmegyünk egy olyan bevásárlóközpontba, ahol a kocsiba nem kell beletenni a tíz, vagy húsz forintot, mindenki szanaszét hagyja a bevásárlókocsit. De a bedobott fo­rintokért mindenki visszaviszi a he­lyére a „bolti járművet”. Meggyőző­désem, hogy a 300 forintos vizitdíj senkit nem fog gátolni abban, hogy orvoshoz forduljon.- Stressz, infarktus, halál... Egyre többen halnak meg infarktusban, mert egyre többen élnek stresszben. Az ember képes megelőzni a stresszes állapotot?- Csak ő maga képes erre, hiszen a körülményein más nem változtat­hat, ezen az orvos nem tud segíteni. Éppen ezért is nehéz ezekről a fize­tős egészségügyi reformokról be­szélni, mert akinek az is probléma, hogy előteremtse a kenyérre és a tej­re valót, annál lehet majd gond, hogy mikor fordul orvoshoz és mi­kor nem. Igaz, ez egészen szűk ré­tegre vonatkozik.- Nyilván több, jelentős sikerélmé­nye is volt gyógyító tevékenysége so­rán.- Igen, itt a kórházban is, ahol az 1-es belgyógyászati osztály minden részlegén volt lehetőségem dolgoz­ni, s valóban megtanulni a szakmát. Hozzáteszem, a kórházi munka csa­patmunka, ami során változó lehet, hogy kié az első ötlet, vagy helyzet- felismerés. De úgy tapasztalom, hogy több körülménynek kell sze­rencsésen alakulnia, amelyek között csak egy tényező az orvos felké­szültsége és gyors döntési készsége.- Az orvosi munkában is fontos a szerencse?- Ahogyan az élet minden területén... Bár, a mi munkánkban minimálisra csökkentjük azt a lehe­tőséget, ahol a szerencse dönti el a beteg sorsát. Ugyanakkor azt is mondom, hogy a csodákat nem mi csináljuk, legfeljebb asszisztálunk hozzájuk.- A szívinfarktus bekövetkezésénél mikor és milyen esélyei vannak a be­tegnek?- Hat órán belül a legoptimáli­sabb, hogy sürgősségi szívkatétere­zéssel kinyissák az eret. Gyakran ké­sőn szólnak a betegek... előfordul, hogy fölöslegesen kerülnek plusz „állomásra”, s olyankor kezdődik a versenyfutás az idővel.- Túlfutottuk a terjedelmet.- Már mondom is. Örömömre szolgálna, ha Sipos Zoltánnéval, a Kövinfo Kft. tulajdonos-ügyvezető­jével készítené a következő interjút. Részben azért, mert ugyanazt a pályát műveli, mint édesanyám, másrészt pedig azért, mert ugyan­olyan ambiciózus és kitartó, mint az engem jelölő két ifjú hölgy és édes­anyjuk. V. Horváth Mária Fotó: Nagy Ági ***** Április 14-e helyett 18-án 22 óra 45 perckor megszületett Bodnár Bálint. Hossza 58 centi, súlya 4070gramm és roppant stramm a család ötödik tag­ja, aki jelenleg máris az első helyre avanzsált. Isten éltessen Bálint egész családoddal együtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom