Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-04-22 / 14. szám
2007. ÁPRILIS 22. ÉRDEKLI u u u , SZEKSZÁRDI -7/ VASARMAP / BEMUTATJUK! „A csodákat nem mi csináljuk, maximum asszisztálunk hozzájuk” Húsvéti számunkban egy ikerpárral, Madarassy Szűcs Ágnessel és Annával, azaz Mannával beszélgettünk. A hamarosan érettségiző bájos ifjú hölgyek orvosnak készülnek. Nem véletlenül adták át a jelképes stafétabotot példaképüknek, dr. Bodnár Imre kardiológusnak. Ám, mint kiderült, ez csupán választásuk második indoka volt. Mert mint fogalmaztak, „elsősorban szeretésből gondoltunk rá”. Az interjú készítése napján, de már előtte is óriási volt az izgalom a Bodnár családban. Minden pillanatban megérkezhetett volna a házaspár harmadik gyermeke. Györgyi, az édesanya és feleség április 14-re volt kiírva... Bodnár főorvos megígérte, nyomban értesít, mihelyt változik a család létszáma. ______________________- K érem, mutassa be családját. Bár az olvasók miatt hozzáteszem, hogy korábban már írtam az egyik fiukról, Balázsról, aki akkor még óvodás volt. Beszélgetésünk során pontosan kirajzolódott a kiegyensúlyozott családi légkör, ami nagyrészt az anyuka érdeme.- Igen. Györgyi valóban remek édesanya, s a két fiunkkal majdnem hét évet töltött otthon. Jól érezte magát a gyerekekkel, feltalálta magát. A munkába való visszatérés kicsit furcsa volt számára, de hamar visszazökkent, mégis elsősorban ő szeretett volna harmadik gyermeket, amit én sem bántam. Terhességei nem tértek el a szokásostól, nem kellett kórházban feküdnie, szóval strammul viselte. Ja, még nem mondtam, hogy Györgyi biológia-földrajz szakos középiskolai tanár, s a Kelemen Endre Egészségügyi Szakközépiskolában tanít.- Következzenek a fiúk.- Barna 1996 márciusában, Balázs pedig 1999 júniusában született. Balázs nagyon várja a kistesót, aki a vizsgálatok szerint szintén fiú lesz, s a Bálint nevet kapja. Már Barna is beállt a várakozó családtagok sorába, noha kezdetben nem volt túl lelkes. Valószínű, hogy kiskamaszként a birodalma védelme okán.- Odahaza segítenek a srácok ?- Kisebb dolgokban igen, gyakran nagyon lelkesen. Miután Györgyiék hazajönnek a kórházból, Barni fogja hozni anyukájának az ebédet, hogy az elején ne kelljen főznie. Szívesen vállalta a feladatot, de azzal sincs gond, ha neki kell Balázst hazakísérnie.- Györgyinek lesz segítsége?- Anyukája felajánlotta, hogy néhány hétre ide utazik Balatonfeny- ves-Alsóról, hiszen apósommal együtt mindketten nyugdíjasok. De Györgyi úgy határozott, megpróbál egyedül helyt állni, s csak akkor fogadja el a segítséget, ha nagyon nagy szüksége lesz rá.- Imre hova valósi?- Cecei származású vagyok, ahogyan anyukám is. Apu pedig a Tolna megyei Mucsiból való. Változatlanul Cecén élnek. Öcsém, Tamás nálam 14 évvel fiatalabb, s orvostanhallgató Pécsen, ami mellett sok mással is foglalkozik, így valamennyicskét keres is.- Szintén Pécsen végezte az egyetemet?- Igen. Majd az egyik barátommal úgy döntöttünk, hogy Szekszárdon kezdjük a pályánkat. Igaz, ő már visszament Pécsre, én pedig Szekszárdon ragadtam, bár 2004. január elsejétől a paksi rendelőintézetben a kardiológiai szakrendelés feladatait látom el.- Főorvosi rangban, s zsebében - ilyen fiatalon - már két szakvizsgával...- Itt, a megyei kórházban 1999- ben szakvizsgáztam belgyógyászatból, majd 2001-ben kardiológiából, s 2003-ban neveztek ki adjunktusnak. A paksi állásra pályáztam, aminek a kórházi munkával szemben az az előnye, hogy több a szabadidőm, mivel nincs kötelező ügyelet. Bár két és fél évig visszajártam ide ügyelni a kardiológiai intenzívre. De amikor megvásároltuk a házunkat, s elkezdtük az átalakítást, akkor már nehéz volt beiktatni az ügyeleteket, mivel a felújítási munkafolyamatok megszervezése, az áru beszerzése rengeteg időt igényelt. A munkálatok június 12-én kezdődtek, s november 19-én beköltöztünk.- Maradjunk még Pakson. Voltak feltételei a pályázat kapcsán?- Igen. A pályázat benyújtásakor leírtam a szakmai elképzeléseimet, vagyis amennyiben azok megvalósíthatóak, akkor vállalom a munkát. Kizárólag előjegyzés alapján dolgozunk, ami szigorúan háziorvosi beutaló köteles. A háziorvos felméri a páciens szív-érrendszeri rizikóját, s ha az magas, akkor előjegyzi a kardiológiai szakrendelésre. Szintén a háziorvos dönti el, hogy a beteg ki- várhatja-e a sorát, vagy nem.- Például szapora szívverés esetén a beteg nem jelentkezhet a szakrendelésen?- Nem, hiszen azt sok minden okozhatja, s lehet tünet is, de lehet betegség is. Szóval a háziorvos dönt: indokolt-e a kardiológiai szakvizsgálat.- Mennyi a várakozási idő?- Sajnos jelenleg négy-négy és fél hónapnál tartunk. Ennek magyarázata, hogy három hónapig nem volt kardiológus szakorvos Pakson, ezért alakult ki a torlódás, illetve amikor kikerültem, a kollégáim az átvett betegek egy részét „visszaadták” gondozásra. Minden igyekezetünk ellenére nehéz mindezt ledolgozni, mert nagyon nagy az igény a szakorvosi vizsgálatokra. Általában akinek mellkasi fájdalma van, csak akkor nyugszik meg, ha látta a kardiológus. Holott a mellkasi fájdalmaknak mindössze egyharmadát okozzák a kardiológiai megbetegedések.- Mi okozhat még mellkasi fájdalmat?- Például a népbetegségnek számító savtúltengés, de okozhatja a csontritkulás és arra utalhat a mell- hártyafájdalom is. Ezek lehetnek átmeneti, múló panaszok, amelyeket egy rossz mozdulatból adódó ideg- becsfpődés is okozhat. Mindezek elkülönítése az alapellátásban dolgozó orvosok feladata.- Mi a véleménye a több biztosítós rendszerről?- Nehéz kérdés, mert ilyen rendszert még nem tapasztaltam. De nyilván lesznek előnyei, ahogyan hátrányai is. Az előnyökhöz tartozik, hogy akik magasabb biztosítási összeget tudnak szánni az egészségükre, azok bizonyos szempontból magasabb szíitű ellátást kapnak. Nagy a valószínűsége, hogy meghúznak majd egy minimum-szintet, ami az alapbiztosítási díjért jár. Hogy hol lesz ez a szint, azt ma még senki nem tudja, de az sem ismert, hogy onnan fölfelé milyen lépcsők lesznek.- Néhány mondatot kérek a vizit- díjról.- Nagyon érdekes a dolog, aminek több olvasata is van. Korábban is az volt a véleményem, hogy a háromszáz forintok befizetésével az egészségügy szerkezete és az ellátás minősége jelentősen nem változik. De érdemes belegondolni a másik oldalba is. Ha elmegyünk egy olyan bevásárlóközpontba, ahol a kocsiba nem kell beletenni a tíz, vagy húsz forintot, mindenki szanaszét hagyja a bevásárlókocsit. De a bedobott forintokért mindenki visszaviszi a helyére a „bolti járművet”. Meggyőződésem, hogy a 300 forintos vizitdíj senkit nem fog gátolni abban, hogy orvoshoz forduljon.- Stressz, infarktus, halál... Egyre többen halnak meg infarktusban, mert egyre többen élnek stresszben. Az ember képes megelőzni a stresszes állapotot?- Csak ő maga képes erre, hiszen a körülményein más nem változtathat, ezen az orvos nem tud segíteni. Éppen ezért is nehéz ezekről a fizetős egészségügyi reformokról beszélni, mert akinek az is probléma, hogy előteremtse a kenyérre és a tejre valót, annál lehet majd gond, hogy mikor fordul orvoshoz és mikor nem. Igaz, ez egészen szűk rétegre vonatkozik.- Nyilván több, jelentős sikerélménye is volt gyógyító tevékenysége során.- Igen, itt a kórházban is, ahol az 1-es belgyógyászati osztály minden részlegén volt lehetőségem dolgozni, s valóban megtanulni a szakmát. Hozzáteszem, a kórházi munka csapatmunka, ami során változó lehet, hogy kié az első ötlet, vagy helyzet- felismerés. De úgy tapasztalom, hogy több körülménynek kell szerencsésen alakulnia, amelyek között csak egy tényező az orvos felkészültsége és gyors döntési készsége.- Az orvosi munkában is fontos a szerencse?- Ahogyan az élet minden területén... Bár, a mi munkánkban minimálisra csökkentjük azt a lehetőséget, ahol a szerencse dönti el a beteg sorsát. Ugyanakkor azt is mondom, hogy a csodákat nem mi csináljuk, legfeljebb asszisztálunk hozzájuk.- A szívinfarktus bekövetkezésénél mikor és milyen esélyei vannak a betegnek?- Hat órán belül a legoptimálisabb, hogy sürgősségi szívkatéterezéssel kinyissák az eret. Gyakran későn szólnak a betegek... előfordul, hogy fölöslegesen kerülnek plusz „állomásra”, s olyankor kezdődik a versenyfutás az idővel.- Túlfutottuk a terjedelmet.- Már mondom is. Örömömre szolgálna, ha Sipos Zoltánnéval, a Kövinfo Kft. tulajdonos-ügyvezetőjével készítené a következő interjút. Részben azért, mert ugyanazt a pályát műveli, mint édesanyám, másrészt pedig azért, mert ugyanolyan ambiciózus és kitartó, mint az engem jelölő két ifjú hölgy és édesanyjuk. V. Horváth Mária Fotó: Nagy Ági ***** Április 14-e helyett 18-án 22 óra 45 perckor megszületett Bodnár Bálint. Hossza 58 centi, súlya 4070gramm és roppant stramm a család ötödik tagja, aki jelenleg máris az első helyre avanzsált. Isten éltessen Bálint egész családoddal együtt.
