Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-03-18 / 9. szám

/A SZEKSZÁRDI fi vasárnap HÉTRŐL HÉTRE 2007. MÁRCIUS 18. Új EU-s pályázati rendszer, új filozófia alapján ___ A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Vállalko­zó Szalon március 8-án tartott év­nyitó rendezvényére olyan vendé­get hívtak, akinek döntései nagy­ban meghatározhatják a magyar gazdaság következő hét-nyolc évét. A szekszárdi Művé­szetek Házában tar­tott fórumon Bajnai Gordon fejlesztés- politikai kormány- biztos az Új Ma­gyarország Fejlesz­tési Terv célkitűzé­seit, filozófiáját is­mertette a meghí­vott érdeklődőkkel. Ezt követően Dunai Péter, a Magyar Ke­reskedelmi és Ipar­kamara főtitkára fo­galmazta meg az Európai Uniós források elosztási rendszerével kapcsolatos vélemé­nyét, hangot adva kételyeinek is. Bajnai Gordon elmondta, tavaly nyáron, az Új Magyarország Fej­lesztési Terv készítésekor megvizs­gálták a korábban az unióhoz csat­lakozott országok felzárkózási programját, azt, hogy az egyes or­szágok mennyire sikeresen hasz­nálták fel a támogatásokat. Arra a következtetésre jutottak, hogy nem szabad elaprózni az erőforrásokat. Azt szeretnék, hogy mindenki megértse, a lehívható 8 000 Milli­árd forintot hét évre kapjuk és egy­általán nem biztos, hogy 2014. után újra támogatja pénzzel Magyaror­szágot az Európai Unió. Úgy kell el­költeni ezeket a forrásokat, mint egy egyszeri, nagy lehetőséget, amivel olyan országot teremtünk, ami később önmagát is képes lesz eltartani, sőt a fejlődés sem torpan­hat majd meg. Ezért a két legnagyobb célként a foglakoztatási mutatók javítását és tartós gazdasági növekedést tűzték ki az ország számára. Jelenleg ugyanis a munkaképes magyar la­kosságnak kb. csak fele dolgozik, 1,8 millió ember adójából tart el az ország 10 millió állampolgárt. Az elmúlt tíz évben közeledtünk az EU egy főre vetített GDP mutató­jához, de ez a folyamat mostanra jelentősen lelassult, miközben a többi tagállam továbbra is nö­vekszik. Amennyiben a felzárkózás ütemét nem tudjuk újra felgyor­sítani, belátható időn belül nem lesz esélyünk behozni a különbsé­geket. Bajnai Gordon kiemelte, a fenn­tartható projekteket szeretnék tá­mogatni, amik hatékonyabbá te­szik az ország működését, amikből hosszútávon adóbevétel keletke­zik. Az új pályázati kiírásokat ezért új filozófia mentén készítik el. Nem akarják helyettesíteni a ma­gántőkét, csak ki­egészíteni azt. A közpénzért cseré­be tényleges, mér­hető hozzájárulást kérnek a gazdasági növekedéshez. El­lenkező esetben vissza is kérhetik a pályázati támoga­tást. Az új rend­szerben több esz­közzel is igyekez­nek megkímélni a vállalkozókat a bü­rokrácia útvesztői­től, és ezzel együtt kizárni az elbírá­lásnál a szubjektivitásnak és a kor­rupciónak még a gyanúját is. Dunai Péter, a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara főtitkára szin­tén egy korábban csatlakozott or­szág, Portugália példáját idézte fel. A portugálok az EU-támogatás fel- használásakor túl nagy hangsúlyt fektetek az infrastruktúra fejleszté­sére, ami azt eredményezte, hogy ma a kiváló autópályáikon és vas­újukon külföldi, főleg spanyol áruk érkeznek hozzájuk, miköz­ben a portugál gazdaság nem tud kellő ütemben fejlődni. Ebből okulva a kamara azt java­solja, hogy az infrastruktúrafejlesz­téssel összehangolva, a kormány a gazdaság erősítésére és a humán erőforrások növelésére is megfelelő forrást biztosítson. Kritikaként fogalmazta meg, hogy a konvergencia program meg­szorító intézkedéseit - amik szerin­te is elkerülhetetlenek - a Nemzeti Fejlesztési Terv csak 2010-től ellen­súlyozza majd. Ő egyelőre nem lát­ja a garanciát arra, hogy esetleg pár év múlva a miniszterelnöknek ne kelljen ismét elnézést kérni az or­szágtól, a program sikertelensége miatt. A kamara főtitkára az eddigi in­tézkedésekről még nem tudja hatá­rozottan eldönteni, hogy azok csak kiigazítások vagy egy mélyreható reform részei. Határozottan kije­lentette, az elkezdett reformokat végig kell vinni, hogy három év múlva ne legyenek megint kérdője­lek a tekintetben, hogy jó úton jár- e a magyar gazdaság vagy esetleg egy új Konvergencia Programra van szükség. Fenyvesi Tamás Kormánypropagandára megy el a vizitdíj? Szekszárd város vendége volt dr. Mikola István volt egészségügyi miniszter GIBZ0NE SZÁMÍTÁSTECHNIKA 7100 Szekszárd, Mikes u. 7. Tel: 74/510-444 Fax: 74/510-443 http://www.gibzone.hu wHMiStiRWEImSISíim 15.4“ WXGA TFT kijelző J§$t' Intel Celeron M360processzo^^Ü|g!:/ 256 MB DDR2 rnemória • 40 GB merevlemez • Kombinált OVD/CD-RW • Ethernet csatla­kozó, 56k modem • 2 db USB 2.0 * 2,7 kg 126 999 Ft Albacomp Activa Eco Moi Traveller V4 notebooi (660S-023-LIN) 15.4" WXGA TFT kijelző • Intel Celeron! M420 processzor • 256 MB DDR 533 MHz memória • 40 GB UATA merev­lemez • Dual DVD-író • Ethernet csatlakozó,. 56k modem • 7-in-1 kártya-olvasó, PCMCIA ll'slot Webkamera, hordtáska _ _ _ ___ .— 2.6 kg - 2 é. garancia QQQ £0© LM Dr. Mikola István, a FIDESZ- KDNP országgyűlési képviselője, volt egészségügyi miniszter városi Plébánia Wosinsky Mór Közösségi Há­zában tartott elő­adásán népes hall­gatóság vett részt. A képviselő beszé­dében élesen bírál­ta a Gyurcsány-kor- mány egészségügyi politikáját, s rámu­tatott az orvosok, nővérek, egészség- ügyi dolgozók, be­tegek egyre kilátás­talanabb helyze­tére... Az előadást dr. Braun Márton nyi­totta meg, aki fon­tosnak tartotta meg­említeni a szekszárdi kórház ki­emelt státuszát, ugyanakkor fi­gyelmeztetett az orvoshiányra és a vizitdíj bevezetése kapcsán a helyi egészségügyben is kialakult ká­oszhelyzetre. A bevezető után Mikola István az érdeklődőknek elmondta: az egészségügyi miniszter bosszút állt az orvoskamarán, mivel meg­szüntette a kötelező tagságot. Majd hozzátette: a szaktárca ugyanígy járt el az ápolási kamará­val is. „A bosszú és a megtorlás ve­zeti Molnár Lajost” - jegyezte meg Mikola. Mint elmondta, a tömeges kórházbezárások mögött egyszerű pitiáner ingatlanspekulációk áll­nak, amelyek az új kormányközeli tőketulajdonosok vagyonszerző akcióinak részét képezik. Ehhez - ahogy fogalmazott - először a szakmát kell eltávolítania a Gyurcsány-kormánynak, mert őket tekinti legnagyobb ellenségé­nek és akadályának. Emlékezte­tett: a Gyurcsány-kormány tragi­kus gazdaságpolitikájának követ­keztében kellett megalkotni a kon­vergencia programot. Ennek folya­mán alakult ki az az drasztikus helyzet, miszerint a kormány 2006 és 2009 között 250 milliárd forintot fog kivonni az egészségügyből. Eb­ből 100 milliárdot már ráterheltek a lakosság nyakára, a maradék 150 milliárd forintot pedig három éven keresztül veszik majd el az ellátás­tól. Ezt a forráscsökkenést a vizit­díj bevezetésének szánalmas ötle­tével akarták kompenzálni. De ­ahogy Mikola rámutatott - időköz­ben kiderült, hogy ezt az összeget nem mindenkitől lehet beszedni. Je­lenleg ott tartunk, hogy az emberek fele azonnal men­tes a vizitdíj sze­déstől, mivel az el­mebetegségeknél, a 18 év alattiak fi­zetési mentességé­nél - amely mellett a Fidesz beadvá­nya állt ki -, vala­mint krónikus be­tegségben szenve­dőknél ez eleve ki­zárt lett. Ahogy fo­galmazott, így a maradék lakosság­tól szinte semmi sem fog a tárca kasszájába érkez­ni. Ugyanakkor hozzátette: érdemes elgondolkoz­ni azon, hogy a kormány propa­gandára 220 millió forintot költött. Ez - mint mondta - 730 ezer em­ber vizitdíját jelenti, akiknek pén­zét az elköltött propagandára for­gatják vissza. „Szégyenteljes, hogy az orvosoknak - értékes időt elvé­ve a betegek ellátásától - a vizitdíj számolásával kell foglalkozniuk” - bírálta a kialakult helyzetet a volt Nyitva: hétfő-péntek: 9-17, szombaton: 8-13 óráig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom