Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-02-12 / 5. szám
2006. FEBRUÁR 12. KÁVÉ. DUPLA HABBAL VASÁRNAP'ff HETI BÖLCSESSÉG: Szerelem a házasságban „Amikor két ember szíve mélyéig eggyé válik, képes megtörni a vas vagy a bronz erejét is. És amikor két ember szíve mélyéig megérti egymást, szavaik édesek és erősek, mint az orchidea illata." (1-Ching) _________SAS ERZSÉBET OLDALA_________ Vendége m a Belvárosi Kávéházban egy féri és egy nő. A küszöbön álló Valentin-nap alkalmából egy szerelmes vőlegényt és menyasszonyt - akiket életük nagy állomása, tavaszi esküvőjük előtt - a szerelemről, a véletlenről, az igazi megtalálásáról kérdeztem. Számukra minden nap Valentin-nap HETI LEMEZAJÁNLAT: Korda György-Balázs Klári Szerelmes duettek Valentin-napra Az énekes házaspár az idd Valentin napra új albumot jelentetett meg, amely válogatás a legszebb, és legnépszerűbb szerelmes dalaikból. Aki szereti a romantikus lími dalokat, azoknak nagyszerű ajándék ez a lemez. Egy férfi: Bősz Péter- Péter! Idestova egy évtizede, hogy Budapesten élsz, azóta néha találkozunk, s a mi újság után, leginkább ismerőseinkről, munkánkról beszélgetünk. A mai találkozásunknak egy gyönyörű dolog adott apropót, de inkább mesélj te...- Négy évig voltam a „Napkelte” című műsorban szerkesztő-riporter, 2001-től ugyanebben a munkakörben dolgozom a Duna Televíziónál, ahová a Szekszárdon népszerű Petz Margó ajánlott be.- Mint mesélted, jól érzed ott magad, ám van egy kolléganőd, akinek - annak ellenére, hogy sosem volt vágya, hogy neked jót tegyen - nagyon sokat köszönhetsz... Hát ez így elég talányos...- Sőt mindent megtett volna - s tett is -, hogy soha ne ismerjem meg azt, aki számomra ismeretségünk első pillanatától, a legfontosabb ember lett. Ő Krisztina, a menyasszonyom. Krisztina a Duna Televízió által Szíriában forgatott film kapcsán került a tévébe, s meglátni és megszeretni egymást... Aztán jöttek némi félreértések, meg nehézségek, külföldre kellett utaznom, szinte azonnal, aztán hazajöttem, újra több hétre, s akkor értettük meg, hogy mennyire hiányzunk egymásnak, s a távolság csak megerősítette a kapcsolatunkat.- Az udvarlás és a leánykérés is tartogatott sok-sok meglepetést, hiszen Krisztina félig szíriai - édesanyja oda ment férjhez, ma viszont már mindannyian itt élnek Százhalombattán - s Szíriában mások a szokások, mint nálunk...- Szerencsére nem annyira, mint általában a két ország között. A család fontossága, a tisztelet, és még sorolhatnám, ezeket az értékeket én is magammal hoztam a szülői házból. így aztán természetes volt, hogy Krisztina szüleinek, főleg édesapjának beleegyezése, „áldása" a mi kapcsolatunknak lényeges állomása volt.- Amikor ezt megkaptátok s összeköltöztetek, közeledett a szeretet ünnepe...- Arra gondoltunk, hogy az lenne a legjobb, ha egyikőnk szülőjéhez sem mennénk - csak utazásból állt volna az ünnep - hanem hívjuk mi meg őket, amit örömmel elfogadtak. Krisztina volt a legkíváncsibb, hogy mi lesz az ajándéka. Együtt voltunk, a szeretet ünnepén, s azt gondoltam ennél szebb időzítést a leánykérésre úgysem találhatnék, ezért elsőként Kriszti ajándékát csomagoltuk ki, ami az eljegyzési gyűrű volt, s mellé az én leánykérésem az édesapjától. Az egész család nagyon örült, édesanyám elérzékenyülve nézett ránk s azt mondta: „új család született”.-Ez a mondat aztán új tartalmat kapott, ez volt a család számára a következő meglepetés...- Krisztina decemberben Szíriában járt - éppen a film készítése kapcsán - s már amikor hazajött érzékeltem, hogy milyen jó étvágya van. Jöttek az ünnepek, nem foglalkoztunk ezzel, aztán Szilveszter előtt való nap kiderült, hogy babát vár, s ezzel édesanyám szentestei kijelentése igazán beteljesedett. Az eljegyzéskor kitűzött augusztusi esküvőt tavaszra hoztuk előre, mert augusztusban fog megszületni a gyermekünk.- Gyorsan jött szerelem, eljegyzés, esküvő, baba... S ragyogsz a boldogságtól.- Jogosan! Őrá vártam. A mai lányok többsége a karriercentrikussággal, a pénzimádattal, s még sorolhatnám... Már régen vágytam arra, hogy valakivel családot alapítsak, de olyat, amilyen szerintem egy igazi család. Krisztina odafigyel rám, a klasszikus női feladatokat is a legtermészetesebben végzi, ugyanakkor rendkívül művelt és okos. Arról nem beszélve, hogy milyen szép. Ebben a szerelemben Ő a különleges. A mi kapcsolatunkban komoly összetartó erő a szeretet, a tisztelet, egymás értékének a megbecsülése. Egy no: Haboub-Sandil Krisztina- Krisztina! Mesélnél arról, hogy került vissza a család Magyarországra ?- Édesapám itt járt műszaki egyetemre, s elvette édesanyámat, itthon megszületett a nővérem, majd Szíriába költöztek, ahol én születtem. Anyukám jól beilleszkedett, megtanult arabul, a sors viszont kifürkészhetetlen. A nővérem hazajött itthon tanult, orvos lett. Amikor én leérettségiztem szerettem volna én is itt tanulni, hazajöttem, s az ELTE Bölcsészkarán diplomáztam, s nemsokára szeretném a doktori címet is megszerezni. Miután a nővérem itt férjhez ment, én itt tanultam, édesapám Szíriában nyugdíjba ment, semmi akadálya nem volt édesanyám tervének, hogy ők is költözzenek haza, s legyen együtt a család.- Hét éve élsz itthon, tökéletes magyarsággal beszélsz, a szokásokat, mondjuk a férfi és nő kapcsolatát, az egyetemen milyennek láttad itt, s milyennek szülőhazádban?- Két és fél évig dolgoztam a Szíriai Nagykövetségen, mint titkársági vezető, akkor kerültem kapcsolatba a Duna TV-vel, akik Szíriában forgattak filmet, arab nyelven. Úgy érzem, gyorsan és jól beilleszkedtem az itteni szokásokba és élethelyzetekbe. Ami a kérdést illeti, furcsa volt számomra, hogy itt a fiatalok egy része csak kalandot keres, másoknak van ugyan állandó barátjuk, barátnőjük, de semmi közös életcélt nem tűznek ki, valamint a komoly, élettársi kapcsolatoknál sem láttam az állandóságra törekvést. Nekem ez az „együtt járás”, együtt élés, minden komoly terv nélkül, nem igazán tetszett, mert ahol felnőttem, ez nem létezett.- Neked, milyen emlékeid vannak a Petivel való első találkozásokról?- Először csúnyán néztem rá, mert letegezett. Viszont amikor belenéztem a szemébe, akkor tudtam meg, hogy mi a szerelem. Hálás vagyok annak a kolléganőjének, aki megpróbált lebeszélni a Petiről. Az első randevúnk után azonnal éreztük, hogy mi egymáshoz tartozunk. Ezért volt hosszú az a két távoliét, amikor Peti külföldön volt, viszont nagyon tanulságos.- A szüleid első reagálása?- Azonnal elfogadták. Amikor megismerkedtek, attól kezdve apukám már úgy mutatta be az ismerősöknek, hogy a lányom vőlegénye. Ez természetes volt, mert a szíriai kultúrában nincs ilyen, hogy barát, meg élettárs.- Mi volt az, ami téged igazán megragadott Péterben, úgy is kérdezhetem, hogy mit szeretsz benne?- Nagyon egyformák vagyunk - mindketten rákok - rövid és hosszú távú terveinket az életben egyformán gondoljuk, az is tetszett, hogy Peti már egy érett férfi, s egy igazi családi otthonra vágyik, nem kalandokra.- Romantikus?- A Margitszigeten vallott először szerelmet. S a lánykérés, azt hiszem minden lány, ilyenről álmodik. S valami véletlenszerűség, vagy inkább törvényszerűség volt az egész kapcsolatunkban. Már az is, hogy az első randevún Peti egy arab bibliát ajándékozott nekem, amit hosszú évekkel ezelőtt Amerikából hozott, amikor ott járt a Bartina Együttessel. Miért őrizgette?- Van egy mondás mifelénk, miszerint a szerelem útjai kifürkészhetetlenek...- Szerencsére a mi közös utunk, amióta megismertük egymást egyfelé visz. Nagyon fontos számunkra, hogy mindkettőnk szülei elfogadtak bennünket, hogy az a fajta felfogás, amit én Szíriában megtanultam, s amiért az egyetemen sokan értetlenül néztek rám, sokan viszont tiszteltek érte, Péter számára ugyanolyan érték, mint számomra. Mi a véleményetek a Valentin napról? - Krisztina: Számunkra minden nap Valentin-nap. Péter: Eggyel több lehetőség arra, hogy megálljunk és szeretteinknek kimutassuk, elmondjuk, szeretjük őket. Ha „csak” ennyi az üzenete, megéri, hogy van.