Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-02-19 / 6. szám

I 2006. FEBRUÁR 19. HÉTBŐI, ff EIREtasAHap ff Szekszárdi 10,9% a munkanélküliségi ráta Dr. Braun Márton, a fideszes országgyűlési képviselő, egyben Tolna megye 1. számú válasz­tókerületének képvise­lőjelöltje szekszárdi saj­tótájékoztatóján azt ele­mezte, miként alakult 2002-2006 között a munkanélküliség. Friss, jórészt idén januári - or­szágos, Tolna megyei és szekszárdi - adatokat sorolva ele­mezte a tendenciákat. A képviselő először leszögezte, hogy a Medgyessy-Gyurcsány kor­mány 400 ezer új munkahelyet ígért, ám ezzel szemben ma 400 ezer munkanélküli ember van ha­zánkban. Hozzátette, hogy a mun­kanélküliségi ráta 2002 májusában 5,7 százalék volt, tavaly december­re viszont elérte a 7,3 százalékot. Grafikonokkal ábrázolta, hogy az elmúlt négy év során az ország va­lamennyi régiójában emelkedett a munkanélküliség. Rámutatott, hogy a Dél-dunántúli régió a 13,3 százalékkal jóval az átlag fölött van. Leszögezte a képviselő, hogy Magyarországon nem azért ala­csony a foglalkoztatás, mert maga­sak a bérek, hanem azért, mert a járulékok magasak. Hozzátette, hogy a Fidesz a jelenleginél „erő­sebb államban” gondolkodik, s ál­lami munkahelyek kialakításával - közmunkával - és a járulékok csökkentésével akarják leszorítani a munkanélküliséget. A legaggasztóbb gazdasági és társadalmi problémának a fiatalok és a pályakezdők növekvő munka- nélküliségét tartja dr. Braun Már­ton. A fiatal diplomások esetében ez összefügg a felsőoktatási képzés jelenlegi anomáliái­val. Hozzátette, hogy a frissen végzett dip­lomások közül sokan nem is jelzik álláske­resési szándékukat a munkaügyi kiren­deltségeken. Ezzel - majdani munkahely­ük bizalma érdeké­ben - ki akarják ke­rülni önéletrajzuk­ban az önmaguk megbélyegzését a „nem kellek” utalással. Szekszárdon - mint azt a képvi­selő sorolta - tavaly novemberben 10,7, januárban pedig már 10,9 volt a munkanélküliségi ráta. Ennek magyarázata, hogy a legtöbb üzem létszámot csökkentett. Szólt arról is, hogy városunkban a legnagyobb foglalkoztató az autóipar. Ám kér­déses, hogy ez megmarad-e? Ugyanis amennyiben az európai autópiac megmarad Európában, akkor a szóban forgó szekszárdi cégeknek van jövőjük. Viszont, ha ez az iparág a Távol-Keletre toló­dik, akkor komoly gondokkal kell szembenézni. Néhány újságírói felvetésre rábó­lintott dr. Braun Márton. Például arra, amit nemrégiben Kiss Péter kancelláriaminiszter közölt Szek­szárdon: Eszerint 160 ezer azoknak a száma, akik feladva biztos, ám alacsony színvonalú szociális ellá­tásukat, elindultak a munkaerőpi­ac felé. Tehát ennek következtében országosan 160 ezerrel növekedett a regisztrált álláskeresők száma. E ténynek a magyarázata a tavaly no­vember elsejével megváltozott ál­láskeresési rendszer, ami aktív munkakeresésre ösztönzi az embe­reket. - hm -ná­A nyerők között van Szekszárd ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Műit köztudott, a fej­lesztésekre, beruhá­zásokra nyert pályá­zati összeg mellé a te­lepüléseknek megha­tározott arányban ön­erőt kell biztosítani. Veres János pénzügy- miniszter Szekszár­don tartott sajtótájé­koztatóján kiemelte, hogy kormányzati döntés értel­mében az ország leghátrányo­sabb helyzetben levő kistérsége önerő nélkül is fejleszthet, ami alapja lehet felzárkózásuknak. Hozzátette a miniszter, hogy a 2003-2006 közötti időszakban, szemben az előző kormányzati cik­lushoz a decentralizált, azaz a terü­letfejlesztési alap 45 százalékkal nőtt, eléri a 162 milliárd forintot. Az elszámolás-sorozat keretében tartott pénzügyminiszteri tájékoz­tatón a két kormányzati ciklus ösz- szehasonlítása során az is elhang­zott, hogy a jelenlegi kormány irá­nyítása alatt közel hárommilliárd forintra emelkedett az önkormány­zatok fejlesztésére megítélt cím­zett- és céltámogatások összege. A 2007-2013 közti uniós költség- vetési ciklusban várhatóan Magyar­ország kapja a második legtöbb egy főre jutó támo­gatást az EU-tól. (E téren csak Csehország előz meg bennünket egy kicsivel.) A szóban forgó ciklusban ha­zánk 33 milliárd euro tá­mogatásra számíthat, ami­hez 1100 milliárd forintos hazai költségvetési társfi­nanszírozás párosul. A régiók fejlődése közti különb­ségekről, illetve azok egymáshoz való közelítésének szükségességé­ről Veres János elmondta, hogy az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) során a Dél-dunántúli Régió - benne Tolna megye is - jutott a legmagasabb támogatási összeg­hez. Éppen azért, hogy mint „le­szakadt” régió felzárkózhasson. Közölte azt is, hogy a második NFT-t regionális és szak­mai egyeztetése után, március elején tárgyalja a kormány, ezt követően pe­dig a hónap végén nyújt­ják be Brüsszelnek. Halmai Gáborné, Szek­szárd alpolgármestere és országgyűlési képviselője, egyben az MSZP 1. számú választókerületének jelölt­je bejelentette, hogy janu­árban városunk a Gemenc Volánnal közös pályázatán 300 millió forint támogatást nyert, ami­ből 200 milliót fordítanak Szek­szárd és környéke korszerű utas- forgalmi szolgáltatásainak megte­remtésére. Közölte azt is az alpol­gármester, hogy a város - szintén januárban - mintegy 125 millió fo­rint állami támogatást nyert a pa­nelházak felújítására.- hm -ná­Nem az árat, hanem az embert kell támogatni Katona Kálmán, az MDF Orszá­gos Választmányának elnöke és Olajos Péter, a párt európai parla­menti képviselője Szeks”*-'1— tartott sajtótájékoztató­jukon rámutattak, hogy a mostani tél meglepe­téssel szolgált: felszínre került Mpagyarország és az Európai Unió ener­giafüggősége. Kifejtették, hogy e füg­gőséget hazánk energia­takarékossággal és a megújuló energiaforrás­ok - példaként a 2007- ben induló németkéri szélerőműveket említették - kiak­názásával oldhatja meg. Megje­gyezték, hogy például Németor- ’■> százalékkal nő a szél- erőművek száma, s ugyanott 50 százalék­ban támogatja az ál­lam a napelemet. A takarékosság kapcsán egyebek kö­zött a hatékonyság növelését említették. Például a „cirkók” nagy része elavult, koruk átlagosan 15 év. Korszerűsítésük, illetve leváltásuk fon­tos lépést jelentene. Katona Kálmán a jelenlegi energia- politikát bírálva kijelentette, hogy nem az árat, hanem az embert kell támogatni, aminek elbírálásáról csakis helyben dönt­hetnek. Egyébként az történik, hogy a kis la­kások fűtési hozzájá­rulása havi 2000 fo­rint, ám az úszóme­dencés hatalmas há­zak támogatási össze­ge havi 30 ezer forint­ra is rúghat. A hazai közlekedés­sel kapcsolatban az MDF határozott állás­pontja, hogy mielőbb meg kell alkotni a sze­mélyszállítási törvényt, s el kell dönteni, hol és milyen közlekedést kell preferálni. Katona Kálmán és Olajos Péter egyaránt értetlenül áll ama tény előtt, miszerint az autópályák Hor­vátországban jóval olcsóbban épül­nek, mint idehaza. Szóltak az M6- os megépülésének sürgősségéről, hiszen az feltárná a tér­séget, jelentősen vonza- ná a működő tőkét. Kö­zölték, hogy a hazai utak 4500 kilométere balesetveszélyes, 30 ezer kilométernyi út gondozatlan, az alsóbb­rendű utak pedig telje­sen elhanyagoltak. Az MDF politikusai szerint vissza kellene állítani az útalapot. A vasutat „megoldan­dó nagy tehernek” ne­vezték, amit rövid időn belül rend­be kell tenni. A személyszállítás fe­lelősségét szerintük az állam nem adhatja ki a kezéből.- hm -ná- °

Next

/
Oldalképek
Tartalom