Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-04-15 / 13. szám
2007. ÁPRILIS 15. MOZAIK- SZEKSZÁRDI íjj\ VASÁRNAP V A lényeget elfedő tükör Főszereplő: a televízió A televízió örököse címmel mondott beszédet Örkény István 1971-ben a drámaírók nemzetközi találkozóján. Kiváló drámaírónk úgy gondolta, hogy a 2,5 ezer éves színház egy dolgot biztosan nem nyújthat a közönségnek szemben a második világháború után teret hódító televízióval: a rögtönzést, a spontaneitást, a status nascendi élményét. Azt, hogy a néző tanúja lehet egy gondolat keletkezésének. Bár, akkoriban már megindultak efféle színpadi kísérletek, egy drámaíró számára egy meg nem írt színdarabot készíteni mégis paradoxon. „Mert mi az, ami magával ragad a status nascendi látásánál? Az, hogy amit látok, nem manipuláció." Lutz Hübner (Heilbronn, 1964.) mintegy harminc évvel később írt Creeps című színdarabja, amely főszereplővé tette a televíziót, éppen ennek ellenkezőjére világít rá: a TV maga a manipuláció. A képernyő uralja a magyarországi Német Színház április 2-án bemutatott előadásának színpadképét, ahogy manapság a legtöbb otthonban ez tölti be a családi tűzhely szerepét. Egy televíziócsatorna felhívását vetítik: fiatal műsorvezetőnőket keresnek: „Te, Te, Te vagy az!” - hangsúlyozza a narrátor. Majd három jellegzetes karakter (archetípus) rövid bemutatkozó filmjét nézhetjük, akik ezt követően végre élőben is a színpadra, azaz a tévéstúdióba léphetnek egymás után. Egy bohókás, Petra, egy szende, Maren és egy nagyvilági, Lilly. Kristin Becker, Alice Müller és Lotz Kata remek szerepformálásának köszönhetően egyből felismerhetjük alapvető személyiségvonásaikat. Mindhárman elhitték, hogy ők a Te. Majd fentről megszólal egy szenvtelen Hang (Kispál Gergely), ahogy a valóságshow-kban szokás. Túdomásul veszik, hogy az áhított állásért küzdeniük kell egymással, és csak egy maradhat talpon. Nem kíméletesebbek hát, mint a gladiátorok az arénában. Nem tartanak attól, hogy egymás lelkivilágába gázoljanak, de a hajtépéstől, verekedéstől sem riadnak vissza. A Hang instruál, provokál, ha sikerül az útmutatásait követni, dicsér, máskor egy-egy lesújtó megjegyzést tesz. Az egyre kényelmetlenebb helyzetekbe kerülő lányok felvételeiből pedig jól eladható clipek készülnek, melyeket látva alig ismernek magukra. A dráma három szinten zajlik: élőben a színpad, az egyik szélén álló kamera felvételét mutató, a színpad másik szélén álló televízióban, és a középen vetített, a felvételekből készült klipekben. Melyik a nagyobb hazugság? Látszólag a remek TV-műsor, és a televíziós karrier a fontos, de miután Marennel kezdve a lányok lelkivilága összetörik, még a felvágós Lilly is kiborul (magával rántva az asztal teljes terítékét) mindhármuk lelkének legmélye, az igazi motiváció feltárul. Eljutottunk hát az ókori bölcsességhez, amit a Delphoiba utazók a jósda falán olvashattak: „Ismerd meg önmagad!” A konkurenciaharc átfordul együttműködésbe, végül aztán a televíziós csatorna is felfedi igazi szándékát. E fanyar humorú színdarab újdonsága, hogy tükröt tart az eredeti valójától igen távol jutott televíziónak. A bölcsészeti tanulmányai után színjátszóképzésben részt vett szerző biztos kézzel szerkesztett karakterei (szándékosan) kiszámíthatóak, ahogy az első pillanatban viccesnek tűnő alaphelyzet keserű kimenetele sem volt meglepetés. A sírjak vagy nevessek végkifejlet nem idegen egyes tévéműsorok filozófiájától. Az ifjúsági darabként meghatározott mű, nem csak az útkereső fiatalok, de például a konkurenciaharcba bonyolódott, vagy az elvárásoknak mindenáron megfelelni akaró felnőttek számára is elgondolkodtató lehet. Érdekes élményt jelent a színpadtechnika: a néző egyszerre figyelheti az élő arcot és a monitor által közvetített képét, bár időnként a beszélő a közönségnek háttal áll takarva azt, akihez szól, a lényeg, az arc a képernyőn látható. Der Kernpunkt hinter dem Spiegel Hauptdarsteller: der Fernsehapparat István Örkény hat in 1971 eine Rede auf dem Treffen der Dramatiker gehalten. Er hat so gedacht, das ein 2,5 tausend Jahre altes Theater sicher nicht die Improvisation, und das Erlebnis der Spontaneität geben kann. Der Zuschauer kann sicher der Zeuge der Geburt einenes Gedanken sein. Lutz Hübner hat 30 Jahre später das Bühnenstück Crepps geschrieben, worin der Hauptdarsteller das Fernsehen ist. Darin blendet er auf das Gegenteil: Das Fernsehen ist die Manipulation. Der Bildschirm beherrscht die Szene in der Schauvorstellung der Ungarische Deutsche Bühne, was Sie am 02.04.2007 darstellte. Es ist in den meisten Familien, das der Fernsehen den Platz des häuslichen Herdes ausfüllt. Ein Fernsehkanal sendet einen Anruf: wir suchen junge Frauen für Speaker. „Du, Du, Du bist es!” - sage der Narrator. Drei charaktervolle Damen wurden aussortiert. Eine schäkerhafte Petra, eine schüchterne Maren und eine mondäne Lilly. Kristin Becker, Alice Müller, und Kata Lotz stellen meisterhaft diese Charaktere dar. Eine Stimme gibt die Instruktionen, wie in einer Reality-show. Sie wissen schon, für den Job müssen sie miteinander fechten. Die Mädchen kommen immer mehr in eine unangenehme Situation. Von ihren Spielen macht der Narrator ein Video. Das Drama spielt in drei Horizonten, die Spielfläche ist die erste, der Televisio ist die zweite, er steht auf der rechten Seite und wir sehen die Fernsehkamerabilder, und das projektiert Video ist die dritte. Was ist die größere Lüge? Die Mädchen flippen aus, endlich begreifen sie. Wir kommen zur die antiken Weisheit: „Erkenne dich selbst!" Das Jugend-Stück ruft nicht nur die ihren Weg prüfenden Teenager an, sondern auch die Erwachsenen, die den Anforderungen um jeden Preis genugtuen wollen. Und es lohnt sich auf die Technik der Bühne zu achten. K.E. EVANGÉLIUM „Mit keresitek a holtak között az élőt?” Lukács 24,5 Az ember mindent ott keres, ahová tette, ahol hagyta. Többször fordult már elő, hogy az íróasztalomon lévő „őskáoszt” feleségem rendbe rakta. A könyveket visszatette a polcra, a különböző hivatalos papírokat a dossziéba, és az iratfecniket pedig a kukába. Elsőre mindig örültem a rendnek, de amikor a legfontosabb iratfecniket a kukából kellett előkotornom, akkor már bántam, hogy nem én raktam rendet. Számára nagy rendetlenség volt, amit az asztalon látott, de én jól tudtam, hogy az egy hét alatt felhalmozódott kupacban hol keressem és hol fogom megtalálni azt, amire épp szükségem volt. Az ember mindent ott keres, ahová tette, ha az a legnagyobb rendetlenség legalján található is. A hét első napján az asszonyok elindulnak a sírhoz, bebalzsamozni Jézus testét. Azért a sírhoz, mert ott helyezték el őt. Ott szembesülnek azzal, hogy Jézust rossz helyen keresik. Lehet, hogy ide tették, de Jézusnak nem a sírban van a helye. „Mit keresitek a holtak között az élőtl" - kérdezi az a két férfi, akivel a sírnál találkoznak. Sokszor az asszonyokhoz hasonlóan rossz helyen keressük Jézust. Ott, ahová tettük: a sírban. Ott, ahová száműztük a racionálisan felépített, magunk alkotta világban. A sírban. Jézus nem több, mint egy szép emlék számunkra. Nem számolunk az ö szavával, az ő ígéreteivel, az ő vezetésével. Jézust száműzzük a gondolatvilágunk, meggyőződéseink, és kishitűségünk mögé. Követ görgetünk a sírboltja elé. Mert talán így jobb. Jobb, ha nem kell változnom, jobb, ha Jézus ott marad benn, a helyén. Húsvét hajnalán az asszonyok előtt és így előttünk is az a kérdés áll: Mit kezdek a feltámadott Jézussal? Mit kezdek vele, ha ő valóban él? Kovács Zoltán metodista lelkész Rendhagyó szünetkezdés a Kelemenben! Rendhagyó módon kezdődött a tavaszi szünet a Dr. Kelemen Endre Szakközépiskolában. Április 5-én iskolánk diákjai, tanárai és dolgozói közös színházlátogatáson vettek részt. Előzetes szervezés után a TÜCSÖK KLUB ZENÉS SZÍNPAD EGYESÜLET Légy jó mindhalálig cimű előadását tekintettük meg. A „Tücskök” ismét bizonyították, hogy profikat is megszégyenítő módon magas szintű énektudással, ötletes színpadi technikával, és irigylésre méltó csapatszellemmel színvonalas produkciót lehet létrehozni. Az előadás külön érdekessége, hogy főbb szerepekben iskolánk diákjait és volt diákjait láthattuk: Mecseki Mari- annt, Hunyadi Adriennt, Hunyadi Ro- landot és Erdei Viktort. A kétórás előadás végén iskolánk ifjú „színészeinek” osztálytársaik virágcsokorral köszönték meg a felejthetetlen élményt. A rendhagyó délelőtt diák és felnőtt számára arról is tanúbizonyságot tett, hogy milyen sokoldalú, tehetséges tanulóink vannak, akik az iskola keretein kívül kitartásukkal és szorgalmukkal szép sikereket érnek el. Ä Dr. Kelemen Endre Szakközépiskola tanulói, Mecseki Mariann és Hunyadi Adrienn, a darab két főszereplője
