Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-01-21 / 1. szám

2007. JANUÁR 21. fokuszbaR , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Tízéves késéssel átadták a XXI. századi műtőblokkot AZ ELSŐ MŰTÉTRE JANUÁR 29-ÉN KERÜL SOR Folytatás az 1. oldalról. Ugyancsak az elsőn alakították ki a három helyiségből álló, s 17 ággyal rendelkező központi inten­zív osztályt. Az itteni felszerelés európai szintű: az ágyak, a betegfi­gyelő monitorok és a minden igényt kielégítő orvos-technológia tekintetében egyaránt. A második emelet a műtők szint­je. Hat abszolút korszerűen felsze­relt műtővel és a hatágyas ébredő szobával. A műtők területére a be­tegek és a személyzet külön zsilip­rendszeren érkezik. A betegeket mobil betegfektető segíti áthelyez­ni a szállítókocsira. A műtőket mo- biltönkös cserélhető feklapos, táv- irányítással működő műtőasztalok­kal szerelték fel, az árnyékmentes műtőlámpákat kamerával vannak ellátva. Tehát a műtéteket kivetít­hetik a tárgyalóba, vagyis az okta­tás résztvevői a műtőn kívül nézhe­tik a folyamatokat. Természetesen az aneszteziológusok munkáját is a legkorszerűbb gépek segítik. Külön kell szólni a sterilszűrővel ellátott klímaberendezésekről, amelyekről a műtétek résztvevői eddig még álmodni se mertek. A korábbi műtőkben a nyári meleg és a lámpák ereje akár 36-37 fokos hőséget „hozott össze”. A műtétek résztvevői és az ügyeletesek ké­nyelmes szobákban regenerálód­hatnak, pihenhetnek. Tehát a dol­gozók munkakörülményeiben is jelentős változások történtek. A be­tegdokumentáció és az adminiszt­ráció nyilvánvalóan számítógépes adatfeldolgozás alapján történik. Amint elkezdődik a munka mű­tőblokkban, már februárban meg­kezdik a „lelakott” és rossz állapo­tú B épület rekonstrukcióját. Erre a Milyen vizet kap a műtőblokk? Néhány hete az a hír kelt lábra a városban, hogy a rossz minősé­gű víz miatt feltehetően nem le­het üzembe helyezni a műtő­blokkot. Utánajártunk a dolog­nak. Információink szerint való­ban voltak némi problémák a csapvízzel, ami érthető és logi­kus is. Hiszen éveken át pangott a csövekben a víz. Viszont a rendszer átmosása és fertőtlení­tése után minden rendben van. központi költségvetés címzett tá­mogatásként 700 millió forintot biztosított. A tervek szerint a régi műtőket - átalakításuk után - is be­kapcsolják a betegellátásba. V. Horváth Mária Fotó: Nagy Ági Szükségszerű volt a távfűtés árának emelése Az elmúlt bő évtizedről Mint azt sokan tudják, a kormány 1993-ban döntött a műtő- és diag­nosztikai blokk megépítéséről. A következő évben megkezdődött az előkészítés. A tervezés a budapesti Kiss Zsolt István elismerésre méltó munkája. Az építkezés 1998-ig több szerződésmódosítással folyt. Ad­dig a központi költségvetés 5,2 milliárd forintot biztosított, többre nem volt lehetőség. Kilencven százalékos készültségnél leálltak a munkála­tok. A fővállalkozó 2003-ban kivonult az üresen álló létesítményből. így a továbbiakban annak őrzését, fűtését, biztosítását... a megye finanszí­rozta. A beruházás befejezéséhez és üzembe helyezéséhez még 1,4 müliárd forintra volt szükség. 2005 végén úgy döntött a megyei önkor­mányzat, a kórház, Szekszárd város és a paksi atomerőmű, hogy a hi­ányzó összeget - egyenlő arányban - hosszú lejáratú hitelből biztosítja. A közbeszerzési eljárást követően a műtőblokkot a budapesti Sanamij Kft. fejezte be. PANELSZIGETELES Egy gigajoule 3188 forint Vállalhatatlan a kétszer egyharmad rész Szekszárd közgyűlése január eleji rendkívüli ülésén ismét emel­te a távfűtéses lakások hődíját, így egy gigajoule (GJ) 3188 forintba ke­rül, közölte sajtótájékoztatóján Horváth István polgármester. Ma­gyarázatul elmondta, hogy nyáron, a gázárának emelésekor az előző testület nem emelt árat. Igaz, a je­lenlegi városvezetés az emelés szükségszerűségére már akkor fel­hívta a figyelmet, de az mégsem történt meg. Ezért a távhőszolgál- tató a különbözeiét jelentő tízmil­lió forintot a városra hárította át. December közepén a közgyűlés a hődíj árának 30 százalékos eme­léséről döntött, ám a január eleji újabb emelésre egyrészt azért ke­rült sor, mert amennyiben a 30 szá­zaléknál maradtak volna, akkor a téli hónapokban közel ötvenmillió forintot kellett volna fizetnie a vá­rosnak. Másrészt - mint ismeretes - 2007 január 1-jével átalakult a háztartási fogyasztók számára 2003-ban kialakított gáz-, illetve (közvetetten) távhőár támogatási rendszer. A Gazdasági és Közleke­dési Minisztérium az erről szóló ajánlását Szekszárdnak is meg­küldte „annak érdekében, hogy az önkormányzat a távhőszolgáltatás díjainak megállapítására vonatko­zó rendeletét mihamarabb ki tudja hirdetni”. A díj emelésének kiszá­mítására szolgáló bonyolult képlet ismertetését mellőzzük. Viszont a minisztérium mellékelt táblázatá­ból kiderül, hogy városunkban ösz- szességében 96 százalékos emelést kellett végrehajtani. Ez a követke­zőképpen történt: a nyári 1720 forint/GJ hődíj decemberben 2236 forintra, január 4-től pedig 3188 fo­rintra emelkedett. Míg korábban minden háztartási célú gázfogyasztó részesült a támo­gatásban, mostantól erre is a szoci­ális támogatásról szóló kormány- rendelet vonatkozik: a háztartás­ban együtt élők számától, jövedel­métől, valamint egyéb szociális rá­szorultságtól függően jár a támoga­tás. A közgyűlési határozatról és egyéb tudnivalókról tájékoztatót juttatott el az Alfa-Nova mind az 5600 távfűtéses lakásba. - hm ­Ebben az évben nem tudja vállal­ni a panellakások szigetelési költ­ségének a rá eső egyharmad részét Szekszárd önkormányzata, jelen­tette ki Horváth István polgármes­ter. Ezt azzal indokolta, hogy a ta­valy nyáron és ősszel elvégzett fel­újítás költségét a város előző ön- kormányzata nem fizette ki. Ám erről a jelenlegi város vezetése nem tudott. Viszont a kivitelező teljesí­téséért járó nyolcvanmillió forint tartozást minél előbb meg kell fi­zetni. Mint ismeretes, a panelhá­zak felújítási költsége három egyenlő részre oszlik a lakók, az adott település és az állam között. A városban a panellakások száma mintegy 6500, közülük 4000-nek már megtörtént a szigetelése. Te­hát a programot folytatni kellene. Azt is tudják az olvasók, hogy a város igen rossz anyagi helyzetben van, így képtelen a tavaly elvégzett szigetelési költség megfizetése mellett hasonló nagyságrendű ösz- szeget előteremteni az idei munká­latokra. Horváth István polgármes­ter arról is szólt, hogy a panelhá­zakban élők már készítik pályáza­taikat a szigetelésre, aminek két­harmadát idén a lakóknak kellene vállalniuk. Ezért a város vezetése már tárgyal a bankokkal, s abban reménykedik, hogy sikerül olyan hosszú lejáratú és előnyös hitelhez juttatni a panelokban élőket, ami még elviselhető számukra. Végezetül azt is megjegyezte a polgármester, hogy a korábbi idők­ből több számla kiegyenlítése ma­radt rájuk, amelyekről szintén nem tudtak. Példaként említette a Bara­nya, Somogy és Tolna megye által 2005-ben létrehozott mintarégiót, aminek alapítóköltségének megfi­zetésére nemrég kapták meg a fel­szólítást. - hm -

Next

/
Oldalképek
Tartalom