Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-03-18 / 9. szám

2007. MÁRCIUS 18. FÓKUSZBAN SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Konvergencia vagy divergencia Dr. Braun Márton az EU versenyképességéről Dr. Braun Márton - Szekszárd és környé­ke országgyűlési képviselője - február végén részt vett Brüsszelben az Euró­pai Parlament Gaz­dasági és Pénzügyi Bizottsága által szer­vezett nemzetközi konferencián, melyet „Az eurozóna hely­zete, konvergencia vagy divergencia” címmel rendez­tek meg. A konferencián neves külföldi előadók, köztük Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász arra a kérdésre és felvetésre keres­ték a választ, hogy hogyan tudja megőrizni versenyképességét az Európai Unió a világgazdasági versenyben. Braun Márton a kon­ferencián a Parlament Európai Ügyek Bizottságának tagjaként, mint témafelelős vett részt.- A konferencia egyik legfonto­sabb, és talán az olvasók számára is a legérdekesebb kérdése, hogy ho­gyan alakul majd az euró jövője. A konferencia egyik legfontosabb megállapítása talán az volt, hogy az EU reakcióideje a versenytársakkal szemben, a világgazdasági kihívása­ira finomam szólva is lassú. Az okok ott kereshetők, hogy az EU po­litikai szempontból nem egységes, nem egy nemzetállam kormánya, hanem benne a sok kis (nemzet) ál­lam még mindig önállóan keresi a számára legelőnyösebb azdasági mozgásteret, ppen ezért többen is azt javasolták, hogy az EU- nak egy sokkal jobban megerősített központi kormányra lenne szüksé­ge. Sokan kritikaként fo­galmazták meg azt is, hogy az európai stabilitá­si paktum - amely az euró stabilitását hivatott megőrizni - csak a mak­rogazdasági mutatókat figyeli, csak az államadósságra, az inflációra, a költségvetési hiányra koncentrál, ugyanakkor nem figyel a gazdaság fejlődésére. Tudjuk, hogy a jó költ­ségvetési politika elengedhetetlen feltétele a gazdasági fejlődésnek, de a túl szigorú és csak a számoknak megfeleltető kritériumrendszer meg is fojthatja a gazdaságot, és inkább fékezi, mint segíti a megfelelő növe­kedést. Pedig a kihívás óriási, mára már azt látjuk, hogy a múlt század ele­jén, közepén dinamikusan növekvő európai térség lelassult, mára már az amerikai gazdaság gyorsabban fejlődik, mint térségünk és azt is ta­pasztalhatjuk, hogy az ázsiai térség­ben is olyan ütemű a fejlődés, hogy el fog húzni mellettünk jó néhány ottani ország.- Mi a megoldás? A sokszínű Eu­rópa lesz-e valaha olyan egységes, hogy egységesen tudjon fellépni, közös stratégiával a világgazdasági kihívásokra. A tagállamok, a nem­zetállamok túl tudnak-e majd lépni a saját vélt vagy valós nemzeti érde­keiken egy jövőbeli közös nyereség, haszon érdekében?- A megoldás nem egyszerű, az egyértelmű, hogy egy erős, közpon­tosított kormánnyal az EU is pilla­natok alatt versenyképesebbé vál­hatna, ugyanakkor az is nyilvánva­ló, hogy a tagállamok nemzeti érde­keit szem előtt kell tartani, mert ha ezekre nincs tekintettel a központi kormányzat az Unió nem erősödik, hanem szétesik. Ez egy óriási dilemma, az arany középutat kell megtalálni, hogy mindkét érdeknek egyszerre tud­junk megfelelni. Hideg fejjel gon­dolkodó technokrataként én is azt mondom, hogy szükség lehet a köz- pontosításra, és a versenyképesség érdekében meg kell hozni a szüksé­ges, akár az egyes nemzetállamok érdekeit is sértő intézkedéseket, de magyarként pedig nyilván azt is fontosnak tartom, hogy a magyar gazdasági érdekek ne sérüljenek. Véleményem szerint a megoldás, erre a kihívásra, ha nem is a közel­jövőben, de meg lesz. Azt ugyanis minden nemzetállam, annak politi­kai vezetői belátják majd, hogy az egyes (nemzetállamok) az európai országok a világgazdasági verseny­ben önmagukban képtelenek helyt­állni, erre még Európa legerősebb állama, Németország sem képes. Csak az egység, az egységesen fellé­pő Európa tud ennek a kihívásnak megfelelni. Azt is látni kell, hogy az Uniónak azon törekvése, hogy ega­lizálja a most még jelentősen eltérő gazdasági fejlettségben meglévő kü­lönbségeket azt fogja eredményez­ni, hogy lesz majd közös érdek, amely egységet és a közös érdekek mentén való cselekvést kikényszerí­ti. Ekkor lesz majd egységes védel­mi rendszere az európai gazdaság­nak, lesz majd egységes foglalkoz­tatás-politikája. Akkor majd egyér­telművé válik az is, hogy nem érde­mes az európai cégeknek a termelé­süket külföldre vinni, mert ha mun­kahelyek szűnnek meg ezáltal, nem lesz vásárlóerő sem, amely az ott megtermelt javakat fogyasztani fog­ja. A német munkanélküli soha nem fog Mercedest vásárolni. A konferencián megfogalmazott vélemények és hozzászólások a ma­gyar kormány és a magyar politiku­sok számára is megfontolásra mél­tóak. A konvergencia program, az abban megfogalmazott célok szin­tén a makrogazdasági mutatóknak való megfelelést hangsúlyozzák, el­feledkezve a gazdaság versenyké­pességének megőrzéséről. Ez kevés a boldogsághoz. Ma a térségben Magyarországon a legnagyobb az adóterhelés, ennek következtében a magyar vállalkozások válnak ver­senyképtelenné, nem tudnak fej­leszteni, beruházni. A gazdasági növekedés lelassul, 2007-ben a kor­mány szerint is lassabban fejlő­dünk, mint az európai átlag, távolo­dunk Európától. Ha pedig nem tud­juk elindítani egy fejlődési pályán a magyar gazdaságot, nem fognak tel­jesülni a kormány költségvetési, adóbevételi elvárásai, és megint csak eladósodottsági pályára kerü­lünk. -gl­„Tisztább környezetben - tiszta lelkiismerettel” Alakulóban 204 déli település hulladékgazdálkodása A Dél-Balaton és a Sió-völgye régió minden településén hamarosan - 2009-ben - szelektíven gyűjtik a hulladékot. Ehhez az óriási lehe­tőséghez, a környezetbarát hulla­dékkezelés megvalósításához az Unió és az ISPA pályázatának el­nyerésével jutott a térség, ami a Balaton déli partjától somogyi, tol­nai és baranyai területeken áthú­zódva, a Duna jobb partját érintve a Mecsek déli lejtőjéig terjedve fogja össze a 204 települést. Ez a szám magyarországi viszonylat­ban is igen figyelem­re méltó. A cél érdekében - eddig soha nem látott politikai összefogással - jött létre a Dél-Bala- ton és Sió-völgye Hul­ladékgazdálkodási Konzorcium, amely­nek vezetésével dr. Ba­lázs Árpádot, a gesz­tor Siófok polgármes­terét bízták meg. A konzorcium a napok­ban tájékoztató fórumot rendezett a Művészetek Házában, amit a siófoki tanácskozás előzött meg. Megtud­hattuk, hogy ez az esztendő mér­földkő lesz a projekt életében: fel­gyorsul a program, sok helyen in­dulnak be a szelektív hulladékgyűj­tés kereteit megteremtő beruházá­sok, környezetbarát hulladékkezelő üzemek, biztonságos hulladéklera­kók épülnek, s bezárják és kármen­tesítik az elavult és veszélyes sze­méttelepeket, szelektív gyűjtőpon­tokat és hulladékszigeteket hoznak létre. Ha mindez elkészül - a tervek szerint 2008 tavaszára - minden te­lepülésen bevezetik a szelektív hul­ladékgyűjtést. A beruházás értéke 13 milliárd fo­rint, amelynek 90 százalékát kapta meg a térség hazai és európai forrás­ból. A projekt célja, hogy a települé­sek megteremtsék a szelektív hulla- "dékgyűjtés és újrahasznosítás min­den feltételét, mellette a modern hulladékgazdálkodás kereteinek megteremtésével párhuzamosan szemléletváltozás is várható. Vagyis így - lépésről lépésre - elérhető lesz, hogy a lakosság egyre jobban fele­lősséget érezzen a környezetvéde­lemben, de a közvetlen lakókörnye­zetének tisztántartásában is. Az érdekelt polgármesterek rész­vételével megtartott tanácskozást követő sajtótájékoztatón dr. Balázs Árpád elmondta, hogy egy-két hó­napon belül megjelennek a telepü­léseken - így városunkban is - azok a már megvásárolt járművek, ame­lyek szelektíven gyűjtik a hulladé­kot, s kihelyezésre kerül az a nyolc­száznál több - szintén rendelkezés­re álló - gyűjtőedény. Szekszárd pél­dául a meglevő 12 mellé újabb 38-at kap. A korszerű rendszer további ré­szeiről megtudtuk, hogy az úgyne­vezett hulladékudvarokban - a ki­alakításra kerülő 17 közül Szekszár- don kettő lesz - a lomot - akár akku­mulátorokat, elektronikus berende­zéseket, hordókat stb. - helyezhet­jük el ingyenesen, kivéve az építési törmeléket. A válogatóművekben - Tolna megyében Cikón, az új lera­kóhelyen létesül ilyen - történik a másodnyersanyagok ipari előkészí­tése. Komposztáló üzemek - Cikón is - létesülnek, de épülnek hulla­dékátrakó állomások is. A tanácskozás házigazdája, Hor­váth István, városunk polgármeste­re közölte, hogy a már legyártott edényeket - mihelyt megtörténik a vagyonkezelés kijelölése - kihelye­zik a gyűjtőpontokba. A kijelölés az elmúlt években akadozott, ám az utolsó három hónap során érdemi lépések történtek, csupán a minisz­térium jóváhagyása van még vissza. V.H.M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom